Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Történelem - Honfi István: Somogy közművelődése 1948 és 1956 között.
368 HONFI ISTVÁN eszmeiségét. A május 15-i választások előkészítésében mindenütt részt vettek a népművelés munkásai, műsort, filmvetítést biztosítva a politikai szónokok föllépéséhez. Új tartalommal fölelevenítették a régi Péter-Pál napi aratási ünnepségeket, amelyhez központi műsoranyagot kaptak a községek „Régebbi magyar ünnepek" címmel. Ehhez kapcsolódott az ,,új kenyér", az ,,új Alkotmány" ünnepe, ezzel is utalva arra, hogy nemcsak ,,a föld azé, aki megműveli" jelszó valósult meg, hanem a „magának szánt, vet és arat a nép" is boldog jelenné testesült. Sok helyen ifjúsági napokat, falunapokat rendeztek széles körű kulturális műsorral egybekötve. Szinte az egész megyében megemlékeztek Petőfi Sándor halálának századik évfordulójáról, számos községben az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozatról, a Habsburg-ház trónfosztásáról. Megkezdődött a jutalomműsorok bevezetése, a jól dolgozó termelő közösségek, a begyűjtésben élen járók köszöntése. 05 Erőfeszítés történt a gépállomásokon, az állami gazdaságokban való kulturális élet kiépítésére, meghonosítására. A szabadművelődési felügyelőség rádiókat, könyveket, folyóiratokat bocsátott a rendelkezésükre. 1950-ben már a 20 gépállomás többségében kevés könyvből álló (40—90 kötetes) könyvtár kínálta az olvasnivalót (a ladi gépállomáson 185 kötetes). Az olvasók száma erősen ingadozott. Egyes helyeken a dolgozók fele olvasott, másutt csak négyen-öten. Szinte mindenütt volt rádió, a gépállomások felében műkedvelő csoport. Általánossá vált a természettudományi és az egészségügyi előadások tartása, a közös mozilátogatás. Jó együttműködést alakítottak ki a falvak népével (közös műsorok formájában). 60 Ennek révén jelentős bázissal erősödött a szocialista szellemű népművelés az érintett falvakban. Javult, szélesedett a tömegszervezetek kulturális tevékenysége. A DÉFOSZ elsősorban az ezüstkalászos és egyéb mezőgazdasági tanfolyamokat szervezte, az aratási ünnepségeket szorgalmazta, de részt vett a más rendezvényekre (pl. a Petőfi ünnepségekre) való mozgósításban is. A MINSZ, az EPOSZ és az MNDSZ főleg a műkedvelő mozgalmat támogatta. Az úttörőmozgalom hasonlóképpen tevékenykedett. A műsoros rendezvények sokasága tette szebbé az emberek életét. A rendezvények dandárja a téli hónapokra esett, de jutott tavaszra, nyárra és őszre egyaránt. Igény volt rá. Szinte minden hónap egyik vasárnapjára jutott műsoros délután vagy est még a kis településeken is. A pénzbevételek a rendező szervek működési költségeinek fedezésére szolgáltak, de sok esetben ezekből segélyezték a szegénysorsú gyerekeket (ruhát, cipőt, tanszereket vásároltak nekik). A földművesszövetkezetek ez időben kezdtek bekapcsolódni a kulturális szolgáltatásba. Részt vettek a falunapok rendezésében, „szövetkezeti kultúrnapokat" szerveztek, s egyre több aggregátoros filmvetítőt vásároltak a falvaknak mozielőadással való jobb ellátása céljából. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság Kaposváron és a járási székhelyeken továbbra is igen élénk tevékenységet fejtett ki a Szovjetunió ismertetése, népszerűsítése érdekében. 67 A könyvtárak gomba módra szaporodtak a kaposvári járásban. Először ebben a járásban épült ki a könyvtárhálózat, a kaposvári körzeti könyvtár irányításával. 1949 végén 31 vándorkönyvtár működött. A könyvállomány nem magas (egy-egy könyvtárban 50 kötet, néhol még ennél is kevesebb), de mindenüvé eljutott Arany János, Csehov, Gárdonyi, Gogol, Gorkij, Victor Hugo, Jókai, Mikszáth, Móricz, Andersen Nexő, Petőfi, Puskin, Shakespeare, Solohov, Steinbeck, Szabó Pál, Lev Tolsztoj és Emil Zola egy-egy könyve. Ezenkívül Marx, Lenin művei, Rákosi Mátyás megjelent munkái kerültek a könyvtárak polcaira. A nagyobb helyeken néhány tudományos mű is akadt. 68 A könyvkiadással összhangban a könyvárusítás is megélénkült, főleg Kaposváron. A könyvnapon a „politikai irodalmat 5 mű, a marxista tudományos irodalmat 3, a klasszikust 7, a verset 7, a regényt, elbeszélést 7, a művészetet, zenét 5 olcsó áron kiadott könyv képviseli, ezenkívül 4 ismeretterjesztő és 3 ifjúsági műben válogathat a közönség" — írta a Somogyi Napló. A tudósítás szerint az előző évben Ady verseskötetéből fogyott el a legtöbb, de nagy az érdeklődés József Attila költészete és a marxizmus klasszikusai iránt is. A könyvnapon 40 százalékos árengedmény volt. 69 A könyvvásárlás ugrásszerűen megnőtt, az emberek mohón vetették bele magukat az olvasásba. „Több mint tízezer forint értékű marxista könyvet vásárolt fél év alatt Kaposvár lakossága" — írta az egyik megyei újság. De az olvasást túlértékelték, egyes esetekben olyasmit írtak le, ami legföljebb óhaj lehetett, valóság kevésbé. Osztopánban a könyvek „mindegyikét olvasták . . . Főképpen az újgazdák szeretnek olvasni . . . Amint van idejük, bújják a betűt. . . Hogy miket olvasnak? A könyvtárfüzet tanúsága szerint Sz. I. egymaga a következő könyveket vitte el: Marx-Engels, Egy igaz ember, Szovjet milliomos, Virágzó élet, A leninizmus kérdései. Sz. F. Lenin és Sztálin a proletáruralomról és az államról című könyvet olvassa, amikor esik az eső, és nem mehet ki kapálni a mezőre. K. P. ... a társadalmi formák fejlődését, valamint a kapitalizmus és a népi demokrácia szövetkezeti rendszerét tanulmányozza". 70 A kiszélesedő közművelődési tevékenység óhatatlanul fölvetette a művelődésre alkalmas termek, épületek szükségességét. A községek igényéről egyre több jelentésben, újságcikkben olvashatunk. Alulról jövő kezdeményezéssel bontakozik ki a művelődési otthont, 65. Somogyi Napló, 1949. június 1., július 15., augusztus 4., szeptember 8. — SmL — Alispáni ein. iratok. 1949. 66. SmL — Alispáni ein. iratok. 1949. - Megyei Pártarchívum. 33. fond. II. 106. őe. 1950. 67. Somogyi Napló, 1949. július 28., december 7. — SmL - Alispáni ein. iratok. 1949. 68. Somogyi Napló, 1949. július 23. - SML - Alispáni ein. iratok. 1949. 69. Somogyi Napló, 1949. június 3., június 16. 70. Somogyi Hírek, 1949. január 9. — Somogyi Napló, 1949. június 30.
