Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Honfi István: Somogy közművelődése 1948 és 1956 között.

SOMOGY KÖZMŰVELŐDÉSE 1948 ÉS 195Ó KÖZÖTT 357 képzésére is. Számukra 1948 januárjában háromnapos továbbképző tanfolyamot szerveztek. A tanfolyam gazdája Kaposvár város Szabadművelődési Tanácsa volt; a különböző társadalomtudományi, irodalmi, történelmi előadásokat egyetemi és főiskolai tanárok tartották, és a hallgatósággal ,,szoros munkaközösségben" vitatták meg a fölmerülő problémákat.

3 1948 végén egy propagandaautó járta a megyét. Az utazó előadók vasárnaponként előadásokat tartottak az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről és a mezőgazdaság tárgyköréből. A korabeli sajtó szerint a gazdák ezt az ismeretterjesztő tájékoztatást kedvezően fogadták/

1 Ebben az esztendőben számos szakmai alaptanfolyam szerveződött a megyében. Januárban Berzsenyi Dániel nevét viselő népfőiskola nyílt Balatonbogláron, melynek 32 hallgatóját Somogyból és Zalából iskolázták be. Az iskola tulajdonképpen rövid időtartamú szövetkezeti ügyvezető képző volt, amelynek tananyaga az alapvető politikai és szakmai ismereteket foglalta magába, de az esti foglalkozásokon népdaltanítás, népdaléneklés is folyt.

5 Hasonló volt a helyzet a többi ügyvezető képzőn, a megyei közigazgatási tanfolyamon és az egyéb tanfolyamokon is. A politikai és szakmai ismeretek mellett mindenütt nagy gondot fordítottak a hallgatók általános műveltségének emelésére is. Ezért az ajánlott szépirodalmi művek olvasásán kívül mindenütt élénk művelődési tevékenység alakult ki. Ebben élen járt a kaposvári József Attila népi kollégium lelkes együttese.

6 Nagyon népszerűek voltak az ezüstkalászos gazdatanfolyamok. Ezek tananyaga az okszerűbb egyéni gazdálkodáshoz szükséges ismereteket foglalta össze. Becslés szerint 1948-ban a megye községeinek egyharmadában lehetett ilyen tanfolyam. Látogatottságuk minden egyéb jellegű falusi tanfolyamét meghaladta. Az érdeklődésre jellemző, hogy több szomszédos községből is átjártak a gazdák az előadások meghallgatására. Zákányban például ötvenen tettek záróvizsgát, közöttük számos újgazda is.

7 A középparasztság körében különösen elismerésnek, rangosnak számított e tanfolyam elvégzése. Ezért az újgazdák számára nemcsak ismeretszerzést jelentett, hanem egy bizonyos mértékig a gazdatársadalomba való teljesebb beilleszkedést, valamifajta tekintélyszerzést is. A parasztság általában azért szerette a tudásbővítésnek ezt a formáját, mert közvetlen gyakorlati hasznát látta, érzékelte benne. Ezért vállalta a vele járó vizsgakötelezettséget is. A meggyőződésen alapuló belső szükséglet mellett a vizsgakényszer is hozzájárult a tanulás rendezettségéhez, a tudásanyag mind teljesebb elsa3. A Somogyvármegye 1948. január 8-i, 10-i, 27-i; február 4-i, 8-i, 12-i, 17-i, 18-i, 24-i, 28-i, március 6-i, 10-i, 13-i, 17-i, 23-i, 24-i, 28-i; április 15-i; a Somogyi Hírek június 26-i; október 28-i számából. 4. Oktat és nevel a vármegye propagandaautója. Somogyi Hírek, 1948. december 8. 5. Somogyvármegye, 1948. február 19., március 26. 6. Somogyvármegye, 1948. február 25., Somogyi Hírek, 1948. október 5. játításához. Joggal állíthatjuk, hogy ez időben az ezüstkalászos tanfolyam volt az iskolán kívüli ismeretszerzés leghatékonyabb formája. A gazdanapok alkalmával is hangsúlyozták sokszor, hogy a bemutatott minőségi tenyészállatok, a példásan rendbentartott porták tulajdonosai ezüstkalászos gazdák.

8 Az intenzívebb tudásfejlesztés egyéb fórumaival is találkoztunk már ekkor. Mindenekelőtt a tartós ismeretek elsajátításához nélkülözhetetlen olvasás megalapozására, az olvasómozgalom kibontakozásához szükséges feltételek kialakítására kell utalnunk. Az MDP kulturális programjának megfelelően gyors ütemben megkezdődött a falvak könyvekkel való ellátása, először 50 kötetes vándorkönyvtárak formájában. A magyar és a világirodalom klasszikusainak egyes alkotásain kívül a kortárs magyar és szovjet írók egyegy műve is helyet kapott a válogatásban.

9 Ezek voltak a későbbi népkönyvtárak ősei, előhírnökei. A könyvtárhálózat kiépítetlensége miatt azonban ennek a kevés könyvnek jó része gyorsan elenyészett. Pangott ekkor még a régi nemesi vármegye örökbe maradt könyvtára is. „A múzeumépület első emeletének egyik félreeső szobájában 18 ezer könyv pihen majdnem teljesen elfelejtve. A könyvtár évi forgalma alig haladja meg az ezer kötetet. Főképpen megyei és városi tisztviselők, a munkásság részéről egy-két altiszt képviseli az olvasóközönséget" - fakadt ki a korabeli megyei újság.

10 Pedig nagyon értékes könyvanyaga volt e könyvtárnak. A cikkíró azt is fölvetette, hogy „Feltétlenül szükséges a könyvtárt a nép széles rétegeinek szolgálatába állítani ... Minden városrészben és községben" kellene könyvtárhelyiség, s így a könyveket állandóan lehetne cserélni.

11 Kaposváron az ismeretterjesztés hatékony eszköze lett a nyelvtanfolyamok szervezése és a különböző típusú kiállítások rendezése. A nyelvtanfolyamok közt szerepelt ekkor egy eszperantó is. A nyelvtanítás azonban hosszú évekig csak az orosz nyelvre korlátozódott. Amennyire helyes volt az orosz nyelv tanulásának lehetővé tétele, olyan káros volt a többi nyelv oktatásának figyelmen kívül hagyása. A toborzó szöveg alapjában helyesen mutatott rá, hogy nagy jelentősége van az orosz nyelv tanulásának, mert általa „közelebbről megismerhetjük a szláv népek kultúráját, amely nagyban elmélyíti majd népünk és a szomszéd népek közötti jó viszonyt, és megszilárdítja közöttünk az örök barátság szilárd alapját".

12 Persze, a nyelvtanulásnak addig a szintjéig, amely a tudományok és a szépirodalmi alkotások eredetiben történő tanulmányozását tette volna lehetővé, ez a nyelvoktatási forma nem fejleszthette a hallgatók nyelvkészségét. Kö7. Somogyvármegye, 1948. február 27. 8. Gazdanap Porrogszentkirályon. Somogyi Hírek, 1948. június 2. 9. Somogyi Hírek, 1948. június 27. 10. 18 ezer kötet könyv pihen elfelejtve a 130 éves kaposvári megyei könyvtárban. Somogyi Hírek, 1948. december 19. 11. Mft. 12. Somogyvármegye, 1948. január 12.