Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Régészet - Bárdos Edith: Avar temető kaposvár határában
AVAR TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN 31 5. sz. ábra. Kaposvár 33. sz. lelőhely. 30. sz. sír. - Abbildung 5. Kaposvár, Fundort 33. Der Grab №. 30. alsó végtagjaival pedig maga alá húzott állapotban. Cilinská megjegyzi, hogy a csontváz helyzete, valamint a sötétes színezetű föld körülötte amellett tanúskodik, hogy a halott szorosan be volt pólyálva valamilyen anyagba. 40 Az eddig feltárt avar temetőkben előforduló zsugorított temetkezések nagy százalékban enyhén zsugorítottak, s általában melléklet nélküliek. A toponári temető két felnőtt zsugorított halottja a nyújtott csontvázaknak megfelelő méretű sírgödörben feküdt. A sírok méretükben, tájolásukban megegyeznek a temető egészére jellemző szokással, csak a sírbahelyezés módja utal az eltemetettnek a népesség egészéhez való viszonyára, társadalmi helyzetére. A zsugorítva — megkötözve eitemetésnek elsősorban a megkülönböztetés, a büntetés lehetett a célja. 5. A bolygatottság kérdése Az eddig feltárt 55 sír 49 százaléka bolygatott, azaz 27 sír esett áldozatául a sírrablóknak (4. sz. ábra). A 40. Cilinská Z.: Slovansko —• avarské pohrebisko v Zitavskej Toni. Slovenska Archeológia XI. 1. 1963. 87—120-ig. 30. sz. sír, 5. kép. temetőben meglehetősen magas a gyerméksírok száma (23 gyermeksír = 41,8 százalék). Ezek közül csak tíz sír maradt érintetlen. A bolygatott sírokat vizsgálva megállapítható, hogy a dúlások az eltemetés után különböző idő elteltével következtek be, s kimondottan rabló szándékkal követték el őket. Az abszolút szegény sírok általában bolygatatlanok. A kirabolt sírok rablók által ,.mutatóban" ott hagyott leletei bizonyítják, hogy általában gazdag sírok voltak. A bolygatott síroknak 59,3 százalékában egyértelműen gazdag halott feküdt. A gazdagság természetesen relatív fogalom, a közösségen belüli értékrendre érvényes. Tehát a sírrablók nemcsak a közösség temetkezési szokásait ismerték, hiszen a rablás csak a csontváznak bizonyos, mellékletekben gazdag részeire irányult, hanem azt is tudták, hogy mely sírokat érdemes kifosztani. A mélység és az eltemetett halott gazdagsága között is megfigyelhető összefüggés, bár ez nem tekinthető általános érvényűnek. A gazdag sírok általában mélyen fekszenek. Az eltemetés és a rablás között eltelt időre, a bomlás előrehaladottságára a csontváz állapotából, a csontok helyzetéből, koporsó esetében a koporsódeszkák korhadtságából következtethetünk. Legtöbb esetben a csontváz viszonylag eredeti helyén maradt, a pusztítás általában a koponya és a medence tájékán figyelhető meg. Előfordul a rablásnak olyan példája is, mikor a sírgodörben csontanyag is alig maradt, esetleg koponyatöredékek. Ez elsősorban gyermeksírok esetében gyakori jelenség, amely a csontanyag mállékonyságával is magyarázható. Ahogy a rabláskor minden értékes lelet kiszedésére, ugyanúgy a visszatemetésre sem fordítottak különösebb gondot. Előfordul, hogy a sírba idegen koponya is bekerült (Id. 17. sz. gyermeksír). Érdekes jelenséget figyelhetünk meg a 14., 57., 58. sz. sírok esetében. A 14. sz. sír díszöves férfi csontváza érintetlen, viszont a közvetlenül mellé temetett ló sírja kirabolt. Ugyanez áll az 57. és 58. sz. sírokra is, melyek különben a temető legmélyebb rétegében fekszenek (326 cm). Az 57. sz. lósír bolygatott, míg a mellette fekvő díszöves férfi sírja érintetlen. A rablók mindkét lovassírban, különösen az 57. számúban sok mellékletet hagytak. Az utóbbiban egy félbehagyott rablási akcióról lehet szó. Rablóaknát egyetlen egy esetben lehetett megfigyelni, a 9. és 10. sz síroknál. A két sírra közös aknával bontottak rá. Az akna vagy keresőárok beásási foltja a 9. sz. sír felett 135 cm mélységben megszűnik, s csak a 10. sz. sírt dúlták fel. 6. Halotti tor és áldozat Ilyennek nyomaival nem találkoztunk a temetőben. Edényt egyetlen sírban sem találtunk. A sírgödrök