Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Néprajz - Együd Árpád: Adatok a láncversek számszimbolikájához

ADATOK A LÁNCVERSEK SZÁMSZIMBOLIKÁJÁHOZ 287 Mondd el áldott gyermek, mi a tizenkettedik? Tizenkét apostol, tizenegyedik a mennyország oltára... stb. Mondd fiam, áldott fiam, mondd el, amikor ítélkeznek felettünk az áldott Isten bocsásson, akaratát hajtsa balra vagy jobbra. Dicsértessék a Jézus Krisztus! A Tiszacsegéről Torvajra származott sok-sok dal őr­zője, Kerekes József né (1921) először így kezdte mon­danivalóját: „Hát én csak úgy édesanyámtul tanul­tam, hogy dolgozott, varrt, énekelgetett. Tanyasi lány voltam, anyám zsákfoldozó asszony volt Káptalanpusz­tán; mer édesapám korán meghalt s én summásság­ban meg napszámban kerestem a kenyeret. Mikor anyám üldögélt, varrogatott, én meg nagyon oda fi­gyeltem minden énekére . . . Nálunk ezt nem énekel­ték, hanem szóval mondják, hogy mi az egy, meg to­vább". (A hangfelvételen magam tettem fel a kérdé­seket, mire így válaszolt): - Mi az egy? „Egy a hit, egy a szeretet, egy az Úristen, Ki uralkodik a magas egekben." - Mi a kettő? „Kettő a Mózes két kőtáblája, egy a hit, Egy a szeretett, egy az Úristen, Ki lakozik a magas egekben." - Mi a három? „Három a három pátriárka, kettő a . . ." stb., visszafelé számlálva elejéig. - Mi a négy? „Négy a négy evangélista ..." — stb. - Mi az öt? „öt az öt érzékenység . . ." stb. - Mi a hat? „Hat a hat kővödör Kánya menyegzőbe . . ." stb. - Mi a hét? „Hét a hét szentség . . ." stb. - Mi a nyolc? „Nyo'c a nyolc boldogság . . ." stb. - Mi a kilenc? „Kilenc a kilenc angyali kar. . ." stb. - Mi a tíz? „Tíz a tízparancsolat. . ." stb. - Mi a tizenegy? ,.Tizenegy a tizenegy szűz . . ." stb. - Mi a tizenkettő? „Tizenkettő a tizenkét apostol, tizenegy a tizenegy szűz . . ." stb. Az ének legsajátosabb szerepét csak a szövegel­mondás után ecsetelte adatközlőnk az alábbi monda­taival, ami meglepetés számba ment: „Ha véletlenül megbotlik (elvéti a feleletet) a násznagy, akkor bizo­nyos összeget kiszabnak rá, és meg köll neki azt fi­zetni. Rendszerint tudta, de volt amikor megbotlott ­mer már pijás vót - már ivogatott egy kicsit, s akkor má nem ment úgy a felelet, de azért iparkodott, hogy meg ne büntessék". A lakodalmi rituális lényeg ezek után következett: ,,. . . habár ez úgy vót ám, hogy min­den egyes kérdésné akkor monta ám, mikor kérdez­ték tőle, hogy mi az egy, ekkor monta, hogy egy a hit, egy a szeretet sUb., s akkor a cigányhoz fordult, és akkor mondta, hogy »Húzz rá cigány az új házas­párért!« És akkor ő fordult eggyet az új menyecské­vel. Mikor megin kérdezték tőle a kettőt stb., vissza­felé el köllött neki mondani, fgy fordult eggyet min­den alkalomkor az újasszonnyal a násznagy . . . Csak utánna táncolhatott a nép az újasszonnyal, mikor má azt húzták, hogy »Hej, de csinos menyecske lett ebből a lányból / Cukorkontyot csinálunk a hajá­ból...«; mer nálunk Tiszacsegén nem a kerek-konty, hanem a cukorkonty volt. . .". Kerekesné elmondásában nem az a megragadó, hogy a szöveg lakodalomban való előfordulásáról beszélt, hanem az, hogy ilyen felavató szerepben hallhattuk a Katekizmusi szöveget; a menyasszonyból csak az említett szertartás e'végzése-elmondása után válik új asszony, illetve menyecske. Ez a szerep eltér a kutatás eddigi eredményeitől, amelyek szerepeltetik ugyan a lakodalmakban a Kánai menyegzőt, esetleg a Kate­kizmusi éneket, de legtöbbször csupán szórakozásból, unaloműzésből. (Egyetlen adatunk van még: a régi mezőkövesdi lakodalommal kapcsolatban.) A számokkal kapcsolatos egyéb műfajok sorát kö­vetve ne kerüljék el figyelmünket a gyermekjátékok, varázsimák, ráolvasok és egyéb jelenségek. Az egyszerű játékok, altatók, munkadalok stb. (már Bartók és Kodály megállapításai szerint is) a magyar zenei nyelv legrégibb rétegéhez tartoznak. A memori­zálásnak, a tudás egyfajta biztosításának is eszköze volt a játékos szöveg. Az is jól tudott, hogy a legtöbb természeti népnél — mint a szinkretikus kultúra szer­ves tartozéka — ma is jelentős szerepet tölt be a já­ték, a varázs-szöveg; már az ókori keleti kultuszokban nagy jelentőséggel bírta számokhoz kapcsolódó mon­dóka, vagy egyéb recitatívszerű dallam—szöveg-féle­ség. Csak pillanatnyi kitérőként említem meg, hogy a számmal kapcsolatos modern misztifikációnak új je­lenségeit lehet tapasztalni világszerte; ez alól hazánk sem kivétel. Főleg entellektüel körökben kezdi új re­neszánszát a számmisztika bizonyos fajtája. E misz­tikus-mágikus számjóslás-hit (bármennyire is furcsán hangzik) érdemes jelentésvizsgálatra. Visszatérve eredeti problémánkhoz, néhány gyer­mekversikét mutatunk be Somogyból, Erdélyből és sa­ját gyermekkorom emlékei közül: Egy, érik a meggy, Kettő, csipkebokor-vessző, Három, nincsön sömmi károm, Négy, bíz oda nem mégy, öt, most érik a tök, Hat, hasad a pad, Hét, most süt a pék, Nyolc, üres a polc, Kilenc, kis Ferenc. Tíz, tiszta víz. Tégöd ördög belevisz, Engöm mindig killébib-killebb, Tégöd mindig bellébb-bellebb - mondotta Szennán Zóka Gyurkó Jánosné (1904).

Next

/
Oldalképek
Tartalom