Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Néprajz - Együd Árpád: Adatok a láncversek számszimbolikájához
278 EGYÜD ÁRPAD „Első lakodalmat az Isten szerezte, Mikor az első pár-embert teremtette. Paradicsomban volt az első lakoma, Melynek az Isten volt vőfénye, násznagya. Másik lakodalom volt Kánya menyegzőben, Hol Jézus is megjelent a régi időben, Hol a vendégekkel Jézus is vígan volt, Meg a tiszta vízből változtatott színbort. Szükség hát, lakomát mindenkinek kell tenni, Ki párosan akar ez életben élni. Szent Pál is azt mondja e páros életről, Hogy az meg van áldva mindenkor Istentől . . ." A Kánai menyegző éneke főleg a katolikus lakosság körében volt honos. A fenti vőfény köszöntő viszont színreformátus környezetben használatos. Nem tapasztaltam, hogy valaha is énekelték volna. A vőfényversek-rigmusok nem egyenes leszármazottai — a műfajiságot tekintve — a Kánai „ős-szövegnek", de témájuknál fogva szoros a hangulati rokonság közöttük, valamint a folklorizólt változatok között is. Itt erősítjük meg ismét ama állításunkat, hogy a biblikus téma sokféle szétszóródott változata nem kizárólag egyházi szolgálatban állt, hanem táncalkalmakat is szolgált. A Kájoni szöveg magyar megfelelőjéről is elmondhatjuk, hogy minden bizonnyal lakodalmas vagy más vigalmi célt is szolgált; különben nehezen képzelhető el, hogy — mint a 15. strófa is idézi: — „Minnyájan a' jó bort igen dicsérik, / Mert a fejek felett a' pohár ugrik" — ne szolgált volna tánckíséretül. A teljesség és az összehasonlítás kedvéért az egyébként ritkábban olvasható Kájoni ős-szöveget mellékeljük. 30 A szövegben előforduló ő- és ü-hangzókat nyomdatechnikai okok miatt a mai írás szerint adjuk: Igaz Messias e' világra jöt, A' ki nagy csudát menyegzőben töt: ki a' vizet borrá tötte, s' a' Nász népet vendégelte, Cana Galiea. Nagy hires menyegzőt ottan keszitnek, Jesus Mariaval, hogy ott legyenek, Apostolok elkeserik, mestereket éppen addig . . . stb. Midőn mar az étket asztalra hozzák, Jesust Sz. Annyaual szépen kinallyak, Sok tal étken csudalkoznak, de bor után vara'koznak . .. stb. Hogy az Urnák Annya ezt meg értette, Szán a kod van rajtok meg említette; О Sz. Fiat azon kére, hogy a' vizet borrá tenné .. . stb. Akarván az Ur ott, mindent vigadni, A' vedreket hagyá mind meg tölteni. S' hogy a vizet borrá tötte, a' Násznagynak felküldötte . . . stb. Csak vigan lakozzunk mind azt kiáltják, hogy a' vizböl löt bort szépen meg itták. Haj jo bor az Uj bor, Mert az О bor torkunkra for. . . stb. Az Urnák Sz. Annya igen javallya, A pohárt meg tölti, hogy meg kostollya, Haj jo bor. . . stb. Társaival Peter vigan lakozik, Jánosra köszönti örömöst iszik. Haj jo bor. . . stb. András ot meg tölti az ő palaczkjat, Es a' kisseb Jakab, az ö korsóját, Haj jo bor. . . stb. Bertalan a jo bort dicsiri igen, Filep azt kivannya, hogy sok teremjen, Haj jo bor. . . stb. Tadeus fazékból köszön Simonra, Tamás pedig viszont köszön Máterra. Haj jo bor. . . stb. A' mas Jakab szépen üvegből iszik, De Iskariotesnek vederből teczik. Haj jo bor . . . stb. A' Nász néppel együtt vigan lakoznak, poharakat töltnek, hogy még igyanak, Haj jo bor . . . stb. De Pal es Matyas kesön jöttének ha nem ihattatok kire vethettek. Haj jo bor. . . stb. Minnyájan a' jo bort igen dicsirik, mert a fejek felet a' pohár ugrik. Haj jo bor . . . stb. Ur Jesus Sz. Annya imadgy érettünk, hogy ilyen bort menyben hozzánk vehessük. Ilyen jo bort, hogy ihassunk, es Istennek halat adgyunk, boldog menyorszagban. Amen. (Közölte még Seprődi János: A Kájoni-kódex irodalom — s zenetörténeti adalékai. Irodalomtörténeti Közlemények 1909, 292-293., és 407-406. I.) Bera Istvánné (1899) — bár kissé akadozva — de lánya segítségével elmondta a Kánai menyegzőt: 30. SEPRŐDI: I. m. 236-237. és MNT Hl/A, 518-569.
