Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Néprajz - Mándoki László: Bagol András faragványai Pécsett

BAGOL ANDRÁS FARAGVÁNYAI PÉCSETT „Akad a pásztorok között olyan is, aki hazafias érzésének hevületében nagy történelmi témákat igyekszik botra rögzíteni, ilyen a többi közt Bagol András . . . ... De majd szólunk, még könyvünk végén, Bagol Andrásról! Messze, idegenben láttuk egy ilyen botocskáját sok évvel ezelőtt — s akkor jutott először eszünkbe, hogy könyvet kellene csinálni a magyar nép művészkedéséről ! . . ."*• Malonyai Dezső csakugyan külön fejezetet illesztett, Bagol András a művész címmel, a Balaton környékét tárgyaló kötet végére,

2 ebben s a már idézett helyen (1. jegyzet) három Bagol András faragta botot ismertet több-kevesebb részletességgel. Egynek a rajzát is bemutatta (valószínűleg J u hász Árpád készítette) a 111. képen. E gyenge minőségű másolat még kinagyítva sem érvényesül kellően (lásd 1. képünket), nem adja vissza Bagol Malonyai által dicsért technikáját, nem is beszélve a rossz kiterítés hibáiról. Jól sikerült, de nem teljes rajzot találunk a Magyarország vármegyéi és városai című monográfia-sorozat Somogy vármegye kötetében.

3 Endrei Ákos írta a Somogy vármegye népe fezetet,

4 amelyben a 219. lapon egy (a 205. lap megfő galmazása szerint) „már-már kivesző kajlaalakú" kondásbalta rajzát közli, de nem kiterítésben s nem is vedig, így hiányzik Bagol András bizonyára rákarcolt, de Endrei által nem említett neve,, Remélhetőleg múzeumba jutott e tárgy, de amíg teljes képe közlésre kerül, újra bemutatjuk Endrei (?) rajzát. (Lásd 2. képünket.) Más népművészeti kiadványokban nem találkoztam Bagol-botokkal,

5 így örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy öt, Pécsett őrzött alkotását bemutassam (Monori Magdolna kiterített rajzaival), s így visszaadjam őt Somogynak, ahol született, élt és alkotott. A Ja nus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya (Pécs) három Bagol András faragványt őriz: kettő a régebbi (52.14.1 ; 52.795.1), egy pedig a legújabb gyűjtésekből származik (77.18.1). Még két Bagol-bot került Pécsre: dr. Hormay Mihályné őrzi apósa magángyűjteményét — a volt lábodi orvos jó szemmel választotta e két remeket (3—4. kép), melyek (egyelőre) nem kerültek múzeumba. „— Ki ez a Bagol András! — A bátyámnál szolgál, Kivadáron — mondotta a grófunk. - Az apja is nálunk volt cselédember, az unokái is nálunk szolgálnak. Javakorában juhászgazdánk volt, most kukoricacsősz, meg ráadásul erdőpásztor is az öreg. — Kitől tanult faragni? — Nem tanult az senkitől. Faricskál, amikor nincs más dolga."

6 Ma sem tudunk többet Bagol Andrásról.

7 Valószínűleg a nagyatádi anyakönyvekből

8 meg lehetne állapítani születésének és elhunytának dátumát, s ez a továbbiakban segíthetne a hasonló stílusú és évszámmal ellátott faragványok meghatározásánál, bár — úgy tűnik — szinte minden munkáját szignálta a múlt század második íelének, századunk első éveinek e kiemelkedő tehetségű (és művelt!) faragó juhásza. A Pécsett őrzött faragványok erről tanúskodnak, s nagyon bízom abban, hogy ezen bemutatás után más múzeumok is közreadják az esetleg ott őrzött Bagol András alkotásokat. Talán túlzásnak tűnhet, hogy kimondottan műveltnek neveztem Bagóit, a juhászgazdából csősszé öre1. MALONYAY D„ A magyar nép művészete III. A balatonvidéki magyar pásztornép művészete. Bp. 1911, 281. (A továbbidkb

am : MALONYAY 1911.) 2. MALONYAY 1911, 295-298. 3. Bp. év nélkül. (A továbbia'kban: Somogy vármegye.) 4. Somogy vármegye, 197-222. (A rajz műnyomó papíron!) 5. DOMANOVSZKY GY., Magyar pásztorművészet című művében (Bp. 1944, 32.) megemlíti Bagol Andrást, s hogy Malonyay külön írt róla, de képet nem közöl alkotásairól. 6. MALONYAY 1911, 296. 7. Magam két újságcikkben érintettem Bagol Andrást: Történelem — botokon (Dunántúli Napló 1976. III. 3.) mű írásomban méltattam témaválasztását, ragyogó technikáját, s hírt adtam a két újabb faragvány előkerüléséről Pécsett. A cikk hozta az egyik Hormay tulajdonban levő bot kiterített rajzát (a jelen tanulmány 3. képét), de mindössze 4 cm szélességben. A Dunántúli Napló 1976. X. 6-án közölte (szignálatlan) írásomat Október 6. Népművészet, történelem, munkásmozgalom címmel, ebben egy bekezdés („A kivégzettek sorát Batthyány Lajos nyitotta meg, akit a századvég kiváló somogyi pásztorfaragója, Bagol András, lóháton örökített meg.") illusztrálására 52.795.1 leltári számú díszfokosunk rajzának (lásd e tanulmány mellékletét) legalsó, vonatkozó részletét adtam. 8. Az 1875-ben alakult Kivadár (korábban mint puszta, Bodvica része) a Somssich grófok birtoka volt. — Somogy vármegye, 97. (Ma Nagyatád külterületei.)