Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Néprajz - Knézy Judit: XVIII-XIX. századi viseletadatok Somogyból

XVlll-XIX. SZÁZADI VISELETADATOK SOMOGYBÓL 257 ni,

55 azaz fekete kendőből kötött kontyot (V/H. tábla). A legnagyobb területen a csipkés-fodros, művirágos szigetvári konty terjedt el. A Zselicből pontos adatok vannak arra, hogy Kadarkúton kezdték el először viselni a szigetvári kalapos által összeállított kontyot, ahonnan elterjedt a divat az egész Zselicben, de főként Szennán, Zselickislakon, Patcán, Szentmártonban,

50 Hedrehelyen kb. az 1920-as évektől. Belső-Somogy DK-i falvaiban ennél régebbi lehet (pl. Darányban, Kálmáncsán, Csokonyavisontán, Gigén, Rinyakovácsiban) éppúgy, mint az ún. Szigetvidék

57 (ma nagyobb része Baranyához tartozik) falvaiban, de elég messzire eljutott, pl. Lábodra és Nagykorpádra is. A somogyi női fejviselet-kutatásunknak egyik legérdekesebb feladata annak kiderítése, hogy e nagyon színesfodros kontyot mi előzte meg sok községben, ahonnan az előzményekre máig nincsenek adataink. 2. INGEK Munkánkkal egyidejűen készül dr. Kerékgyártó Adriennek a paraszti eredetű női ingek, vászonszoknyák szabástípusairól szóló feldolgozása, ezért a XVIII—XIX. századi viseletadatok értékelésénél részletesen nem ismertetjük a szabásokkal kapcsolatos feltevéseinket. a) Női hosszúing vagy „hosszúümög" Az ingvállat vagy alsóinget és a péntölt egyesítő hosszúing igen régi múltú lehet. A XVIII. századi nemesi inventáriumok mindenesetre emlegetik

58 a „félinggel" együtt. Pl. Szita Lőrinc hagyatékában Nagyszakácsiból 1763-ban 8 db asszonyi „hosszú ümögh" találtatott. 1809-ből viszont egy felsőmocsoládi cselédlány kéri a Kacskovics kastélyban teljesített szolgálata fejében többek között a konvenciós levélben ígért „ hosszú ümögöt".

59 Csorba József a Dráva mentére teszi a XIX. század közepén a hosszúing használatát, sajnos nem jelöli meg név szerint, mely községekben: „vannak ismét helységek, főképp a Dráva felé, hol hosszúümögben, mely elöl hasítva, a melykas aljáig, csak galanddal Összekötve, hogy duzzadt emlőjüket kaczérkodva s alig takarva látni lehessen, hátul sok ráncba szedve színes vagy szinetlen köténnyel a derékon körül kötve járnak a nők."

60 A még ma is fellelhető hosszúingek nem bő szabásúak. Térd alá érnek, szűk, többnyire gallértalan nya55. Csurgó, Sarkad, Nagymarton, Alsók, Pogányszentpéter községekben. 56. GÖNYEY S., Muskátli 1937. 35-41. 57. ZENTAI 1969-70. 242. 58. SML Inventoria 1763. 59. SML Kacskovics családi levéltár. Konvenciós levelek 1800-1820. 60. CSORBA 1857. 91. 61. A karádi ingek adatait gyűjtötte 1962-ben Horváth Terézia. RRM A: 729. Mind a Néprajzi Múzeum, mind a Rippl-Rónai Múzeum számára vásárolt hosszúingeket. 62. SML Inventaria 1758. kúak, elöl hasítékkal és pertlivel záródnak, esetleg gombbal. Ujjuk szűk, bevarrott, pálhával ellátott. Az ujjak végén csipke van többnyire, hasítékja mellett fehér hímzés vagy fehér vászonból cakkos szélű rátét. A szoknyarészen kétoldalt többnyire 1—1 háromszögletű betoldás van bővítés céljából. Karódon, Andacson, Somogyacsán, Szorosadon — tehát néhány külső-somogyi községben — még viselték 1940—50 között idősebb asszonyok. Az e században gyűjtött adatok szerint a hosszúingeknek csak felső része szolgált felső ruhaként, mert szoknyarésze a legalsó pendely volt, amely még 1-2 pendelyt és egy felsőszo'knyát vettek fel. A karádi hosszúingek elején „mesterke" (szálhúzásos hímzés) és laposöltéses varrás van a hasíték mellett.

61 Dél-Somogyból ez ideig nem gyűjtöttünk ilyen hosszúinget, holott Csorba adatai szerint igen általános típus lehetett. b) Rövid, hő felsőing: kising, ,,fél ümög", féling A terminológia női felső testet takaró ujjas, kb. derékig érő, elöl hasítékkal ellátott ingfélét jelez. A XX. századi zselici és belső-somogyi recens adatok sűrűn ráncolt derekú és ujjú, mellévarrott ujjú inget neveznek félingnek. Ettől függetlenül a XVIII. században lehetett másféle szabása is. A korabeli nemesi inventáriumok is említik: pl. 1758-ból Sárközi Jánosné hagyatékából „féling táczlival, különösen pár féling csipkével és hasonló",

62 Bárány Györgyéből 1765-ből Balaton boglárról „egy pár patyolat fél ümögh és egy gyolcs".

63 Ezzel a kifejezéssel szerepel az 1809. évi, Angyal Bandi által rablott holmik leltárában is: „patyolat új és viselt, csipkés ujjú félümög".

64 Persze ez esetben nem nehéz megállapítani, hogy nemesi félingekről lehet szó. I. B. Vitali 1828-ban a Sió menti paraszt nők ünnepi ingéről megjegyzi, hogy rövid, hófehér vászonból való és „semmiesetre sem modern szabás szerint".

65 A Rinya és Dráva menti asszonyok ingével kapcsolatban éppen ezek gazdag redőzöttségét figyelte meg. Az utóbbi valószínű bőven ráncolt, mellévarrott ujjú felsőing lehet, a későbbi fennmaradt tárgyi emlékek alapján. Az 1852-54-es évek között íródott paraszti hagyatéki levéltárakban

66 elég homályos körülírással fordulnak elő a női ingek, „3 avét vászon ümög"

67 „gyolts kisümög",

68 „1 rövid ótska ümög", „3 fél ümög".

69 A féling, kising elnevezések a hosszúing használata idején 63. SML Inventoria 1765. 64. GÖNCZI 1942. 65. J. B. von VITALI 1828. 83. 66. SML Nagyatádi es. kir. járás, Mike, Schal Éva hagyatéka. 67. SML Igali cs. kir. járás 1852. Szentgáloskér jún. 28. 2., 3. sz. 68. SML Nagyatádi cs. kir. járás 1854. Atád, Szabó Anna javai. 2. tok 315. 69. Ugyanott 1853. Kisatád, Vas Antalné Pap Erzsébet javai. 123. sz. irat, valamint 1.a.67. jegyzetet.