Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Néprajz - Knézy Judit: XVIII-XIX. századi viseletadatok Somogyból

XVIÜ-XIX. SZÁZADI VISELETADATOK SOMOGYBÓL 247 gyobb ... 1 nagy perkál vörös keszkenyő, 1 ujj Bétsi piros keszkenyő, 1 ujj zselin vörös keszkenyő, 1 avet zöld keszkenyő, 1 tobákszín keszkenyő, 1 fehér fodros keszkenyő, 1 ujj kék keszkenyő." Ugyanakkor még a szegényebb német lakosoknál is viseltek vászon fejkendőt is, pl. két mikéi zsellérasszony ruhái közt is felsorolják: Stucker Istvánné, Scholl Rozália

21 1853-ban 4 igen elavult parasztkendőt, 12 elviselt keszkenőt, Schal Éva

22 2 „avét" parasztkendő mellett 6 félviselt keszkenőt hagyott hátra (a „kendő" téglalap formájú lehetett). Voltak olyan vidékek, ahol a lányoknak fedetlen fővel kellett járniuk akármilyen hidegben is. Erre Nagybajomban emlékeztek még az 1930-as években.

23 Egy nagyatádi cselédlány, Szabó Anna 1854-ben hátrahagyott javai ezt látszanak igazolni.

24 Az igen részletes jegyzék még a viselt fehér zsebkendőt is megemlíti, vállkendőt (..nyakkendőt") hetet is felsorol, de fejrevaló keszkenőt nem. E tekintetben nem volt mindenütt ilyen szigorú a szokás, csak a templomban nem volt szabad fedett fejjel megjelenniük a lányoknak. Somogyszentpálon a dékánnak a tisztéhez tartozott az is, hogy a magukról elfeledkező, azaz bekötött fejű lányok fejéről lehuzogassa a fejkendőt.

25 A fejkendő viselésében a fiatalasszonyok, lányok kezdték el a finomabb és a színesebb anyagúakat előnyben részesíteni: a feketét

26 és pirosat („török", később „bécsi" elnevezésű) és a kékfestőt, az utóbbit i/2. kép. Pacsa viselet Veszprém vidékén Békessi-Heimbucher Paraszt asszony Veszprém vidékéről című képe alapján. — ild 1/2. Tracht „Pacsa" in der Gegend von Veszprém, nach lem Gemälde Békessi-Heimbucher Bäuerin von der Gegend Veszprém's. ?.l. SML Nagyatádi es. kir. járás közjegyzőiségi iratai, Mike 1853. 2 tok 97. irat. 22. SML. Nagyatádi cs. kir. járás, Mike 1853. 23. G'ÖNYEY S. gyűjtése EA 5374. 24. SML Nagyatádi cs. kir. járás Atád 1854. 2. tok 315. irat. 1/3. kép. „Hátravető" Csurgón és környékén a XIX. sz. második felében. Régi fényképek alapján. — Bild 1/3. „Rückwerfer" in csurgó und Umgebung in der zweiten Hälfte des XlX-ten Jahrhunderts. Nach alten Photographien. inkább hétköznap. Jankó János jól rögzítette azt a folyamatot a Balaton mellékéről, hogyan történt az átváltás a fehér vászon fejkendőről a színes kartonra:

27 ..... a lányok otthon hajadonfőtt jártak s csak, ha valahová menték, kötötték be fejüket fehér kendővel, későbben ezt a fehér vászon keszkenőt megföstötték mustrára (Tapolcán híres festőmesterek voltak), s ezt a föstött kendőt könnyebben kiszorította a gyári karton." Egyes községekben a vászonról más anyagúakra való átváltás egyben a színesedést is jelentette. Pl. Nagybajomban a menyecskék fejkendője a XX. szá25. DR. H OSS J. szíves körlése a tótszentpáli História Domus adataiból. 26. Országos jelenség vö. Gáborján A., Magyar népviseletek Budapest 1969. 11. 27. JANKÓ 1902, 228.