Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Néprajz - Knézy Judit: XVIII-XIX. századi viseletadatok Somogyból
244 KNÉZY 1/1. kép. Vászonkendőből hajtogatott női fejfedő Csurgón. Raksányi Lajos rajza alapján. — Bild 1/1. Aus Leinwandtuch zusammengefaltete weibliche Haube in Csurgó. Nach einer Zeiichnung von Lajos Raksányi. nőnek a fej tetején keménypapírral, Jankó János nádvagy cirokszállal történő rögzítését írta le. Gönyey Sándor összhangban a Csurgóról említett fenti változattal, Nagybajomból szintén hosszúkás (másfél méter hosszú, 75 cm széles), törülköző méretű vászonból hajtogatott kendőfélét írt le, melynek első széle egészen a homlo'k fölé került. A kendő hajtását elöl ún. „kendőpálca" tartotta szilárdan, szélei kétoldalt be voltak hajtva. Hajtogatásáról nem ad részleteket. Elnevezése, a „hátravető" arra utal, hogy élt itt is a környéken a „félrevető" is, mely azonos szabású, de másképpen helyezték a fejre. Nem hátrafelé, hanem előre a vállra helyezték a végeit. 7 Csurgón is emlegették a „hátravetőt" (1, kép), mint a „kisruha" elődjét, azaz 1870 előtt általános viseletet. Menyecske kortó! (ez cifra szélű) egész öreg korban is (tiszta fehér) vették fel. Rajta az ujjnyi keskeny szőttes dísz 35 éves korig pirosas, ezután kék, 40 éves kortól fehér színű. Csurgón és környékén, Somogyudvarhelyen, Szentkirályon is ismerték, de eltérés volt a felhelyezésében. Utoljára hozzuk az eddig ismert legkorábbi adatot, Bél Mátyásét, aki 1730 körül a Nagyberek horvát asz7. DR. GÖNYEY S., Muskáltli. Az Iparművészet melléklete. 1 1937. 35-41. 8. M. BÉL., Comitatus Simighiensis. Magyar Nemzeti Múzeum kézirattára. Fol. lat. 1770. 9. BÉL M. írását értékeli és idézi: DR. HOSS J., Somogyszentpál monográfiája. Kézirat 1965. RRM A: 970. Viselet fejezet, JUDIT szonyainak legfelső, tehát látható fejfedőjét ilyennek látta: „...a nők vászonszalagokkal (?) úgy kötik be a fejüket, hogy abból a szemen, szájon, orron és az arc kis részén kívül semmi sem látható." 8 A vászonszalag megfogalmazás vászonkendő helyett téves, bár elképzelhető, hogy a többrétűén hajtogatott kendőt szabott szalagokból levő fejdísznek nézték. Hoss József ismerve ezt az adatot, 1960 körül utána érdeklődött Somogyszentpálon. Babodi Sándorné emlékezett arra, hogy 1910 körül látta Hodorics Mártonné, akkor már nagyon idős asszonyt ilyen fejviseletben, de az nem szalagokból, hanem vászonkendőből készült. 0 Érdekes Bél Mátyásnak az a megjegyzése is, hogy hasonló a Nagyberekben élő magyar és horvát lakosok viselete, amit e különlegesen használt kendőnek a megiléte is bizonyít. Az eddigi adatokból és az egykori ábrázolásokból úgy tűnik, hogy e kendőt nem díszítették. A Rippl-Rónai Múzeumban nincs olyan kb. négyzetalakú és abroszméretű vászonkendő, illetve nagyobb törülköző méretű és formájú kendő, melynek ilyenfajta használatáról tudnánk. b) Törülköző formájú és méretű női fejkendő, melyet fejen át a vállra előrevetve Viseltek. Csorba a fentebb idézett helyen egy másikfajta kendőviseletet is említ 10 „. . .a Dráva szélén shawl forma, önmaguk szőtte kendőt is hordanak a fejükön." Ez az említett textília szép számmal van képviselve múzeumi gyűjteményeinkben Kaposváron és Csurgón. Idős parasztasszonyok az 1920-30-as években elvétve — templomban — még viselték kontyukra borítva a vászonból való kendőt, de csak református községekben. Valószínűleg a XVIII. században kisnemesek asszonyai is viselték még. Ezt mutathatja az 1762. évből Thulmon Pálné inventáriumából a viselőruhák között felsorolt „egy vörös pamukos hosszú kendő". 11 Finomabb változatábcn is van példa 1758-ból Sárközi Jánosné hagyatékából 1 db gyolcs „takaríttó". 12 „Hosszi és rövid kendő" kifejezés szerepel egy 1852. évi paraszti inventáriumban; szemben az egyértelmű „törülközőkendő" megjelölésű darabokkal, az előbbiek sálformájú női fejfedők lehettek. 13 A fejrevalónak a XX. században is meglevő tárgyi emlékei „kisruha" (Csurgó és környéke, Gyékényes, Somogyudvarhely), „fo ü reveto ü ", „félrevető"" (Csököly, Nagykorpád) „főrevető" (pl. Szenna), „férevető", „átalvető" (Szabás) „kendő" vagy „kontykendő" (Somogyszob) neveken fordulnak elő. A fejkendő megjelölése egyébként „keszkenő" Somogy megyében, a törülközőre értik elsősorban a „kendő" elnevezést. A legtovább Csökölyben viselték e ruhadarabot, ez ab10. CSORBA 1857. 91. 11. SML Inventoria nobiles 1762. Gomba. 12. SML Inv. nobiles 1758. Puszta korpád. 13. SML Igali cs. kir. járás iratcui 1852(1-102) 2-3. sz. P. Pozsár József hagyatéka Szentgáloskér.
