Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Patay Pál: Harangok Somogy földjén

HARANGOK SOMOGY FÖLDJÉBEN 237 lajdonában levő Fraknó várába (Forchenstein, Forchenau községbe, Ausztria, Burgenland) vitette,

6 ahol ma is megvan a vár keleti szárnyán levő kápolna fölötti óratoronyban.

7 A harang teste erősen megnyúlt, határozottan emlékeztet a XIV. századra jellemző cukorsüveg alakra. Koronájának fülei sarkosan, derékszögben törnek meg. Teteje erősen domború. Palástja egyenletesen, enyhén ívelt (felső része majdnem hengeres). Vállán körben a négy evangélista nevét feltüntető, majuszkula betűkből álló felirat olvasható: Marcus.Matheus. Lukas.lohannes. A betűk igen cikornyásak; az S következetesen, akárcsak a H lohannes szó h betűje tükörírásos, a Ljukas szó L és U betűje pedig a feje tetején áll. A lohannes névből csak az első három betű fért ki a sorba, a többit a Marcus fölé, a harangtetőn helyezték el. A felirat kezdetét a végétől xalakú elválasztó jellel különítették el (3. kép). Pártázata fölött erősebb borda fut körbe. Alsó átmérője 40,8 cm (15 hüvelyk, 6 vonás),

8 súlya 37 kg (66 font). Az osztrák kutatók a harangot a XIII. században készültnek tekintik és mint Burgenland legöregebb, ma létező harangját tartják nyilván.

9 Ilyen magas korú azonban semmiképpen sem lehet. Ennek ellene szól az egész alakja, akárcsak a füleinek sarkosan megtört volta, valamint önmagában az a tény, hogy egyáltalában van már felirata. Alakja alapján XIV. századinak vélhető, betűinek típusa (4. kép) pedig kifejezetten erről az időről tanúskodik.

10 3. Toszár (5. kép). 1890-ben, vagy nem sokkal előbb a plébánia szomszédságában levő telken (amelynek jelenlegi tulajdonosa Hőgye Kálmán), lakóház átépítése során, nem nagy mélységben találták.

11 A Magyar Nemzeti Múzeum 117 forint 20 krajcárért vette meg. Eladóként előbb Taszár község elöljáróságát jegyezték be, de ezt később átjavították Egerszegi Lászlóra. Bár a harangot szabályosan beleltározták (egyedül a feliratát nem jegyezték fel - nem tudták kibetűzni), idővel a száma lekophatott. A második világháború után ugyanis, mint ismeretlen eredetűt, újra leltározták. Az eredeti leltározás során feljegyzett adatok alapján azonban kétséget kizáróan be lehetett azonosítani. Feliratának különleges volta egyébként már a megtalálásakor is feltűnt, mivel Taszáron azt jegyezték fel róla, hogy az valamiféle titkos írás lehetett; nem létező nyelven, nem létező írásjelekkel íródott volna. Teteje csak enyhén boltozatos. Koronájának fülei hegyes szögben megtörtek, felül vízszintesen futnak. 6. Országos Műemléki Felügyelőség. Rómer hagyaték. XL. csomag. 7. WEISSENBACH A.-PFUNDER, J.: Tönendes Erz - Die abendländische Glocke als Toninstrument und die historischen Glocken in Österreich. (Graz—Köln 1961.) 251. 106. kép. - SCHMELLER-KITT, A.: Die Kunstdenkmäler Österreichs — Burgenland. (Wien 1976.) 97. 8. Újabb adat szerint 40 cm. L. WEISSENBACH A.PFUNDNER, J.: î. m. 251. 9. SCHMELLER-KITT, A: i. m. 97. Éleik, amelyek a harangtető sugarának irányában, illetőleg arra merőleges állásúak, lecsapottak, így a fülek átmetszete nyolcszögletes. Három füle letörött. Testének felső része kúpos, csak az alján ívelt kissé. Palástjának felső kerületén körbefutó, annak felületéből kiemelkedő abroncson bemélyített minuszkula betűkből álló, tükörírásos felirat foglal helyet. Olvasását a felszínnek egyébként is egyenetlen volta még külön is megnehezíti. így mindössze néhány betű, valamint az évszámnak két utolsó számjegye: 36 vehető ki tisztán. Ebből kifolyólag a harangot 1536^ra kell kelteznünk.

12 Az abroncsot felül-alul 2-2, egymástól távolabb álló borda kereteli. A hornyon is erős borda fut körbe. Kivitelezése igen gyenge minőségű. Magassága 47,5, a korona tetejéig 58,5, alsó átmérője 54, a felső 28,5 cm. Leltári száma 206/1890 (újra leltározva 55.35.C szám alatt).

13 5. A Taszáron talált, 1536-ban öntött harang. - 5. Die in Taszár gefundene, im Jahre 1536 gegossene Glocke. 10. KOLBA J. és LOVAG ZS. szíves meghatározása. A h betűk minuszkulás volta alapján a XIV. század második felét lehetne a készítés idejének tekinteni, minthogy ez kifejezetten jellegzetes erre az időre. 11. Horváth Imre taszári plébános 1976. november 3-i levelében adott tájékoztatása szerint, amelyért ez úton is köszönetet mondok. 12. A minuszkulás betűk és arab számjegyek típusából kifolyólag a harang más évszázadra nem tehető. 13. Lásd még: PATAY P.: i. m. 48.