Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Bárdos Edith: Középrkori templom és temető Kaposvár határában (Előzetes jelentés a leletmentő ásatásról)

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN 195 alakra hajlították, s úgy varrták fel a textilre. (X. táb­la, 46., XVII. tábla 36., 37.) A 25. sz. sírban nyugvó leányka koponyáját párta­szerűen vékony bronzlemezből préselt veretek övezték. A veretek sárkány alakjával díszítettek (7. sz. rajz) (1. tábla 4-11., 19.). A veretek közti részt feltehetően apró gyöngyökkel varrták ki. A 39. sz. sír pártája apró fe­kete, sötétkék és zöld üveggyöngyökkel s könnycsepp­alakú bronz flitterekkel díszített típus volt. Bronz hajtűt 7 sírban találtunk, általában 1—2 da­rabot, de volt ahol 10-12 darab helyezkedett el. A 99. 7. sz. rajz. A 25. sz. sír pártás leány csontvázmaradványa. ­Zeichnung 7. Skelettrest eines Mädchens miit Jungfernkranz aus dem Grab № 25. 8. sz. rajz. A 39. sz. sír. Ólom ruhacsatok a mellkason, ­Zeichnung 8. Der Grab №. 39. Kleiderspangen aus Blei an der Brust. sz. sírban a 12 darab bronz végű, kék üveggyönggyel díszített hajtű a koponya körül sugáralakban feküdt. Középen a koponyatető felett pedig 2 ólomgömb díszű tű volt. Az ólomdíszek hasonlók a kaszaperi temető 407. sz. sírjának gömbös díszéhez. 13 Az egyszerű, sima, bronz kis gömbfejjel ellátott hajtűk a leggyakorib­bak. 14 A temető pénzleletek szempontjából kiemelkedik ha­sonló, templom körüli temetőink sorából (2. sz. rajz). Az ásatás során 99 darab érem került felszínre, ezek közül 51 darab származott sírból, 48 darab pedig szór­ványlelet. A halotti obulusadás szokása a XI. század második felétől egészen a XVII. sz. közepéig nyomon követhető a temetőben. A legkorábbi érmet az 549. sz. sír tartalmazta, a szájban 2 darab Szt. László dénár volt (CNH 26.) A 130. sz. sír jobb könyöke mellől pe­dig 1628-as ezüst Ferdinánd dénár került elő. A halot­ti obulusként sírba tett pénzek általában a kéz közelé­ben (könyök, karcsontok mellől, ujjpercek körül) fe­küdtek, de gyakran a sír földjében találtuk őket. Száj­ba helyezve mindössze 2 esetben találtunk pénzt. Em­lítésre méltó az 501. sz. sír, melynek 14 darab ezüst obuíusa (8 db CNH 57. és 6 db CNH 43.) a bal felső lábszárcsont külső oldalán, szövetmaradványok között feküdt. (X. tábla, 10-23.) A halotti obulusadás szokásának gazdag irodalma van, de mai napig vitatott és nem teljes mértékben megoldott kérdés. 15 A Kaposvár határában feltárt temetőrészben a XI. század közepétől a XVII. század közepéig élt ez a szo­kás. Temetőinkben a sírba helyezett pénzek zömét XIV-XV. századi veretek alkotják. Mivel a pénz sírba­helyezésének szokása a Kárpát-medencében a pénz megjelenésével, a pénzforgalom kialakulásával egy­idős, a szokás kialakulását is a pénzforgalomhoz kell kapcsolnunk, hasonló jelentéstartalommal, mintáz út­ravaló-ellátás. 16 A pogány szokásnak számító, s mint ilyen, törvény által tiltott, étellel-itallal való ellátást váltja fel a pénz. A pénz másik, sírokban történő elő­fordulási módja, hogy peremén átlyukasztva, nyakba akasztva kerülnek elő. Ez ugyancsak nem újkeletű szo­kás, hiszen avar temetőinkben is gyakori jelenség, hogy átfúrt római pénzeket találunk a nyak tájékán. A honfoglalás kori sírokban római, bizánci s különböző nyugati pénzeket s avar dirhemeket találunk kilyukasz­tott peremmel. A X. század végén, a XI. század elején helyenként még előfordul ez a kihalóban levő szo­kás. 17 A feltárt temetőrészben mindössze egyetlen sír­ban találtunk peremén kilyukasztott, nyakban viselt pénzt. (254. sz. sír, CNH 74.) A nyak díszei közül sem nyakperec, sem lunula nem 13. BÁLINT A.: A kaszaperi középkori templom és temető. Dolgozatok XIV, Szeged 1938. 1. sz. sír. 14. BANNER J.: Mikó-mezőkopácsi temető. LXXIII. tábla, 9. 15. RADOMERSKY, P.: Obol mrtvych u Slovanu v Cechách a na Morave. Praha 1955. 56-57. CSALLÁNY G.: Újabb honfoglalási leletek Szentes kör­nyékéről. FA, lll-IV. 189. old. TÖRÖK GY.: i. m. 116-118. old. SZŐKE В.: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei I. Régészeti Tanulmányok I. 91—92. old. 16. BÖNA l-na'k a Kossuth Klubban 1977-ben elhangoztt előadása. 17. SZŐKE В.: i. m. 91. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom