Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Régészet - Szathmáry László: A fonyódi 13.-16.századi népesség postkraniális vázelemeinek billateriális szimmetriaviszonyairól
A FONYÓDI 13-16. SZÁZADI NÉPESSÉG SZIMMETRIAVISZONYAIRÓL 159 4. táblázat Tabelle 4. Az alsó végtag keresztmetszeti méreteinek és jelzőinek szimmetriaviszonyai Symmetrienverhältnisse von den Querschnittmaßes und Indices des unteren Gliermaßes MARTINVázelem szám SkelettMARTINNem N ld=ls U>\* ild<l s Chi 2 Szignfikancia element Zahl (1928) Geschlecht Signifikanz Femur M.6 öV 29 13 10 6 1,64 90%>P>70% 99 28 8 12 8 Femur M.7 dV 29 4 11 14 1,11 90%>P>70% 99 28 5 7 16 Femur M.9 <?c? 31 14 7 10 2,62 70%>P>50% 99 28 7 9 12 Femur M.10 dV 31 9 10 12 3,04 70%>P>50% 99 28 3 11 14 Femur M.19 сГс? 29 5 13 11 0,88 95%>P>90% 99 22 3 12 7 Femur M.6:M.7 cTcf 29 17 6 6 2.74 1 (70%>P>50%) 99 28 14 3 11 Femur M.10:M.9 dV 29 10 5 14 0,49 2 50%>P>30% 99 26 8 1 17 Tibia M.8a tfc? 28 10 8 10 0,92 95<У 0 >Р>90% 99 29 12 10 7 Tibia M.9a cfc? 28 14 8 6 8,65 10°/ 0 >P>5% 99 29 4 14 11 Tibia M.9a:M.8a cTcf 28 14 2 12 2,69! 70%>P>50% 99 29 9 5 15 1 Tájékoztató jellegű érték. Annäherungswert. 2 A szimmetrikus esetek elhagyásával. Mit dem Verlaß der symmetrischen Fällen. nak. A fonyódi embertani leletek alkalmat adtqk az ún. több évszázaddal keltezett népességek e jellegcsoportjának vizsgálatára. Az ilyen kronopopulációk paraméterei csak olyan esetekben használhatók fel összehasonlításra, ha első generációjuk viszonylag közel álló genetikai komponensekből alakult (tehát a primer gen-pool nem ad lehetőséget arra, hogy a hibridizációs effektusok következtében a további generációk struktúrája jelentősen különbözzön a kezdetitől), és emellett a migráció a temetkezés intervalluma alatt alárendelt szerepet játszik (SZATHMÁRY 1975). Ellenkező esetben ismernünk kell a temetkezés belső kronológiáját, mert egyébként az egyes generációk differenciális paramétereinek tendenciái latense'k lesznek, hiszen csak az ún. kronopopulációt tudjuk vizsgálni. Valószínű, hogy a fonyódi népesség esetében is hasonló szituációval számolhatunk. Feltételezhető, hogy az aszimmetria tendenciái ezért kiegyenlítettek, s így kevés esetben tapasztalunk szélsőséges eloszlást. A népesség végtagelemeinek keresztmetszeti variánsait tehát ebben az esetben elsősorban nem a lokálisan azonos ökologikus vagy etológikus hatások alakították ki, hanem az elénk táruló kép inkább a keveredés és a hibridizáció által befolyásolt. Az egyes variánsok kialakulása azonban több generációval a temetkezés kezdeti időpontja előtt különböző etológikus és genetikus státuszú népességek sajátossága is lehetett. Ha migrációval összefüggő hibridizációval nem számolhatnánk, eredményeinket a kevésbé specializált fizikai igénybevétellel is magyarázhatnánk. Ebben az esetben a clavicula hosszánál tapasztalt szignifikáns nemi differenciát úgy értelmezhetjük, hogy a jelleg ökologikus faktorok iránti irrabilitása alacsony küszöbértékű. A felmerült kérdések tisztázásához, a szimmetriaviszonyok populációdinamikai értelmezéséhez a későbbiekben újabb vizsgálatok elvégzésére van szükség. Jelen tanulmány alapján csupán a kérdések felvetésére, és az összefüggések felismerésének különböző lehetőségeire mutathatunk rá. Szathmáry László
