Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Közlemények - Holl Imre: A kaposszentjakabi kályhacsempék

HOLL IMRE 59. A lovagalakos kályhacsempe elterjedési térképe. léteikkel ez nem bizonyítható. Tudjuk, hogy Albert király ha'lála után a imagyar trónért sikeresen küzdő Jagelló Ulászlóvá

1

! szemben az özvegy Erzsébet királyné és fia 'mellett habsburgpárti főurak tömörültek. Soraik elsősorban a nyugati határszéleiken várakkal és nagybirtokkal rendelkező családokból alakultak, akik számára a 'szorosabb osztrák kapcsolat gazdasági érdeket is jelentett. Befolyásúikat V. László trónralépése tovább növelte, bár ekkor az ,,udvari párt" és a „nemzeti párt" rövid időre megegyezett. Hunyadi László kivégzése után újra nyíltan folyik a harc, V. László és pártjána'k imagát igazoló oklevele fel is sorolja a király hűséges híveit.

11 Közülük itt Garai László nádort és Újlaki Miklós erdélyi vajdát emelhetjük ki. Mátyás megválasztása után sem adta fel ez a párt reményeit, már előzőleg Frigyes császár támogatásában bíztok és 1459 februárjában Újlaiki vajda 'németújvári várában Frigyest 'Magyarország (királyának nyilvánították, s ez ettől kezdve fel iis veszi a magyar 'király címét Frigyes és a pártütők seregévej áprilisban számolt le Mátyás 'kirá'ly hadvezére Körmend előtt, s ezután a főurak visszatértek Mátyáshoz.

12 11. TELEKI J., Hunyadiak kora Magyarországon. X. Bp. 1852, 546. Az itt szereplőkkel kapcsolatban: HOLL 1971, 189. 12. Garai L. és Újlaki M. Szilágyi Jánossal már 1458. jú— Verbeitungskarte der Kachelöfen mit Ritterfiguren. A Frigyes császárt ábrázoló csempe átvételiének, másolásának idejét a Dunántúlon elsősorban ezekben az években, ebben a politikai helyzetben találhatjuk indokoltnak. Hiszen ekkor az ország nyugati harmada a Garai—Újlaki—Kanizsai—Szentgyörgyi liga és Frigyes kezén van, s még úgy látszik, mintha nem dőlt volna el a királyság kérdése. 1459 után a 'mozgalom egyik feje, Garai meghal, a többiek jórésze Mátyás pártjára állt. A 60-as években Mátyás már kibékült Frigyessel, később pedig ausztriai háborúi idején Frigyes védekezésre szorult és az osztráik urak egy része is Mátyás mellé állt. 1454 előtt viszont a lovagalakos kályha egyik csempéjének lemásolása még nem történhetett meg. * * * Ma már nehezen ellenőrizhető adatok szerint a kaposszentjakabi kolostor kályhája talán nem állt egyedül a környékein. H ö 1 I r i g I József jegyzetanyagában két kályha csempe vázlatát 'láttuk „Kaposvár várának romjaiból - Süimeg, Múzeuim" jelzéssel. A rajz részletes vizsgálatra meim alkalmas, de ágy tűnik, az egyik csempe álló tágjalap alakú voit, köÜusában szövetkeztek Mátyás elien Simontornya várában. FRAKNÓI V., A Hunyadiak és a Jagellók kora. Bp. 1896, 189. - FRAKNÓI V., Hunyadi Mátyás király. Bp. 1890, 99-104.