Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Együd Árpád: Csodatévő szarvasnak ezer ága-boga (adatok a somogyi regöléshez)

CSODATÉVŐ SZARVASNAK EZER ÁGA-BOGA 87 mi és egyéb körülményei következtében — olyan európai, pogány és keresztény elemeket olvasztott ma­gába, amelyek nyomai a külön'böző tudományoik se­gítségével, illetve azok összevetése révén eléggé kö­vethetők. A különböző hatások, változások hangsúlyo­zása mellett az a véleményünk, hogy a regöléssel kapcsolatos említett elemeik keleti eredetűek és sa­játos etnikus vonásaiknak köszönhető hosszú fenn­maradásuk. Ehhez még azt tesszük hozzá, hogy az ismert regösterületen való továbbélést több más körülmény is befolyásolta. Me'llőzve itt az avar­székely (ka'bar) rokonság teóriáját, (megalapozottabb­nak látjuk az alábbiakat. Ha a jelenlegi regöstérkép kontúrját vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az országot érő nagyerejű pusztításoktól, török támadásoktól, meg­szállástól többé-kevésbé mentes területek azonoso'k a regösterülettel (Őrség, Göcsej, Székelyföld), amelyek viszonylagos védettsége kedvezett e hagyomány fenn­maradásának. Egyéb területek nyitottsága és az újra­telepítések megszakították a szellemi folytonosságot, és elősegítették a szétszóródást és a teljes megszűnést. A legrégibb nyugati regösközpontokból Somogyba ke­rült regösének-változatok összes jellemzőivel, kapcso­lataival, motívumváltozásaival bővebben nem foglal­koztunk, de reméljük, így is sikerült néhány olyan kér­désre rámutatni, amely érdemes a további részletes kutatásra. Együd Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom