Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Tanulmányok - Vásáry István: Julianus magyarjai a mongol kor után
66 VÁSÁRY ISTVÁN Egy e—e volkalizmulsú szónak i-e, i-ä, sőt i—a áralkuIá sa a kipcsak nyelveikben egyáltalán nem ritka. A miser szó vokal izmusának ezt a (magyarázatát V. V. Rad'lov már felvetette, 133 Németh С у u 4 a pedig a török e-hangokról szóló dolgozataiban szépen megrajzolta ezt a fejlődést. 134 Pár példát említsünk: КегеуЖ'иау, kermen>kirman stb. A történeti és nyelvészeti ikép értékellése egyaránt odavezetett bennünket, hogy a -mozsár népet (külön kezeljük a nnescser és a miser néptől, jóllehet az utóbbi két név nyelvileg feltétlenül összetartozik. A .magyar népnevet csak a 'mozsárra 1 ! lehet egyeztetnii, a másik kettővel nem, s ezen a ponton véleményünk eltér sok magyar kutatóétól. Mielőtt az ő érveiikre tennék, megemlítem, hogy a múlt századi orosz (kutatóik a mozsár, ímescser, miser nevek hasonlatossága alapján egyenlőségjelet próbaItaik temmS e három név és az általa jelölt népek közé, így V e I j a ím i n о v-Z e r n о v, V. V. Radlov, С s elk a bin, Artemjev és még sokan mások. 135 E három névhez a magyarokat még nem kapcsolják, 136 de mimt láttuk Munkácsi Bernát ezt megteszi először, s a magyar tudomány ezt ismétli azóta. A 20-as éveikben a szovjet tudományokban is megjelenik a magyarok ideikapcsolása, B. A. Kuftin és S. P. Toll s z to v munkájában. 1J/ Hogy a miser=[megyer azonosítás történetileg nem megy, megpróbálta/m bizonyítani, imost az ezen azonosítás útjába álló nyelvészeti nehézségeiket ismertetem. Németh Gyula egy megyer > baskír mejer > mezser~> mizser~> miseramisar hangfejlődést 'tesz fel. 138 Ligeti La j о s is úgy gondolta, hogy egy török nyelvben, melyben idegen szóbelseji /-bői s lesz, mejer alakból miser lett. De utána óvatosan hozzáteszi : ,,A volgai török nyelvek történetét, sajnos, túlságosan kevéssé ismerjük ahhoz, hogy a feltevésnek ezt a szálát érdemes volna tovább követni." 139 Németh Gyula is látta, hogy z>s fejlődést török alapon nem nagyon lelhet -magyarázni, ezért egy bonyolult feltevés láncolathoz folyamodott. Mivel az ómagyarban z hang nem volt, s általában s-se| belyettesítődött, Németh Gyula felteszi, hogy a volgai magyarban is nem valószínű, hogy z volt, ezért a török mizer formát is miser alakban vették át, s tőlük az oroszok a m/'sar-t. 140 Ebben a bonyolult feltevés-láncolatban azonban van egy bökkenő: hogy a magyarok (vagy megyerek) először eltörökösödtek, s ki pcsak-török 133. Radlov V. V., apud Mozsarovszkij. 134. Németh Gy., StOr. 28/14 (Helsinki 1964) 8-19. 135. Ve//am/nov-Zernov, i. m. I. 30-31. - Radlov, i.m. 14, n. 1. - Artemjev, Казан, губ. Сп. нас. мест XXIII. 136. Csekalin, Сарат. Поволжье 22: ide kapcsolja В íboirbanszüil etett Konstantin mazar-jait, im int hasonló alakú szót, de már rég tudjuk, hogy Xazar-ra kell emendálni és a magyarokhoz semmi köze sincs. 137. Tolsztov Sz. Р., Итоги и перспективы этно графического изучения национальных групп Нижегородской губернии: Культура nyelvükben m/zser-inek nevezték (magukat, az eddig el\ képzelhető. De hogy ba egyszer eltörökösödtek, hogyan lehet, hogy eredeti magyar nyelvükben (ami me) lesleg már nem is volt, ha egyszer eltörökösödtek) sai ját nevüket, a török mizer formát miser alakban ,,visz: szakölcsönözték"? Azt hiszem, ebből világos, hogy mezer vagy mizer, tehát z-s formából neim tudunk kiint dúlni, mert akikor a miser alakot, az állítólagos z s i változást nem tudjuk megmagyarázni. S még egy: a mescer alakot sem tudjuk z-bál 'magyarázni, s eleve r a mescser és miser formát vagy együtt meg tudóim < magyarázni vagy sehogy sern, de szétválasztani őket < mint Németh Gyula teszi, nem lehet. Egyáltalán miért kell a mizser formából kiindulni? Mindenki ezt veszi általánosnak, pedig csak két csuvas helynévben fordul elő (I. fentebb), s itt Is s-ből indulhatunk ki, 3 mely a tísuvasban z lett, a csuvasok a misereket mizör^nek hívják. 141 A imagyar helynevekben előforduló Ĵ Miser, Miser, Mizsér alakok, melyeket Németh 1 Gyula szépen összeszedett, 142 természetesein lehetnek miser-tatár betelepüléseik emlékei; de a zs-s fort ma magyar alapon tökéletesen magyarázható, az i.ntervoikalikus s gyakran zöngésedik a magyarban, hogy csak pár példát említsek: hozsánna, eklézsia, petrezselyem stb. latin jövevényszavainkat, a'ho'l a hazai lai tin s-ből a magyarban zs fejlődik. Pais Dezső felvetette, hogy a mescser alakot esetleg egy mecserszerű formából magyarázhatnánk, 1 ' 1 '' de még ha a megyer mellett mecser forma meglétét ki tudnánk 'mutatni, az oroszban ez ugyanaz lenne. Tehát egy megyer vagy akár mejer formából a meser és miser neveiket megmagyarázni hamgtanilag nem tudjuk. Ennek ellenére, míg a mescser-mek nincsen megbízható etimológiai (magyarázata más oldat Ion, a megyerire! való (kapcsolat lehetőségét száz szá» zalékosan nem zárhatjuk ki elvi alapon, s a vaskos i hangtestek feltűnő azonossága bizonyára kísérteni fog t még egyeseket az összevetésre. összefoglalásul röviden nézzük meg mi a biztois e nevek alakulásában. A miser-tatárok nevüket kétség i telénüil Mescsera területiéről kapták, nem mások ők, mint a nyugatra, Mescserába betelepült, majd fokozatosan (isimét keletre búzádé tatárok. A meser név a tatárban szabályosan misör, misar alakúvá fejlődött. Ezt a nevet, mint a mi ser-tatár ok nevét a csuvasok s zabalyasan mezsär, mizsa-wék vették át. A csuvas mizsör и быт народов Центрально-промышленной области. Москва 1929, 158; Kuftin, В. А, Татары касимовские и татары-мишари Центрально-промышленной области: uott 139. 138. Németh Gy., ÉT 21 (1966) (598. - uő. АО 25 (1972) 298-299. 139. Ligeti L, M Ny 60 (1964) 401. 140. Németh Gy., АО 25 (1972) 298. 141. Asmarin i. m. 255. 142. Németh Gy. im. 295-297. 143. Pais D., M Ny 54 (1958) 57, n. 1.
