Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Tanulmányok - Vásáry István: Julianus magyarjai a mongol kor után
JULIANUS MAGYARJAI A MONGOL KOR UTÁN 63 hez 'menekülnek s hat évig szolgálnak nála. 1452-ben az Oika menti Mesoserát vagy Mescserszkij gorodo'k-ot kapja meg Kaszim székihelyül, s ezzel Moszkvám ak egy vazallus fejedelemsége alakult meg. 1552-ig Kazány elfoglalásáig mint ütköző állom nagy szerepet játszott, felfogta a Rjazany és Dél-Oroszország elleni támadásokat, s az oroszok a tatárok elleni 'harcok felelősségét mindiig a kaszimovi tatárokra háríthatták. Ugyanekkor alkalmas pillanatban trónkövetelőt küldhettek Korányiba. Mescsera vagy Mescserszkij gorodok neve pedig egyre inkább Kaszimov lett. 103 A kaszimovi kánság és könnyéke egy évszázadig mindenfajta tatár betörés, (harc áldozata lett, lévén Moszkvának Kazány elleni felvonulási területe. A kazány iak betörnek, a (kaszimoiviak és oroszok pedig Kazány felé visszaütnek. Különösen a Kazány elfoglalását (megelőző évtizedekben sűrűek az összecsapások. A tatár betörések ellen a XV. századtól kezdve (megjelennek a mescser terület őrhelyei, az orosz erődök. Ez az erődítményrendszer teljesen csak a XVI—XVII. században épül ki, az erődvonalat Мещерские СТО рожи-oak hívták. 1525-ben épül fel Alatür, 153536-ban Moksan erődítménye Runza, régi mescser települlés helyén. 104 1533-bam Szafa-Kirej kazanyi kán csap rajta embereivel Mescserán és Kaszimov gorodokon. 105 1536-bam a moszkvai nagyfejedelem vajdái Mescserából indulnak a tatár ellen, s oda is térnek vissza. 106 1537-ben a kazányiak támadnak, a nagyfejedelem Vlagyimiirbe és Mescserába küldi vajdáit, majd Muro/mba rendeli át őket. 107 1539-40-ben a kazanyi tatárok végigpusztítják Nyizsnyij-Novgorodot, Muromot, Mescserát, Gorobovecet. 108 1541-ben a nagyfejedelem Sigalej-fiez üzent Kaszimov gorodokba, s megparancsolta, hogy jöjjön Murámba tatárjaival .segíteni őt. 109 1546 telén a cár Nyizsnyij-Novgorodba megy, Sigalej és a cár vajdái Mescserából Kazányba indulnak. Ugyanezen a télen a rjazanyi területet (Резанские места) megtámadta délről Koisaj murza 5000 nogájjal. A cár ímegínt csak Mescserából küldi vajdáit a nogájok ellen. Egy másik híradásból láthatjuk, hogy a krími tatárok is nyugtalanították a mescser területet. Az évkönyv ugyanis hírül adja, hogy Mlhajlo Ivanov sok krími tatárt vert meg a mescser határterületen, (на Мещерской Украине). 110 1548 újabb Kazány elleni orosz támadás tanúja. A cár Mescserából Sigalejt is mozgósítja. 111 1549-ben a 103. A kaszimovi kánság megalakulásáról és szerepéről Ve/yamínov-Zernov V. V., ИзслеДОВание 0 Касимовских царях и царевичах I. Москва 1863. 184-185; Grekov-Jakubovszkij \. т. 418419. 104. ПСРЛ 1914, ХХ/2, 435. L. még Karamzin, Ист. РОСС. VIII, 41 és 324, п. 66; Hohrjakov: Труды Пенз. Уч. Арх. Ком. I (1903) 24. 105. ПСРЛ 1911, ХХИ/1, 522. 106. ПСРЛ 1914, ХХ/2, 436. kazányiak Jenbarsz herceget Szap-Girej krímii kánhoz küldték, hogy Kazányba hívják Szafa-Kirej kazanyi uralkodó fiát. De a cár mescserai kozákjai (мещерСКИе К03аки)еду Urak nevű és társai elfogták, a kazanyi követet a Medvegyica folyó torkolatánál, s elvették tőle a jarlikokat, s a cárnak elküldték. 112 1550-ben a cár Kolomnába, majd Rjazanyba vonult a krími Szap-Girej ellen, Szap-Girej pedig a Sirin heroegéket küldte Mescserába a cár ellen. 113 1551-ben újabb nogáj támadás történik a mescser helyek ellen, de a rjazanyi és mescserai vajdák visszaverik. 11 ' 1 1552чЬеп végre sikerül az oroszoknak Kazány elfoglalása. IV. Iván cár a kaszimovi cárt nagy adotmányolkkal jutalmazza: „ ... és amit csak kért Sigalej az uralkodótól Mescserában, sok falvat, azt mind megadta nelcí." 115 Kazá'ny elfoglalásaiig tehát szakadatlan harcok szabdalják keresztül Mescsera területét. Mescsera ebben az időiben kizárólag földrajzi fogalom, (melynek politikai központja Mescserszkij gorodok vagy Kaszimov gorodok. Mescsera területe ekkor a mai rjazanyi, tambovi, gorkiji, penzai, uljanovszki területeken húzódik, a ímescser őrihelyek mentén. Ez a terület ma nem viseli a mescser nevet, csak a Rjazonytól északra elterülő erdős, ingoványos terület, mely átnyúlik a vlagyiímíiri vidékre is. Ez a mai Мсщерсьшй кргй, меВлерская сторона. Ennek oka egyszerűen az, hogy az északra felhúzódott mescsereknek és mescser területnek, mely teljesen oroszok közé volt beékelve, nem vo'lt stratégiai jelentősége, sokkal inkább a kaszimovi, tatárolkikail benépesített mescser területnek, íme'ly tatárok ás oroszok között feküdt. Mint majd látni fogjuk, a mescser védővonail, s ezzesl a mescser elnevezés azért terjedt el annyira keletre, egészen Szimbirszkig, főleg a következő XVII. században, mivel ezt az erődítmény vonalat az oroszok elsősorban ímesoserai tatárokkal népesítették be. S most feltehetjük a kérdést, hogy mit tudbatunk ennek a kornak népességi viszonyairól, kik élhettek Mescserában ekkor? Mescsera északnyugati részén, a rjazanyi, vlagyimiri területen a ímescser őslakosság lehetett, talán imár teljesen eloroszosodva, imíg Kaszimov vidékén és tőle keletre a mescser erőd vonalak mentén mescserek, tatárok, imordvinok és oroszok élhettek. Hogy a ímeScserék még őrizték-e népi különállásukat a XV—XVI. században a Gna, Vad és Moksa folyók vidékén, nem tudjuk, de (mivel a <moksa-'mordvinok területén éltek, valószínű, hogy a imolksákkal keveredtek, esetleg teljesen beolvadtak. Mindenesetre 107. ПСРЛ 1914, XX/2, 442. 108. ПСРЛ 1914, XX/2, 451. 109. ПСРЛ 1914, XX/2, 456. 110. ПСРЛ 1911, XXII/1, 528. 111. ПСРЛ 1914, XX/2, 473. 112. ПСРЛ 1911, XXII/1, 529. 113. ПСРЛ 1911, XXII/1, 531. 114. ПСРЛ 1914, XX/2, 478. 115. ПСРЛ 1914, XX/2, 499.
