Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Vásáry István: Julianus magyarjai a mongol kor után

JULIANUS MAGYARJAI folyása orosz 'birtok lett. A XI. században az orosz terjeszkedés az Oka és Volga összefolyásainál megáll egy időre, mert az erős volgai bolgár állammal ta

1

!á 1 ja imagát szemben. A mescserek egy része nyilván az erdős északi rjazonyi részen maradt, mely a közben megalakult rjazanyi részfej edel emségihez tartozott, s megkezdődött az oroszokba való beolvadás lassú folyaimata. Másik, 'keletre és délkeletre húzódott részük a Cna és Moíksa folyó vidékén élhetett a maksamordvinok (között, az orosz és bolgár politikai szféra határán, de 'inikáblb orosz belfolyás alatt. Mielőtt tovább néznénk a mescserek mongol kor utáni történetét, vessünk egy pillantást, hogy milyen helyneveikben imaradt fenn a mescser név. A (következő víznevek ismertek: 1. Mescsenka a Voronyezs mellékfolyója (uszimani ]., tambovi ikorm.) 2. Mescserszkoje tó az Oka bal partján (rjaza<nyi j., rjazanyi konm.) 3. Mescserszlkoje tó (nyizsnyij-novgorodi j., ínyizisnyij-inovgorodii Ikonm.) 4. Mesoserszikoje (Krugloje) tó nem messze a Lob és Lamá-tól (volokolaimszlki j., moszkvai konm.) 5. Meiscserszlkaja Zavogy az Oka egy öible Gorbatovnáil (gorbaitovi j., nyizísinyijnovgorodii ikonm.) 6. Mezser-Szinma a Kubnja közelében egy folyó (cüviszki j., kazalnyi ikonm.) (M. Vasmer, Wörterbuch d. russ. Gewässern aim en III. 245. 268 és II, 544). Rjazanyi kormányzóság Jegorjevszki járás: MesoseHka (Zaovrazsje) (1063; 10 f., 13 т.); Miiihailijovii járás: Mescserszkije vüsze'lki (Gladkije) (1961 ; 773 f., 730 n.) Vlagyimiri kormányzóság Vlagyimir] járás: Mescserü (236; 32 f., 29 п.), Bükoiv'ka (Mescseirjagiino) (269; 50 f., 60 п.), Mescsera (358; 154 f., 152 п.); Gorohoveci járás: Mesoseríki (1761; 46 f., 48 п.); Muromi járás: Mescserü (3492; 109 f., 125 п.); Jurjevi járás: Mescserka (6144; 49 f., 48 п.) Tulai kormányzóság Tulai járás: Mescserszlkoje (272; 90 f., 111 п.); Mescserszikije vüszelki (273; 32 f., 39 п.); Vényei járás: Andirejevka (Mescsierki) (1362; 54 f., 46 п.); Jefremovi járás: Zverinyec (Mescserika) (1877; 57 f., 58 п.), Bogorogyickoje (Mescserszkoje) (1960; 234 f., 242 п.); Ka si rai járás: Mescseninovo (2438; 42 f., 37 п.); Csernyi járás: Rozsesztvino (Mescserino). Tambovi kormányzóság Uszmani járás: Mescserika (Piszarjeva) (2710; 5 f., 4 п.), Mescsenka (Meseserszkij Lipjazsok) (2711 ; 6 f., 5 п.); Lipeckii járás: Alékszaindrovika (Mescserjaki) (2010; 46 f., 48 п.). Penzai kormányzóság Nanovcsati járás: Nyikolszkaja, Mesoserina (Mes96. Родословная книга князей и дворян российских и выезжих. Москва 1787. У Н. Новикова. II, 239. Igaz, hogy a Родословная книга-t a XVI. században állították össze, s a tatár eredetű nemesség igazolása „divatos" volt, de az esemény lényegét illetően nem lehetnek A MONGOL KOR UTÁN 61 cserszíkaja) (1220; 49 f., 65 п.), Mescserszlkoje (Nyikolszlkoje, Jenmolajevka) (1204; 67 f., 70 п.); NyizmyijLornovi járás: Pokrovszkaja Varmika (Mescserszkoje) (1391; 648 f., 712 п.). Nyiznyij-Novgorodi kormányzóság Gorbatovi járás: Mescserszikije gorü (1954; 36 f., 33 п.), Mescsera (1958; 133 f., 154 п.). Szimbirszki kormányzóság Buinszfci járás: Bajbulatovo (Mescserjaki) (678; 275 f., 282 п.); Kazanyi kormányzóság Kozimogyemjianszki járás: Mizsar (526; 65 f., 85 п.), Mizsarü (722; 94 f., 96 т.); Cüvilszkii járás: Tokajévá (Miser) (2740; 231 f., 245 п.); Szpasszki járás: Mescserinovka (1688; 74 f., 90 п.). Ufai kormányzóság Ufaii járás: Verhmyije Mescserjalkszikiije Tenmy (82; 431 f., 514 п.); Belébeji járás; Mescsereva (796; 65 f., 35 п.); Birszki járás: Mescserova (1086; 246 f., 204 п.); Zlatouszti járás: Sztanaja 'Mescserova (Tungatarova) (1786; 36 f., 42 п.). Mescserova (1820; 82 f., 76 п.). Vjatkai kormányzóság Jelabugai járás: Mescserjakovo (RozsgyesztvenszJcoje) (3645; 69 f., 81 п.); Jaranszki járás: Mescserjakov (17993; 18 f., 12 п.). Permi kormányzóság Oszai járás: Zipunova (Mescserjakava) (4181; 152 f., 171 п.). Figyelmen (kívül hagyva most a >név 'keleti elterjedtségét, láthatjuk, hogy az észak—északnyugati irányú felhúzódáis nyomon követhető a vlagyimiri és tulai (kormányzóságban lévő helyneveken. 1236, a bolgár birodalo.m bukása döntő áldomás a Volga vidéki népek életében. A imangolok előidézte nagy népmozgásban új Iki

pesak—török nép, a tatár jelenik meg a Volga vidékén, s a Mongol Birodalom nyugati részén létrejött Arany Horda fogja össze egy testté a Volga és Oka menti népeiket. A tatárok intenzív nyugatra áramlása megkezdődik. A Sírin fejedelmeik 1298-bam kiválnak a Nagy Hordából és egyikük Uszejn fia Babmet Mesöserába jöm, elfoglalja fegyverrel a rjazanyi 'nagyfejedelemségtől és ott marad, így mond ja el ezt az eseményt a mescser hercegeik genealógiája családi hagyomány alapján : „6706. (1298) évben a Sirin fejedelem Bahmet Uszejn fia a Nagy Hordából Mescserába jött, és Mescserát meghódította és letelepedett ott és Mescserában született fia Beklemis. És megkeresztelkedett Beklemis, s a keresztségben a Mihály fejedelem nevet kapta, és Andrejev gorodokban a mi Urunk Jézus Krisztus Színeváltozásának templomát emelte, és magával együtt sok embert keresztelt meg."

m A XIV. század kételyeink: 'Mescserába tatár betelepülés történt. Az időpontra vonatkozóan már ;пет olyan biztos a híradás, miveíl 1198-at ad 'meg, de azt általában 1298-ra emend aljáik, s ezt eil is fogadihatijuk megközelítő ídőpointnalk: ezidő tájt a (krímii Sinin hercegeik betelepülteik Mesöserába.