Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Évi jelentés - Bakay Kornél: A Somogy megyei Múzeumi Szervezet tevékenysége (1974. január 1.től 1975. december 31-ig.)

296 ÉVI JELENTÉS 1974-75. SOMOGY MEGYEI RÉGÉSZETI KUTATÁSOK 1973/75. ÉVBEN Somogy megye régészeti kutatási tervének középpontjá­ban a samogyvári XI. századi bencés monostor és ispáni székhely feltárása áll. A somogyvári nagyszabású ásatáson kívül azonban számos helyszínelést és jónéhány kisebb le­letmentést végeztünk. Kutatási programunk megvalósításá­nak igen komoly nehézsége a nyomasztó szakemberhiány. 1973/74-ben két régész dolgozott a megyében, 1975-ben pedig ez a létszám egy főre apadt le. Ennek ellenére igye­keztünk a legfontosabb leletmentéseket elvégezni. Somogy megye őskori kultúráinak régészeti vizsgálata csaknem kizárólagosan a nagyberki—szálacska i halomsírok ásatására szorítkozik, amelyet Kemenczi Tibor (Ma­gyar Nemzeti Múzeum, Budapest) vezet. A múzeumiba kerül leletek közül kiemeilikedik néhány újabbkőkori ido 1 ! (67. uép' 67. Üjfkőkori idol Zamárdlból. - Neolitische Idol von Zaimárdi. Zaimárdíból, egy rézkori kocsi alakú agyagedény (68. kép) Balatonlelléről, amelyet Kall ez Nándor (MTA Régé­szeti Intézet, Budapest) adott át a kaposvári Megyei Mú­zeumnak. E fontos lelőhelyen 1976-ban Ecsedy István hitelesítő ásatást végez. Bronzkori és kelta kutatás me­gyénkben csak anyaggyűjtési szinten folyt, kiemelkedő le­letnek talán csak a zamárdi kelta asztragalosz öv veretei számítanak (69. kép). 68. Kocsialakú rézkori edény Balatonlelléről. A római kori kutatások közül a ságvári (Tricciana) és az alsóheténypusztai (lovia) belső erődök feltárása emelkedik ki, az előbbit Tóth Endre, az utóbbit Soproni Sándor végezte (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest). Kötcsén egy jelentősebb római telep maradványait helyszí­neltük (XXIV. t.), Bal atonszemes—Rád pusztán pedig egy csaknem teljesen szétdúlt római temető és település helyén végeztünk leletmentő ásatást. A legszámottevőbb leletmentéseket avar és honfoglaló magyar temetők területén végeztük. Kaposvár—Fészerlak pusztán Szimonova Eugénia folytatta korábban megkezdett avar kutatásait <MAI 5 (1970) 100-105 és CA 2 (1975) 131-132), Páka y Kornél Somogy­vámos-Cigánydombon mentett meg 11 avar sírt. A soimogy­vámosi avar temető (70. kép) 1. sírjára homokhordás közben bukkantak rá 1973-ban (XXV. t., a 2—11. sír leletei a követ­kezők voltaik (71. kép): 2. sír = vas karika (XXVI. t. 1), vas csat (XXVI. t. 2), bronz hajlkarika (XXVI. t. 3), 3. sír = sze­mes pasztagyöngy (XXVI. t. 4), 5. sír = bronz fülbevaló ka­rikája (XXVI. t. 5), bronz fülbevaló gyöngyszemmel (XXVI. t. 6), 6. sír = vas karika (XXVI. t. 7), 7. sír = gyöngysor (74. kép és XXVI. t. 9-21), vas csatok (XXVI. t. 24-25), tar­soly (72. kép és XXVI. t. 22, 23, 27), vais kés (XXVI. t. 28). (A fel nem sorolt sírok melléklet nélküliek voltak.) A somogy­vámosi temetőhöz hasonlóan az Öreglak-Park utcai avar te­mető is különösen fontos számunkra azért, mert miindkettő a somogyvári magyar nemzetség'fői — később ispánsági — székhely közvetlen közelében fekszik. Somogyvár—iKupavár­hegy területén is előkerült egyébként avar Ieieta'nyag (XVIII. t. I). Az öreglaki temetőrészt Magyar Kálmán tárta fel (75. kép). A megmentett 10 sír — melynek anyagát az ásató X. századinak tartotta <vö. AÉ 107 (1974) 200) - mel­lékletei a következők voltak (73. kép): 1. sír = ezüst S-végű hajkariikák (XXXVH. t. 1—2) - ennék alapján magam is haj­lok a IX—X. századi keltezés felé - és állatcsont, 2. sír = bronz fülbevaló (XXVIII. t. 9), 3. sír = bronz töredék (XXVIII. t. 3), 4. sír = ezüst hajkarika (XXIII. t. 5), gyöngyszemek (XXVIII. t. 6-8), 5. sír = ezüst hajkarika maradványai, bronz öweretek és szíjvégek (XXVIM. t. 11­16), egy római kisbronz (XXVIII. t. 18), vas csatok (XXVIII. t. 19, 21), vas kés (XXVIII. t. 23), 7. sír = vas csat (XXVIII. t. 20) vas kés (XXVIil. t. 17), 10. sír =

Next

/
Oldalképek
Tartalom