Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Szemle - Rosner Gyula: Megjegyzések a dél-dunántúl avarkorának kutatási kérdéseihez
280 ROSNER GYULA 2. A temetők zöme csak résziben feltárt, legtöbb lelőhelyen 5-10 sírós részletet ismerünk. 3. A teljesen feltárt temetőik a Kárpát-medencében szétszórtan helyezkednek el, s egyetlen földrajzi egység területén sem rendelkezünk megfelelően 'reprezentáló anyaggal. Tehát a legjobb esetiben Is, csak mélyfúrás jellegű megfigyeléseik állnak ren déliké zésünkre. 4. Az avar uralom alatti időszakban a Kárpát-medencében több etnikum volt jelen, mert az ura l-m at gyakorló avarság maga sem volt egységes nép. 5. Csak a temetőket Ismerjük részben, de e korszak településeiről az egyetlen dunaújvárosi telepet kivéve, 10 még elképzeléseink Is gyérek. Ennek a jelenlegi, (megmagyarázhatatlan állapotnak feloldására csak abban az esetben vállalkozhat kutatásunk, ha szakít az avarkori társadalmi berendezkedés 'megmerevedett kategóriáinak szemléletével . Vitathatatlan, hogy az írott források és a régészeti anyag egy része a (nagyállattartó, nomadizáló életmódot sugallja, de már a korai avar periódusban számolnunk kell a letelepedett életmód meglétével. Nem lehet irreális elképzelés az sem, hogy ez a letelepedés nem a téli és 'nyári szállás kérdésével függ össze csupán, hanem egy olyan életmódot feltételez, mely a földművelést, imint főfoglalkozást teszi a megélbetés a la pjává. n Ha a korai avar kaganátus lelőhelyeit a Kárpátmedence térképére vetítjük, úgy tűnik ez a (kétféle letelepedés, vagyis a szállások elfogja Iá sónak (kétféle típusa könnyen felismerhető. Világosan kitűnik a gyepű rendszer. K-en, D-en és Ny-on, míg az ország belső területein Inkább a kisebb-nagyobb csoportok elhelyezkedése a törvényszerű. 12 Ha a fazekas központokat azon területeken feltételezzük, aho'l a lelőhelyek sokasodnak, talán nem tekinthetjük a véletlen játékának csupá'n e jelenséget. A fazekasok csak letelepedett életmód mellett képesek termelni, imások Igényeit kielégíteni. Kétségtelennek tűnik, bogy a társadalmi fejlettség azon fokán kellett állniuk az avaroknak, /mely a 'munkamegosztásnak már kialakult forma jegyeit magán viselte. 13 E (két települési rendszer, irrvlnt láttuk, kétféle életmódot takar. 'Felvethető ez esetben, hogy e kettősség két népet jelenthet. Kettéválasztani e (két 'népet úgy tűniik csak komplex vizsgálatok sokaságával lehetséges, s e helyzetet még az a tény is súlyosbítja, hogy az avar foglalás időpontjaiban a Kárpát-medencében már eleve több etnikum töredékét találhatták. Avarkor! kutatásunk alapvető h lányossá gát abban a tényben kereshetjük, hogy e kor kerámia-művessé1-0. BÓNA ]., FAH 3 (1973). 11. TŐKEI F., Az ázsiai termelési mód Bp. 1968. 12. ROSNER GY., MAI 2 (1972) 45-50. 13. ROSNER GY„ BÁMÉ 1 (1970) 40-95. 14. GARAM É„ AÉ 96 (1969) 207-241. ROSNER GY., A kora-avar szürke „díszkerámia". (kézirat). gének vizsgálatát csak részben végeztük eddig ej. Míg a fémiművesség kérdéseinek tisztázásává! kapcsolatban könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésünkre, addig a ke rám iá vaj csak részmunkák foglalkoztak, vagy néhány típus Vizsgálatára szorítkoztak. 14 A korai avar anyagban egy világos szürkére égetett, finoman iszapolt, korong olt, ibefésült vonal- Illetve hulláímvonaIkötegekikel díszített kerámia típus jelent meg. 15 Eredetével 'kapcsolatban három nézet áll szemben egymással. Az egyik nézet a helyi és Ny-i germán kapcsolatokat bang súlyozza. 16 A 'másik a helyi formákat nem elhanyagolva, egy Aral-tó vidéki eredet 'mellett foglal állást. 17 Újabban született olyan nézet is, mely a formakincset, díszítésmódot a sztyeppe Ny-i területén kialakult hagyományokkal hozza kapcsolatba. 18 E (kérdésben két megfigyelést kell különösen hangsúlyoznunk: 1. Az edények elkészítésének technológiáját. 2. A formakincs alapjait. Az első vizsgálati pontunkkal kapcsolatban nagyon egyértelmű választ kaptunk. Az edények elkészítésének technológiája teljesen elüt az eddig ismert technikától. Az iszapólós olyan tökéletes módszerekkel történt, s olyan finom szemcsésséget ért el az alapanyag, imínt előtte soha (nem tapasztalható a Kárpát-medencei anyagban. Égetési módszerei, kémen cetípusai is egyértelműen K-re mutatnak, s nem hozhatók kapcsolatba helyi mesterségbeli tudással. 19 E kerámia körnek legvitathatóbb és egyben legfontosabb alkotó-elemei a kulacsolk és a ikiöntőcsöves edények. Mind a Ny-i sztyeppéhez, mind a germán népek 'hagyatékához kötni kívánó szakirodalom abból a kétségtelen tényből indult ki, hogy az általunk is alapelemként megítélt típusok ismert és használt edények voltak e két területen élő népeknél. így kézenfekvőnek tűnik, hogy a nomadizáló avarok vették át ezeket a formáikat az edénykészítés mesterségével együtt. Itt ismét az avankort megítélő szemlélettel találkozunk. A foglaló avarok egységes népként való felfogás nézetéből táplálkozik. A Kárpát-medence térképére rávetítve e kerámia lelőhelyeit, világosan kirajzolódik a már többször megfogalmazott kettősség. 'Míg a peremvidékeken csak néhány darabbal találkozunk, addig a központi területeken tömeges előfordulással kell számolnunk. 20 Úgy tűnik, hogy a peremvidéken kialakított ,,gyepű"-ek területén élő nomadizáló etnikai csoport életmódjában a kerámia nem játszott jelentős szerepet, míg a központi vidékeken letelepedett életmódot feltételezve az itt élő etnikumról, a kerámiiaművesség a mindennapok ritmusában is szerepet kapott. 15. ROSNER GY., AA 14 (1971) 95-104. 16. BIALEKOVÁ D„ SA 16 (1968) 205-227. 17. ROSNER GY„ MAI 2 (1972) 45-50. 18. VÉKONY G., AÉ 101 (1974) 211-234. 19. ROSNER GY., A kora-avar szürke „díszkerámia", (kézirat). 20. ROSNER GY., AA 14 (1971) 95-104.
