Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Szemle - Tóth Endre: Pannónia római útvonalainak kutatásáról
276 TÓTH ENDRE a következőképpen értékelhetjük. Az Itinerarium két hosszú útja Pannónián át Gallia ig vezet: az egyik a liimes mentén halad (It. Ant. 241,1-256,1.) Taurunumtól Vetera ig. Ez az út Taurunumtol délre is folytatódik, mert a Rómát Egyiptomimad (Mediolanum, Aquileia, Sinmiumn, iMicoimediq, Antioohia, Alexandria) összekötő útvonaJ (It. Ant. 124,1-162,4) Taurunumnál éri el a Dumát és a llíiimest. A másik nagy út III, útvonal a (birodalom két székvárosát, Sinmiuimot és Trevüert köti össze, de Pann ón iában inem a liimes mentén halad, hanem átlósain keresztülszeli a tartományt Sopianaen, Savarión, Vindbanán keresztül (It. Ant. 231,8-240,5). A -további útvonalakat egyes útcsomópontokból kiindulva szakaszosan írja le: így Poetovioból, Sirmrumból, Savariabóil, Sopianaeból stb. kiindulva. Miután — számomra úgy látszik — az Itinerarium egyéb szem pontok mellett a tartomány közigazgatási központjai és légióstáborai iközti közlekedés könynyebbb áttekinthetőségét is biztosította, előfordulnak átfedések. Azonban olyan esetekben, amikor a kiindulási és érkezési pont két útvonal esetében azonos, vagy a végpontokon belül átfedések — azonos szakaszok — lennének, akkor az Itinerarium igyekszik 'más útvonalat adni, amint azt Poetovio — Garnuntum ill. Vindobona útvonalon megfigyelhetjük. Továbbá úgy látom, hogy részleges átfedés esetén is a két útszakasz kezdete és végpontja imás-imás, és ez a lényeges. Egy mai menetrendben is vannak többszörösen szereplő szakaszok: például a Székesfehérvár—Budapest vonal külön is, de a Szombathely—Budapest és Nagykanizsa—Budapest vonalon is (megtalálható. Eddig katonai és polgári igazgatási központokról beszéltem, holott Poetovio egyik sem volt az a III. század végén. Azonban ez a tény magyarázható. Egyrészt az Itin. Ant. tervszerű szerkesztési módjából adódik. A Rámát Alexandriával összekötő útvonalon azokból a lantosabb városokból (Aquileia, Emana, Poetovio, Mursa, Sirmium) indulnak ki a további útszakaszok, amelyek már az isz. I. században útcsomóponttá váltaik. Aquileiaból Lauriacumba, Salonába, Sisciába ír le az Itin. útvonalat. Emanábál Sisdan keresztül Sinmi'umba. A következő csomópont Poetovio: innen Savari an (keresztül Vindobonaba és Carnuntumba ír le útvonalat. Majd Mursa következik: Mursa egyrészt rajta fékszik a Sirmiiumot Trevirivel és Carnuntumímal összekötő útvonalon. Rajta fekszik a Tau run um ot Vetenavail összekötő útvonalon, továbbá innen vezet út Sisciába. A (következő álloimós Sinmium: útvonal indul Mursan, Sopianaen, Saibarión, Vindobonan keresztül Treviribe. Útvonal vezet Carnuntumba és Salonába. Majd a következő „lépcsőként" Savariaból útszakaszt ír le az Itinerarium Vindobonaba, Carnuntumba, Brigetioba és Aquincumba. Ezek a helyek viszont a már szereplő limes menti útvonalon fekszenek, és így ezekről a helyeikről további útvonalat az Itinerarium már nem ad. Tehát a Róma—Alexandria útvonal egyes 'meglévő fontos útcsomópontjaiból kiindulva írják le a további útvonallakat. (Miután Poetovio ezen az útszakaszon fekszik, s - korábbi történetéből következően - az i. sz. I. században kialakulva innen sugároztak szét az utak Pannóniába, ezért került be az Itinera ri umbo, mint útszakasz kiindulás. Hogy valóban ez Poetovio bekerülésének az oka, azt még egyébbel is bizonyíthajtjuk. Ugyanis Poetoviot nem köti össze útszakasz a tartamány(ok) többi székvárosával és jégióstáborávai, mint Savari at és Sopianaet. Poetovioból csak az egykori Borostyanikőút vonalát írják le Savarián keresztül Garnuntum ig, I'll. Vindobonáig és Sisciaig. Nem szerepel útszakaszleírás sem Brigetioba, sem Aquincumba, sem Sopianaeba. Ezek a tények — véleményem szerint - arra is utalnak, hogy az Itinerarium pannóniai útjai — részben megegyeznek a megszálláskori úthálózattal, illetve közülük azokat írták csak le, amelyek a tartományi székhelyeket és légióstáboroikat /kötötték össze. így Sava.riából útszakaszt ír le az Itinerarium Vindobonaba, Carnuntumba, Brigetioba, Aquincumba. Sopianaeból ugyan nem ír le külön útszakaszt Savariba és Vindobonaiba, de a városon ment keresztül a Taurunumot Sopianaen és Savarián keresztülvezető út, amely Vindobonánál éri el a limest. Lehetséges, hogy emiatt a szerkesztési szempont miatt hiányzik a Poetovio— Aquincum útszakasz leírása, amely valahol Zala megye területén ágazott el a Borostyánkő- ill. a Poetovio—Savaria útvonalról, és a Balaton déli oldalán haladt kelet felé. Meglétét a kutatás feltételezi. 7 Hogy az igazgatási központok és fontos katonai objektumok közti tájékozódás elérése valóban cél volt, azt az útszakaszok 'leírási módja bizonyítja. Ugyanis, ha csak a közlekedési szempontokat vesszük figyelembe, akkor például a Savaria-Brigeti о-i útvonal leírásán bel ül az Ar rabon a— Brigeti о szakasz felvételének nincs értelme, hiszen ez az útvonal Arrabonánál eléri a limes utat, és az Arrabona—Brigetio távolság a megfelelő szakaszról leolvasható. Ugyanez a helyzet a Sirmiumból kiinduló, Sopianaen ke resztül futó útvonallal, amely a fővárosokat Ca rnuntu mimai kötötte össze. Ez az útszakasz is a leírás szerint már Arrabonánál eléri a liimesutat, és a további távolság máshonnan kikereshető. összefoglalva tehát megállapíthatjuk: a Poetovioból Savariabó! és Sirmiumból (Sopianaeból) kiinduló utak a tartomány székhelyeit és a légióstáboroikat kötötték össze, ill. az It. Ant. csak ezeket az útszakaszokat vette fe'l Poetovio (és Mursa) említéseit a korábbi történeti körülményekkel magyarázhatjuk: már az I. században útcsomópontokká váltaik. önmagában az lt. Antonini alapján is tehetünk további megfigyeléseket, amelyek már az utál lomások lokalizációjával vannak összefüggésben. Az egyik probléma Herculia és Gorsio sívé Hercule azonosságának a kérdése. 8 Anélkül, hogy a helyneveket lokali7. MÓCSY A., Pannónia, PWRE Suppl. IX. 664. 8. RADNÓTI A., MIMÉ 1 (1939-40) 37.
