Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Szemle - Kovács Tibor: A dél-dunántúli bronzkor kutatásának újabb eredményei és feladatai
268 KOVÁCS TIBOR 2. Másik javaslatunk a forrásanyag közlésére vonatkozik. Miután mind a négy érintett megyének folyamatosan megjelenő évkönyve van, a rövid lélegzetű feldolgozások közreadása a jövőben sem jelent nehézséget. A nagyobb ásatások letétéinek publikálása imár ima is problematikus, hiszen bizonyos határokon túl ezek az évkönyvekből kiszorulnak, ha a szerkesztők eleget kívánnak tenni más szakterületek hasonló igényeinek is. A oélravezető megoldásért nem kell 'messzire menni, elég ha a Pécsett megjelenő Dunántúli Dolgozatok című sorozatra utalunk. Lehet, hogy ima még túlzottan optimista gondolatnak tűnik az az elképzelés, hogy a Dél-Dunántúlon több, a Dunántúli Dolgozatokhoz hasonló kiadvány (legyen, amelyek közül az egyiket régészeti, a másikat természettudományi, a harmadikat néprajzi vagy újkortörténeti munkák alkossák. a4 így lehetne a fentebb ajánlott módon súlypontozott dél-dunántúli régészeti kutatás eredményeinek megfelelő publikációs bázist teremteni, minden bizonnyal sikeres hazai és nemzetköz 1 ! fogadtatással. Mindaz, amit a dél-dunántúli bronzkorkutatás újabb eredményeirőj és elkövetkezendő feladatairól elmondtunk, bizonyos értelemben absztrakció. Mégpedig azért, mert akár utalva arra, akár kimondatlanul, többnyire bronzkorkutatásunk egészét érintettük. S ez nem is történhetett másként, hiszen még a Kárpátmedence is kis terület ahhoz, hogy bármely őskori nép történetét tájegységek szerint, a valóságos egységből kiszakítva rekonstruáljuk. Éppen ez a mindenki által ismert - újabban gyakran figyelmen kívül hagyott - tény tette szükségessé jelen (konferencia összehívását, amelyet az országosan összehangolt tervekre épülő régészeti kutatáshoz visszavezető út egyik állomásának tekinthetünk. Visszavezető útról kel beszélni, hiszen a legutóbbi években — a koordinált tervek ellenére — egyre inkább térthódított a részegységekre bom'ló, nem egy esetben a megyék határain túllátni nem akaró régészeti kutatás. Pedig a mi tevékenységünkre is érvényes: az egész, részek egysége; de részekből csak akkor ál'l össze az egyéges egész, ha az alkotóelemeket úgy formáljuk, hogy azok egymást kiegészítsék. 50 Kovács Tibor 54. Természetesen minden megyei múzeum részéről egyegynek a szerkesztésére, a megyei tanácsok részéről kiadására, gondolhatunk. — A nemzetközi cserében annak viszont már vannak hátrányai, ha egy kiadványsorozat kötetei váltakozva néprajzi, régészeti, történelmi témájú feldolgozásokat taglalnak magukban, mint azt pl. az idézett Dunántúli Dolgozatok-nál is tapasztalhatjuk. 55. A téma jellegéből fakadóan csak a hazai bronzkutatás néhány aktuális kérdését kívántuk felvillantani. Ezért csak utalásszerűén idézünk néhány munkát, amelyekből arról is képet kaphatunk, hogy a magyarországi bronzkorkutatás - a külföldi szakemberek reflexiói vagy éppen eredményeink figyelmen kívül hagyásán keresztül - milyen helyet foglal el a nemzetközi kutatásban; BRUNN, W. A., Mitteldeutsche Hortfunde der jüngeren Bronzezeit. Berlin 1968; 12-13; HANSEL В., Beiträge zur Chronologie der mittleren Bronzezeit im Karpatenbecken. Bonn 1968 9-18. TOCIÍK A.-VLADÁR J„ SA 19 (1971) 365-422. - TAStC N., Adta Eolconioa 3 (1972) 91-115. - Ha nem megfelelő a tekintélyünk, ha nincs elég súlya eredményeinknek az európai bronzkorkutatásban - s objektíven nézve ki állíthatja ennek és mielőbbi pótlásra váró kutatási hiányosságokkal magyarázható.