Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Szemle - Ecsedy István: A dél-dunántúli rézkor kutatásának helyzete és feladatai
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉZKOR KUTATÁSÁNAK HELYZETE ÉS FELADATA! 261 nem tisztázott, hogy (közös balkáni — anatológiai hagyományaik hogyan működtek közre a középső és késői rézkor váltásainak nevezett időszakban. 21 Ezt a kérdést Illetően sokat várhatunk a Dél-Dunántúl lelőhelyeinek további kutatásától, így a részben feltárt andocsi telep feltárásától, az eredmények publikálásától. 22 Fontos kérdés, hogyan sikerül a hazai későrézkori leletanyagot a „bad eni kör" egész történeti problematikáján belül értékelni. Ebből a szemszögből kikerülhetetlennek látszik a balkáni - 'anatóliai kapcsolatok konkrét vizsgálata. Annak kérdése ugyanis, hogy az Ezero—Cernavoda—Boleráz, badeni, Cotofeni kultúrák a korai Helladikuim kezdetén, azt megelőzően, vagy éppen annak legvégén terjedtek el, 23 nem pusztán kronológiaíi, banem őstörténeti kérdés, melynek megválaszolása elsőrendű feltétele a későrézkor olyan problémái megközelítésének, mint az ind о — európai nyelvű népek elterjedése, 2 ' 1 a közös eredetű edénytípusokat használó népek életmódikülönbségei a különböző területeken, 25 illetve a későrézkori népesség továbbélésének kérdése. 26 Éppen az i. e. III. évezred története szempontjából problematikus leginkább a „'hosszú" és „rövid" kronológia vitája. 27 Amennyiben ugyanis a rézkori kultúrákat a korrigált radiocarbon adatoknak megfelelően féld a tálijuk, akkor a történeti párhuzamok alapján biztosan keltezett bronzkori kultúrák és a rézkor között jelentkező légüres tér csak úgy „tölthető ki", ha a rézkor egyes szakaszainak feltételezett időtartaimat nagymértékben kiterjesztjük, és a legkorábbi bronzkori kultúrák kezdetét is jóval korábbi időre keltezzük. 28 Ennek a véleményünk szerint teljesen (nyitott kérdésnek a megválaszolása is csak a Balaton—Lasinja—Boleráz —badeni (kultúra horizontális és vertikális kapcsolatai további nyomozása révén lehetséges. 29 Éppen a DélDunántúl a leginkább alkalmas terület a késői rézkor végső szakasza és a legkorábbi bronzkor történeti kérdései, a Kosztoiác-Zók-Soimogyvár probléma 30 vizsgálatára is. A középső rézkor kutatásában elért újabb eredmények jelentős része a Veszprém megye területén végzett topográfiai munkáknak köszönihető. 31 Közismert tény, hogy az összes dél-dunántúli megyékben ilyen minden korszakot átfogó, nagyarányú adatgyűjtés a 21. KALICZ N., JPMÉ 14-15. (1974) 87.; Uő„ über die chronologische ... 1973, 160. 22. DRAVECZKY В., SMF 17 (1970) 6., 10-16. tábla. 23. Ld. fentebb a 9. jegyzetet. Ld. még: MELLAART J., Studio Balcanica 5 (1971) 119-135. 24. GIMBUTAS M., Am. Anthr 65 (1963) 815-836.; GROSSLAND R. A., Studio Balcanica 5 (1971) 234-235. (További irodalommal.) 25. Az Ezero kultúra települései és a magyarországi badeni kultúra kisebb falvai, valamint számos egyéb eltérés a badeni körön belül valószínűleg az eltérő életmód során alakult ki, viszont éppen a lényegi vonások, a termelési struktúra különbségei a formális külső jegyek alapján — települési réteg vastagsága, házszerkezet — nehezen tanulmányozhatók. jelenlegi feltételek mellett nem végezhető el belátható időn belül. Semmiképpen sem reális te'hát egy olyan elképzelés, hogy az őstörténeti problémák további kutatását a rézkort illetően a teljes lelőhelytélikép elkészítése során, illetve annak befejezése után fogjuk megoldani. A továbblépés valóságos lehetőségeinek célszerű kiaknázása viszont már követelmény a terület rézkori kutatását vállaló szakemberek számára. Szükségesnek látszik a zalai rézkori kutatások folytatása és a Balaton—Lasinja kultúra egyik jelentősebb 'lelőhelyének feltárása Somogy—Baranya megye területén. Nemigen „tervezhető" középső rézkori temetkezések feltárása, de a terület szemmeltartása, régebbi, s К a I i с z N á n d о r eredményei alapján középső rézkorinak meghatározható leietek előkerülési helyének kinyoimozása eredményre vezethet. A temetőket illetően ugyanis a középső rézkor kutatása a Dunántúlon még messze elmarad a kelet-imagyarországi eredményektől. Céltudatosan kell kiválogatni a megvizsgálandó pontokat és a feldolgozandó leletegyütteseket, a feldolgozásokat pedig úgy kell előkészíteni, hogy ezek az anyagközlés színvonalát 'meghaladva megkíséreljék a megtalált objektumok összefüggéseit, szerkezetét és jelentőségét tisztázni. Elsőrendű feltétele a munka elvégzésének, hogy a rézkori kutatást több szakember végezze, és a korszakra vonatkozó összes ismert adatok birtokában dolgozza ki — egységes módszerek kialakítása után — m о ndani valóját. Mint említettük, imfind az anyaggyűjtés, mind a feldolgozás terén egyedül Ka liez Nándor folyamatos kutatásai jelentik ez idő szerint a dél-dunántúli rézkor tudományos vizsgálatát. Ezekhez kapcsolódva részben az andocsi rézkori telep anyagának feldolgozásával, részben Torma István újabb eredményei birtokában a későrézkori (életanyag felgyűjtése és értékelése révén kell megpróbálkoznunk a rézkori életmódra és társadalomra, a badeni kultúra végső időszakában bekövetkezett történeti eseményekre vonatkozó információk ím eg szerzésével. Ennek a munkának az üteme és mértéke a résztvevők szaunától, a feldolgozásihoz szükséges apparátus és az ásatási lehetőségek biztosításától függ. Bizonyosnak látszik, hogy amennyiben rendszeres munkára lehetőség len26. MAKKAY 1, A kőkor és a rézkor Fejér megyében. Széíkesfehérvár 1970«, 46. 27. V.o.: PIPOVÍC V., RevArch (1965). II. 1-56. - NEUSTUFPNY E., SA 16 (1966) 19. - RENFREW С, PPS 36 (1970) 280-311. 28. Vö.: DUMITRESCU V., D 7 (1963) 498. 29. MORINTZ S.-ROMAN P., über die Übergangsperiode vom Aeneolithikum zur Bronzezeit in Rumänien. Symposium über die Entstehung und Chronologie . . . 1973, 284 -291. 30. BONA I., SzMÉ (1971-1972) 3-18. (További irodalommal.) 31. KALICZ N., VMMK 8 (1969) 83.
