Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Szemle - A marcali dél-dunántúli régészeti tanácskozás, 1974 - Bakay Kornél: A régészeti kutatások koordinálása Dél-Dunántúlon
SZEMLE RUNDSCHAU REVIEW REVUE ВЕСТНИК A RÉGÉSZETI KUTATÁSOK KOORDINÁLÁSA DÉL-DUNÁNTÚLON Alig töibb, mint egy esztendővel ezelőtt a szomszédos Zala megye rendezésében Zalakaroson gyűlt öszsze néhány szakember azzal a titkolt vagy kevésbé takargatott nemes szándékkal, ihogy valamelyest összehangolja Dél-Dunántúl négy megyéjének régészeti, néprajzi, helytörténeti és 'munkásmozgalmi (kutatásait. Az én előadásom a Vázlatos terv Dél-Dunántúl régészeti kutatásainak koordinálására címet viselte s tulajdonképpen figyelemfelkeltő szerepet szántaim ennek a rövid referátumnak. Akkor — Zalakaroson — szükség sem lett vo'lna többre, iminthogy régészek nem voltaik jelen a tamá csíkozó son. Éreztük üs ennek a hiányát s tulajdonképepn nnár ekkor megszületett a déldunántúli régészeti tanácskozás gondolata. A 700 esztendős fennállását ünnepelő Marcali vezetősége készséges öröimmel (karolta fel azt a tervünket, hogy az első iilyen tanácskozást itt tartsuk Marcaliban, ahol 1972 óta önálló gyűjtőkörű múzeuim is működik, sőt a Somogy megyei régészeti topográfia egyik 'központja is itt van a ma real i múzeumban. Másrészrő'l Marcali csaknem földrajzi (középpontja Dél-Dunántúlinak, amelyhez Baranya megyét, Tolna megyét, Somogy imegyét, Zala megyét s Veszprém megye dél-nyugati részét (a történeti Zala megye területét) számítjuk. Baranya megye területe 4541 km 2 . Somogy megyéé 6085 ikm 2 , Zala mnegye területe 3281 km 2 . Veszprém megye déli részéneik területét is ide számítva hazánk területének 1/5 részét értjük DélDunántúl alatt. E kétségtelenül igen jelentős nagyságú területen ÜTI ind össze 8 múzeum működik, régészeti kutatások azonban csak 5 múzeumban folynak: Keszthely, Zalaegerszeg, Kaposvár, Pécs, Szekszárd. Az öt múzeuim el tudná látni az adott terület régészeti feladatait, ha nem lenne olyan nyomasztó a szakemberhiány. Ezen a közei 20 000 km 2-es területen mindössze 9 régész dolgozilk. Érthető tehát, hogy egyre gyakrabban hívnak meg a megyék vendégkollégákat elsősorban Budapestről az MTA Régészeti Intézetéből vagy a Magyar Nemzeti Múzeumból. Mi is szükségesnek tartottuik meghívni mindazokat a kollégákat, akik Dél-Dunántúl területén kutatásokat végeztek, összesen 40 archeológusnak küldtünk meghívót és felkérő levelet s csak hatan voltaik, akik egyáltalán nem is válaszoltak felkérésünkre. 17-en 'különböző okok miatt nem tudnak részt venni ezen a tanácskozásunkon. Meghívtuk természetesen az érintett megyék művelődésügyi osztályvezetőit, a 'levéltáraik igazgatóit s a vendéglátó Marcali párt- és állami vezetőit. Tiszteit Értekezlet, kedves Kollégák! Azzal a céllal rendeztük meg ezt az értekezletet, hogy valóságos eredményekhez vezető megállapodások, megegyezéseik szülessenek meg s egészséges optimizmussal hiszünk is abban, hogy ez sikerülni fog. Optimizmusunk azonban józan, tehát nincsenek illúzióink. Nem az első kísérlet ez a magyairoirszagi régészeti kutatásaik koordinálására, így hát mindannyiunk előtt ismeretesek azok az objektív és szubjektív akadályoik, amelyeik nehezítik a közös kutatási tervek megvalósítását. Mégsem mondhatunk le sem most, sem a jövőben arróll, hogy átfogó tudományos terveik szerint dolgozzunk. Ha visszatekintünk az 1963—1973 közötti időszak régészeti kutatásaira, nyomban nyilvánvalóvá válik, hogy az utóbbi 10 esztendő alatt korántsem sikerült egységes koncepció alapján tevékenykednünk. Somogyban az elmúlt évtizedben 35 lelőhelyen folyt régészeti feltárás. Ebből őskori ásatás volt 6, római kori 7, népvándorláskori és IX. századi 6, magyar honfoglaláskori 5, középkori 10. Komolyabb volumenű tervásatás folyt Andocson (rézkori telep = Draveczky Balázs), Siófok—Széplakon (bronzkori temető = Bandi Gábor), Nagyberki-Szalacskán ((Halstatt-kori tumuluísok = Kemenczei Tibor); Soimogysziilben (római tömető = Draveczky Balázs), Kapospula— Alsóbeténypusztán (róimai castruim, lovia — Soproni Sándor), Ságváron (kéisőrómai erőd = Tóth Endre); Andocson (avar temető = Garam Éva), Vörsön (langobard temető = Sági Káiroly) Toponáron és Fészerlaikon (avar temető = Szimonova Eugénia), Zamárdiban (avar temető — Bakay Kornél); Kaposszentjaikabon (XI. századi állapítása bencés apátság = Nagy Emese), Somogyvárott (XI. századi alapítású bencés apátság = = Bakay Kornél) Hedrelhelyén (ferences kolostor = Magyar Kálmán). Műemléki templom-kutatás folyt Somogyváimoson, Telekiben és Szenyéren (Valter Ilona), váráisatás ötvöskónyiban (XV. századi várkastély = Magyar Kálmán). Tolna megyében 22 lelőhelyen folyt feltárás. Ebből őskori ásatás volt 6, római kori 2, népvándorláskori 6, honfoglalás kori 1, középkori 7. Jelentősebb féltárás voit Regöílyben (germán sír = Mészáros Gyula, neo" litikum-bronzkor^LT = Torma István— Je rem Erzsébet), Nagyvejkén (bronzkori depot = Mészáros Gyula), Kajdacson (langobard temető = Bona István), Gyönk-vásártéren (avar temető = Rosner Gyula), Tamásiban (avar és langobard temető = Rosner Gyula— Bona Ist-
