Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Közlemények - Bakay Kornél: Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról (1974-75)
JELENTÉS A SOMOGYVÁRI APÁTSÁG FELTÁRÁSÁRÓL 201 48. Soimogyvór-jKupavárhegy. öntőiminta egyik fele, XI. század. - Somogyvár—Kupa várhegy. Teil einer Giessform aus dem 11 Jh. 1:1 kapcsoilatiaii (kellően bizonyítottiaik, 52 a pécsi köveik keltezése azonban (korántsem lezárt. 53 A szobrászat a iközép'kor korai szalkaszában (kétségtelenül az építészet kiszolgálója, s a XII. század legfontosabb változása éppen az, hogy a 'korábbi rút sziiimbóíumoikat, a szörnyeiket, a griff őket, 54 a sátáinálaikoikat felváltjaik az emberibb, meílegelbb ábrázolásaik, 'melyeikkel azt (kívánták hirdetni, hogy Jézus testvére az emberinek. Ekkortól! válik divatossá a Szűz Mária dicsőítése, Krisztus születésének bemutatása. A stílusikriitükai isménveken kívül figyelembe ikell venni azt is, hogy egyetlen figura liis XII. századi kő sem volt (másodlagosain beépítve, am'i azt jelenti, hogy ezek a díszítményeík a helyükön maradtak. Ennek állapján pedig erősen kételkednünk kell abban, hogy a XI. század végére felépített bazilika közeli 100 esztendeig befejezetlen imaradt. 55 A XI. század-végi isomogyvári Ikirályi bazilika minden bizonnyal famennyezetes volt. A XI—XII. században szinte lehetetlen volt áthidalni 12 iméteres távolságoikat. Ennek i gazolására azonban közvetett és közvetlen bizonyítékok is vannak. Az 1508-as visdtatio egyértelműéin beszél a templom gerendáiról. 56 A közvetett 'bizonyíték pedig a támpillérek hiánya, aimeíly a gótika döntő újítása volt. A főhajó magasságát H e n s z I m a n n I >m r e szorzószáma alapján 57 megközeiítően 17 'm-ben határa zbatjiuk ímeg. A memnyezetet tartó pilléreik lábazata ós a déli főfal kiképzése egyaránt elárulja, hogy a nagyiméretű 58 imészkő lapokból kirakott padozat [korántsem a legrégebbi. 59 Az Árpád-kori padló — Gerecze Péter véleményével ellentétben — nem lejebb, hanem sajnos feljebb volt, s így teljesen megsemmisült. A jelenleg is ímeglévő mészlkőlapos padozat (korát két tényező segítségével határozhatjuk ímeg. Az egyik az, hogy a bazilikát 'keresztül szelő, észak—déli irányú vaskos faltól nyugatra ilyen padozat — még nyoimo'kban sem — fordult ellő. Mivel ezt a falat később építették, imint a felújított főfaialkat, hiszen annak fa'lpi Heréhez szervetlenül kap52. 53. 54. GEREVICH L., The Art of Buda and Pest in the Middle Ages. Bp. 1971, 19. LEVÁRDY F., MÉ 17 (1968) 165,170. - Entz Géza is úgy véli, hagy a pécsi székesegyház 1064 utáni újjáépítése korábban indult meg, imint pl. a samogyvári építkezések. — Románkori építészet Magyarországon. Bp. é. n. 10. — Véieményün'k szerint fel tehet vetni e feltevés fordítottját is, ha figyelembe vesszük azt, hogy a bazilika 1091-ben már állt, is az erősen roikon pécsi és somogyváni faragványok közül a pécsiek az érettebbek. BORG A., Architectural Sculpture in Romanesque Provence. Oxford 1972, 113. t.: a vaisoni katedrális griffes oszlopfői a XI. századiból. 55. 56. 57. 58. 59. Saint-Gilles-ben 1140 körül éri el a csúcsát a szobrászat. Trabes in ecolesia: PRT III. Bp. 1905, 617. vö. BÉKEFI R., Balaton környékéneik egyházai és várai a középkorban. Bp. 1907, 202, 73. kép. HENSZLMANN I., Középkori építészet. Pest 1866, 11. 60x58 cm, 60x49 cm, 55x48 cm. A görögikeresztalakú pillértő arra a feltevésre enged következtetni, hogy a templomnak a presbytériiumon kívül eső része is valamikor mélyebben feküdt." A padlót később emelték feljebb. - GERECZE P., AK 20 (1897) 141.