Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Közlemények - Bakay Kornél: Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról (1974-75)
JELENTÉS A SQMOGYVÁR! APÁTSÁG FELTÁRÁSÁRÓL 197 ne ételmora dívám yok - határozottain amellett szói hogy az alapozások a XI. századiban készülteik 35 (XX. t. 5.). A K—1/iB. szelvényben föltárt 54. sír csontvázának jobb 'allkoresontja 2 cm-inyiire feküdt a fumdatmentuim bazaltköveitőil és sértetlen voilfc, (Mivel az 54. sírt a (—80) am-es Árpád-kori járószimtbe vágtáik bele, az eltemetett férfi nem halhatott meg a XII. század vége előtt. Ezt bizonyítja az is, hogy a síríeméktől 10 om-irel mé'lyebben egy feketésszürke, bullómvanailas díszítésű agyagedény darabjai hevertek, melyet a XII. század első fellére lehet keltezni. A bazilika alapfalait 'tehát nagyobbrészt a XI. században építették. Az északnyugati fundamentum egy része ugyanis — véleményem szerint — jóval (későbbi (Á-3. szelvény). A felmenő falaik sajátságos építési módjára mind Gerecze Pété r, 'mind Deirc s éínyü Dezső kellőképpen felfigyelt. 36 Nem hangsúlyozták azonban eléggé azt, hogy ez az opus emplectum falazási mád 37 római—bizáintíi eredetű. Rendik ívül fontos analógiát jelent az óiból g ár kani székhelyeiken megfigyelt ihason'ló falrakásli mód. A pillszkai bazilika, melyet Borisz fejedelem építtetett, pontosan ugyanazzal a falazási technikával 'készült, mint a sosmogyvári. A pliszkai •nagybazíilika falai is kb. 2 ím mélységű fundamentum ok oin nyugszainaik. A felmenő falaikat épületkövekbőil és vízszintes sorokban elhelyezett tégláikból rakták, a téglák és a kövek szabálytalan közönként váltjaik egymást. A falimag zúzott kőből készült és mend kívül szilárd halbarccsail (kötötték meg. 38 iMivel a pllszikai 99x30 m-es katedrális építési imádja Пет áilitalá n ois Flliszkában és Preszlávban, 39 s a különbséget éppen az adja, hogy a többi falnak nincs ,,magja" (opus emplectum), hanem hatalmas kőtömbökből állnak, dmelyeiket vas kapcsokkal fogtak össze, 40 azt lehet mondani, hogy a X. századi egyházi építészet egyik jellegzetességéről vam szó. Ez a falrakási imád kétségtelenül római eredetű, 41 hasonlóan az ún. kalász vagy halgerinc (Fischgíretenweirk) falazási technikához. A isomogyváni bazilika főfalainál több helyütt találtuk meg ezt a falrakási módot: az északi szentély (belső oldalán, 42 a főapszis déli felében és az északi főfal északnyugati (Ti) torony melletti szakaszán (Á-3, vö. 45. kép). Több szerzőivel ellentétben az a véleményünk, hogy az opus picatum 43 nem faldíszítmény, hanem egy mesterfogás. A bazilika belsejét ugyanis bevakolták és kifestették. A főapszisban fekete, fehér és piros fes47. Sornogyvár-Xupaváfhegy. Palmettos kő, XI. század. Somogyvár—Kupavárhegy, Stein mit Palmettenverzierung aus dem 11 Jh. tésű freslkódair ab okát, az észaiki szentélyben, a 27. sír mellett a főfal tövében nagyszámú, különböző színű vakolat-d a rabokat találunk, sőt nem egy faragott (kövön fis jól látszanak a vakolatra festés nyomai. Tudjuk, hogy a karai középko>rban befejezetlenmek -tortottak egy temp lom építést mindaddig, amíg ki nem festették a falakat. Ha azonban a belső falfelületeket freskók díszítették, akkora halgerlinc-imuntájá fafrakásnak, mint díszítmémynek már semmi értelme sincs. Ezt aiz eléggé munkaigényes falazási módot akkor használták, amikor a téglasorok „elcsúsztak" és ki kei lett igazítani a sorokat. Ezért nem teljesek a sorok. Feltűnő azonban, hogy csak a bazilika főszentélyének déli felénél, az északii szentélynél és az északi főfalnál alkalmazták, ott tehát, aíhol túlnyomórészt csak téglát használtak. A bencés apátságok templomai 35. 36. 37. 38. 39. BAKAY K„ SMK 1 (1973) 74. kép. GERECZE P., AK 20 (1897) 139. - DERCSÉNYI D., i. m. 19. A falaik külső és belső síkját nagyméretű, vörös, poiyvás téglából és homokkőből! kifaragott szabályos kövekből képezték ki oly módon, hogy a tégla- és kőburkolat közötti részt bazalt-darabokkal, római tegula és imbrex töredékekkel, tégla-törmelékkel töltötték ki, majd téglalisztből és mészből készített habarccsal kötötték meg. MICHAJLOV Sz., Les Slaves et 'la culture mediterrane a l'époque du premier Royaume Bulgare. In: Les Slaves et monde MédiJterrainéen VI — XI siècles. Szófia 1973, 65. Preszlávban ugyan a belső erődövezet is ugyanígy épült. vö. VAKLÍNOV Sz., Problèmes récents sur Preslav. In: Les Slaves. Szófia 1973, 218. 40. MICHAJLOV i. m. 65. 41. Dercsényi Dezső összekeveri az opus emplectumot az opus picatum-imal (i. m. 19.) 42. BAKAY K., SMK 1 (1973) LXXVI. t. VI. 43. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a kaiászmíntásan beépített tégláikat nem V-alakra döntve tették a falba, hanem speciális, rombikus formájú tégláikat hasznaitok! A bazilika északi szentélyében a ferdén rakott rombikus formájú téglák szélessége 10 cm, vastagságuk 6 cm. A ferdén rakott téglasor váltakozik a vízszintesen rakott sorokkal', de többnyire nem alkotnak teljes sorokat. Ugyanezt láthatjuk az FH—4. és az Á-3. szelvényeknél is.
