Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Mozsolics Amália: Somogy megyei bronzleletek

SOMOGY MEGYEI BRONZLELETEK 13 Az I. számú lengyeltóti 'bronztól

et korban megelőzi a II., 111. és IV. leletet. Horgony alakú csüngők a koszideri típusú bronzleletekben fordulnak elő. Ilyenelk tartoznak többek között Dél-Dunántúlon a kórósi (Baranya m.),

5 a nagyhangosi (most Kölesd, Tolna m.) bronz-leletekhez,

6 Somogy ímegyéből pedig az alábbi leletekben vannak horgony alakú csüngők: Pusztasárkánytó—Melegárok (most Mosdós),

7 Somogykiliti (most Balaton kii iti).

8 Somogy megyéből még az alábbi egykori leleteket ismerjük: Ráczegres (most Zimány),' ismeretlen lelőbelyű Somogy megyei lelet.

10 Az egykori leletekben gyakoriak az öntött kerek csüngők, általában fül nélkül és kereszt alakú bordával; ilyenek együtt vanna'k horgony alakú csüngőkkel a szomodi (Komárom m.),

11 a tolnanémedi,

12 az esztergomi (Komárom m.).

13 a kórósi/

4 nagyhangosi leletekben.

ь Ezek egyidejűsége tehát vitán felül áll. Legfontosabb adatunik a leletek (keltezéséhez a koszidepadlási I. és 111. bronzlelet;

16 ezek egyidősek, ugyanis több egyforma típus fordul elő a Kosziderpadláson talált bronzleJetekben. A leletek a В III periódus végéről származnak, és ahogyan a leletek stratig rafia i helyzete is bizonyítja, a nagy telepek elhagyása idején kerültek a földbe.

17 Sokkal érdekesebb és ezideig már több publikációban érintett kérdésekhez ad újabb adatokat a másik három lengyeltóti ([-IV.) t. bronzlelet. Ezek egykorúak: a háromban előforduló egyforma típusok igazolják, hogy egyídőben kerültek a földbe. Ebből a korból ismerjük a Dunántúlról és főként Somogy, Baranya és Tolna (megyékből a legtöbb bronzleletet.

18 A II. és III. leletben egyformák a sujtásos fibulák (I. t. 7.; II. t. 1-2, 6.), azaz oldalt ikét-két lapos spiráltekerccsel és rugós tűjük van, a pödrött végű nyakperecek (I. t. 3.; III. t. 1, 5-7.), a (kalapácsok (I. t. 10.; III. t. 36, 38-39.). Mindhárom lelethez ékalaikúbordá'kkal díszített baltáik, ill. kalapácsaik tartoznalk (I. t. 10. 12.; III. t. 36, 39.; IV. t. 3.). Továbbá a II. és IV. leletben egyformák a botos vésők (I. t. 14.; IV. t. 2.). A nyitott végű karperecek is hasonlóak mindhárom leletben (I. t. 2.; Ilii. t. 4, 9, 19. stb; IV. t. 11, 19. Ld. a leletek leírását is). E kor leleteiben általánosak az ékalakú bordás, to5. MOZSOLICS, Bronzefunde. 30. t. 15-22. 6. Uo. 33. t. 11-44, 57-86. 7. HAMPEL J., A bronzkor emlékei Magyarhonban. Budapest 1896. 122 t. 14-23, 25-26. - MELHÁRD GY., AÉ 15 (1895) 247-248, 443. 8. MOZSOLICS, Bronzefunde. 37. t. 15. 9. HAMPEL, Bronzkor. II. k. 1892. 166. t. 10. MOZSOLICS, Bronzefunde. 38. és 39. t. E lelethez is tartozik egy horgony alakú csüngő: 38. t. 10. Ld. a leletek felsorolását horgony alakú csüngőkkel u.-ott: 90. 11. MOZSOLICS, Bronzefunde. 23. t. 4-5, 10-14. 12. Uo. 24. t. 4-10; 25. t. 1-30. 13. Uo. 28. t. 1-30; 33, 36. 14. Uo. 30. t. 10-22. 15. Uo. 31. t. 10, 14; 33. t. 11-44, 57-85. 16. Uo. 46. t. 5-9; 52. t. 7-18. kos balták. Ilyenek vannak a Soimogy megyei leletek között a rinyaszentkirályi,

19 paműki (V. t. 17.), a kéri,

20 a balatonkilíiti

21 leletekben. Baranya 'megyéből említhetem az alábbi lelőhelyekről származó bronzleletei ket: Marok, Peterd, В inján, Ba koca, Be re m end,

22 Pécsi Maikárhegy.

23 A iköpüs véső (IV. t. 2.) olyan típus, amely nagyon sok dunántúli, a kurdi szintbe soroliható leleti ben ímegvon, így a II. lengyeltóti leletben is I. t. 14.). í Több példányt ismerünk Baranyaimegyei leletekből: a peterd pusztai leletben két példány, a balkócai leletben két db, a imá rákiban 1 db. Ezek a toikos vésők mindig jóval kevesebb példányiban fordulnak elő a nagy leletekben, mint a tokos balták. Általában díszítés nélküliek. A III. lengyeltóti lelet sarlói közül egyet emelek 'ki szokatlan díszítése miatt a markolaton (II. t. 27.). A Baranya megyei leletek szokatlanul gazdagok sarlóban, de a Somogyimegyeiekben is meglehetősen szép i számmal szerepelnek. Az említett sarló díszítését csak egy ismeretlen lelőbelyű, Balaton környéki depot sarlójáról ismerem.

24 A minta két ellentétes ívből áll. Csak egy ív, aimely a mar'kolat végéből (kanyarodik fel a i markolatra, több lelőhely sarlóján élőfordul, azonban e minta sem gyakori. A Balaton környéki bronzlelethez — a tárgyak patinája egységes — 512 markolatnyúlványos sarló tartozik, ezek közül 31 markolata letörött és egy gombos végű sarló. A leletet néhány kardtöredék, ékalakú bordával díszített to'kos balta, lándzsatöredék és bronzrögök, továbbá egy háromszögletes átmetszetű huzaltöredék és egy kés egészítik ki. E lelet összetétele alapján Somogy megyéből származhat, Baranya és Somogy megye bronzleletei egyike-imásikához több mint 100 db sarló is tartozik. Ezek között gyakori a törött, újbóli beolvasztásra szánt darab, vagy az erősen kopott élű. Más vidékeken is előfordulnak ugyan 'meglehetősen nagy számban sarlók, de nem ilyen nagy százalékban. Angel i W. szerint a Balaton környéki leletben nincsenek teljesen egyforma darabok. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyik-másik nem készült ugyanabban az öin tőm in tóban. Egy öntőimintában általában ikét sarló számára van mélyedés. így ha kettőt is öntöttek egyszerre, nem biztos, hogy azonos a méretük, vagy a díszítésűk. 17. Uo. 123-126. 18. PETRESS É., FA 12 (1960) 35-41 (41-43), 9-10 t. KŐSZEGI F., AIR 2-3 (1961-62) 25-31. - KŐSZEGI F., AAH 12 (1960) 136-186. - BANDI G., AÉ 89 (1962) 77-83, (83.) - ANGELI W., - NEUNINGEN H., MAG 93-94 (1964) 77-89. 19. HAMPEL, Bronzkor. 214. t. 11-12, 14-15. 20. MOZSOLICS A., RSP 27 (1972) 391, 9. kép 2-6, 9, 11, 13, 15-16, 18. 21. KUZSINSZKY В., i. m. 6., 7. ábra 10-11, 14. 22. A Baranya megyei bronzleletek publikációját előkészítem. A teljes gyűjtés már elkészült. 23. MOZSOLICS A., AÉ 76 (1949) 26., 17. t. 1-2, 4. 24. ANGELI W., - NEUNINGER H., MAG 93-94 (1964) 7. t. 11.