Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Tanulmányok - Kerékgyártó Adrienne-Knézy Judit: A Buzsák környéki színes paraszti hímzés kialakulásának kérdéséhez
128 KERÉKGYÁRTÓ ADRIENNE-KNÉZY JUDIT a püspöik jött, a (kerítést végig letakarták díszes piros hímes ágyíepedőkkel, abrosszal — kinek milyen volt, csak úgy piroslott végig az utca. Szüreti mulatságon lóra is terítettek abroszt vagy díszlepedőt, csak nem tudni, hogy ez az utóbbi szokás mennyire régi. A menyasszonyi díszlepedő szabása is, összeillesztése is a lepedőéből indult ki. De a három vászondarabot részben díszítési, részben további szélesítési céllal 1-1 szőttes díszű csíkkal illesztik össze, mindenember kötésével (prepjeta) kapcsolják egymáshoz. A közbeiktatott díszes, 4—5 cm széles csík a „tacka". Ez nem mindig háziszőttes, hanem gyári szövésű csík is lehetett. Varjaskérről, Huszár Sándoréktól sikerült a Marcali Múzeum számára egy olyan ágyterítőt megvenni, melynek hosszanti (tacka) betétje fehér szőttesdíszű, és a feje résznél a szélétől kb. 50 cm-re keresztben kb. 10 cm-es sávban díszes, szabadrajzú lukhímzéses csík van a lepedő saját anyagában, cakkos széllel. „Slingöléses" — elnevezése, szatoadrajzú volta arra utal, hogy a XX. század elején készült; fehér betétes 38 és hímzése arra, hogy halottasnak készülhetett, minthogy a szentpáli asszonyok elmondása szerint is a halálra való ruhákat fehér szövéssel díszítették. 39 A rend'kívülii az előbb leírt darabon csak a szövött dísz helyett alkalmazott szabadrajzú fehér hímzés. Ha fiatalasszony halt meg, az ágya végébe piros hímű, rátétes díszű, menyasszony/korában kapott díszlepedőjét tették néhány családnál. Az ágyterítőt ilyenkor úgy helyezték el, hogy a legdíszesebb része, ahol a széles szőttes keresztcsík - feje (glavice) — van, az került a láb végére. A Buzsákon talált, 1870 körüli időre datálható gyerekágyas lepedő, Perusza Vendelné 83 éves buzsáki asszony anyai öröksége, (1850 ikörül született, s az ő hozománya volt). A lepedőt három nemzedéken keresztül féltve őrizték. Három szél (3x43 cm) + két tacka (2x5,3) a szélessége, azaz 139—140 cm, hossza pedig 124+13 cm-es csipke; a díszes keresztben futó kék-piros (kockásszerű „feJveréses" szőttesdíszű csík 34 cm-es. Ez nem betétként (tadka) van benne, hanem mindhárom szélibe beleszőve (20. kép 2.) A vászon anyaga háramnyüstös len és pamutvászon. A két hosszanti betét piros gyári szőttes. Ezek mindkét oldalán és a széles pirosékék keresztben futó háziszőttes csíík két oldalán található kék piros 'fejtő (pamuttal) fonallá 1 ! az ún. vézás összeállítás. Ez a kompozíció lánc és csámpa vagy békaláb (felöltés, két szál felemelése és viszszaöltés) elemekből áll, zeg-zug vonalas tengellyel. Perusza Vendelné erre az ,,ot pet mákom gálvice" (5 máikfej) mlntaelnevezést adta (20. ikép 2., 4.). Miindez csak 1,3 cm széles. A csipkés szél mel'lett a díszes végén egész ! kes;keny !kék-piros szőttescsík van, a csipke piros-fehér. A Rippl-Rónai Múzeum 69. 78. i. Itsz. ágyterítője a betéteik elhelyezését illetően azonos típust képvisel. Ugyanis a három lenvászon szélt két piros gyári szövésű csík köti össze, a fejrész mintás házi38. HMM 73.481-es lt. sz. varjaskéri lepedőjének megnevezése „karácsonyi ágyterítő". 38. Ez esetben úgy tűnik takácsszövés a 4,5 cm-es fehérmintás szőttesbetét. szőttes dísze nem külön betétként van belerögzítve, hanem a vászon szélekbe bedé van szőve. Ezeken a díszlepedőkön a XX. század elején piros rátétlhímzés jelent meg a szőttes mellett, vele párhuzamosan (Uzdlavljás lepedők). A rátét is mind a mértanias piros, mint a fehér vagy a (kék-piros vézás hímzés is a szőttescsík vagy a szélek mellett (ujjvég) jelentkezett először. Ez a rátét egyszerű zeg-zug kivágás volt bécsi piros anyagból (becka cicka na). A 69. 18. 1. Itsz. tásikai lepedőn ilyen egyszerű piros ibéesi oakkos rátét helye látható. A Rippl-Rónai Múzeum többi Buzsák környéki ágytakaróján a fejrésznél lévő díszes szőttescsík már betétként (tacka) van beillesztve (3. tkép 3.) s mellette az előbbinél szélesebb rátét. (2068; 61. 5. 1.; 61. 18. 1 ; 61. 19. 1. Itsz. darabok). Bár Taikáts Gyula leírókartonján a 61. 5. 1. Itsz. ágyterítőt 1860—80 (körüli, a 61. 18. 1; 61. 19. 1-est pedn'g 1850 körülinek jelzi, kétségesnek tartjuk a korai 'kelétkeztetést. A színes rátétet a buzsáki asszonyok elmondása szerint megrendelésre kezdték készíteni éppúgy, mint a tüllrátétet, az 1902-5-ös évektől. Minden esetre e cifra rátétek vagy később kerültek a gyerékágyas lepedőkre, ha azok valóban korábbi készítésűek, vagy csak 1900 után készülhettek egyidőben. A korábbi gyerekágyas lepedő típusnál feltételezésünk szerint a fejrész díszítése nem külön betétiként került a lepedőbe m'indenember kötésével, hanem bele is volt szőve. Ez mutatja, hogy az elsőként ismertetett fehér kötöttcsipkés díszű halottas lepedő szabásához közelebb áll. AZ EDDIG MEGJELENT BUZSÁKI HÍMZÉSKÖZLÉSEK ÉRTÉKELÉSE A korábbi buzsáiki hímzés-ismertetések rövid összegezésével megkísérlünk fényt deríteni arra, milyen sok tévedés ment át a köztudatba a Buzsák környéki varrásokról, és kissé azt is láttatni, milyen keveset tudunk róla. Mint bevezetőnkben jeleztük, egyik legelső, legrészletesebb híradás M a I о n y a y Dezső 40 Magyar Népművészet harmadik kötetében 1914-ből való. A későbbi cikkeik is többé-kevésbé ebből merítettek. Mint ez a századforduló gyűjtőire általában jellemző volt, elsősorban a legszínesebb, legcifrább, s valószínűleg a legújafbb darabok fényképét vagy színes rajzát hozták e műben is az időrendiség jelzése nélkül. Pedig ezek a hímzések — Mina! i tk Gyula gyűjteménye jóvoltából kerültek be — már lényeges ízlésváltozás hatását mutatják. A jelentős mennyiségű ábraanyagban sem szövött díszű, sem fehér-varrásos darab nincs. A hímzett párnahéjaiknaik csaík díszes végét mutatják be, az egész párna formájára, méretére ebből nem lehet következtetni. 39. Halotti lepedő, abrosz, díszkendő, tükörruha. 40. MALONYAY é.n. 115-119.
