Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Tanulmányok - Kerékgyártó Adrienne-Knézy Judit: A Buzsák környéki színes paraszti hímzés kialakulásának kérdéséhez
122 KERÉKGYÁRTÓ ADRIENNE-KNÉZY JUDIT sorban a velük érintkező magyar lakosság vette át. G y ő rf f y István a Magyarság Néprajzában ugyanebben a kérdésben M. Ту Ike és К. M oszynski el;mélete alapján már általában szlávságot említ. 29 Mellévarrott (nyakbaráncolt) ujjú ingeket mutat - mint a nyugat-európai úri viselet női és férfiingét — a reneszánsz festmények sora, de ismeretesek magyar királyi vonatkozásai is. Gáborján Alice e kérdésről így ír: ,,A mellévarrott ing a néprajzi anyagban a magyar országos elterjedés mellett német területen is ismert... Hanika ennek a szabásnak nyugati (főleg német) és keleti (szláv) paraszti előfordulásait elég határozottan kettéválasztja. Szerinte a nyugat-európai >meliévarrott paraszti ingek kifejezetten a renaissance továbbélésének foghatók fel, de a kelet-európai szláv csoport azonos formáját nagyon ősinek és a renaissance formától függetlennek tartja." Végeredményben Gáborján a finomanyagú, apró redőzetű, rövidderekú ingtípust azonosítja a reneszánsz eredetű formával. 30 A mi most végzett kutatásunk alapján pedig módunk van arra, hogy a Pa Iota y G e rt r u d rögzítette buzsáki íngtípuson belül annak 3 variánsára hívjuk fel a figyelmet. E variánsok jellemző jegyeit az alábbiakban foglaljuk röviden össze: 1. Az ingen csak a nyak körül szedték ráncba az anyagot a derékrészt alkotó elejét, hátát, valamint az ujjak nyakhoz 'kerülő szélét, derékrésze rövid, bővített, elején végig nyitott; az ujjai legfeljebb egyszé! bőségűek s ebben a bőségben érnek könyöik fölöttig. (8. kép) 2. Az előbbitől abban tér el, hogy az ujjai valamivel szűkebbre szabottak és még szűkítettek is, simán ráfeszülnek a karra. (18. kép) 3. A derékrész és az ujjak az előbbieknél hosszabb; az anyag imind a nyakná 1 !, mind az ujjak végén többsorosa n ráncbaszedett; az ujjait több résziből állították össze — másfél szélnél is bővebbek és kézelőbe fogottak. (18. kép) Mind'hároím in g-variánsnak a végvászonból való kiszabásáról arányos vázlatokat 'készítettünk, ezeket az ingrészek összeállítására vonatkozó magyarázó rajzokkal és a díszítés helyének megjelölésével egészítettük ki, majd az ingekről fényképet vagy vázlatrajzot közlünk. Előre kell bocsátanunk, hogy a méretek megadásánál - a dolog természetéből adódóan - kettősség áll fenn. JA. más méretű a már kész, esetleg már évekig viselt, sokszor mosott ing egy része, alkotó darabja, mint mikor azt az új vászonból kiszabják, hiszen a szélek el- és összedolgozása hajtásokkal történik, 18. Buzsáki ingek szabásrajzai. - Schnittbogen zu Hemden von Buzsák. s ezek felvesznek az anyagiból. Az asszonyok közt is volt kövérebb és szikárabb, erre is tekintettel voltak a varróasszonyok. Ezért tüntetünk fel a méreteknél több esetben két szá'mot is. A régi, házivászonból való ingek szabásának tanulmányozása során biztosabb összefüggéseket kapunk, ha több azonos szabású darabot alapul véve visszakövetkeztetünk a felhasznált vászon eredeti szélességére, ebből kiindulva adjuk meg a részméreteket és — aho'l csak tudjuk — a vászonszél megosztási arányait vesszük alapul. Az ismertetésre kerülő ingek vásznát - majdnem kivétel nélkül - régi típusú keskeny szövőszéken szőhettek; kb. 50 cm-re tehető a vászon eredeti szélessége, vagyis a régi falusiak által általában emlegetett „egy szél". 31 Az 1. és 2. ingvariáns szabása lényegileg azonos. Az 1., vagyis a szűkítetlen rövidujjú inget - mint tárgyi emléket — a Néprajzi Múzeum gyűjteménye 72.742 és 72.737 It. számú ingeiben leltük fel, melyek gyűjtőjeként M i h a I i к G y u I á t jelölik meg. 32 A M a29. MN 1. Budapest 1932, 402. - TYLiKE M., Osteuropäische Volkstrachten in Schnitt und Farbe. Berlin 1925, 18-19, 21-22, 30.32. - MOSYNSKI K., Kultúra Ludova Slowian. Krakow 1929, I. 441. 30. A kérdésről lásd: V. EMBER M., FA 14 (1962) 146-7. GÁBORJÁN A., Etn 80 (1969) 175-182. ő idézi: HANIKA, I. Sudetendeutsche Volkstrachten. Reichenberg 1937, 40, 42, 44. 31. A néprajzi textíliák méréséről szóló két eddigi figyelemre méltó összefoglalás FÉL E., MK 3 (1964) 14. és H. KERECSÉNYI E., MK 4 (1965) 43-45., a vászonból készült ruhaféléknél nem vette figyelembe annak természetes egységét a „vászonszélt", holott annak feltüntetése, hogy hány szélből készült egy ruhadarab vagy annak egy része (pl. ujja), egyben szabására, szerkezetére is utalhat. 32. Nem tudni sem azt, hogy ő maga szerezte-e Buzsakon, vagy a Széchenyi gróflányok segítségével, sem hogy kié volt eredetileg.
