Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Tanulmányok - Knézy Judit: A táplálkozás szokásai és rendszere Gige, Csököly, Rinyakovácsi és Kisbajom belső-somogyi községekben
A TÁPLÁLKOZÁS SZOKÁSAI ÉS RENDSZERE GIGE, CSÖKÖLY, RINYAKOVÁCSI ÉS KISBAJOM BELSÖ-SOMOGYI KÖZSÉGEKBEN A TÉMA KÖRÜLHATÁROLÁSA E témához számos olyan kérdésikor és szempont tartozik, amelyek a paraszti családi és munkaszervezettel, társadalmi, vallási, koTcsoportbeli különbözőségekkel, a munka és az ünnepek rendjével, a családi, gazdasági és ünnepi szokások fontosságával, az étkezőnek a munkák hierarchiájában elfoglalt helyével függ össze. A következőkről lesz tehát szó: étkezési alkalmad; a legfontosabb téli tavaszi, nyári, őszi étkek; a hideg és meleg étel dk aránya, a meleg étel főzésének gyakorisága; hideg és meleg ételek a ímezőn a munkák fontosága szerint; terítésimódjai: ünnepen, hétköznap otthon, héköznap a ímezőn, nagyobb családi ünnepek alkalmával; ülésrend az asztalnál, heti étrend, a táplálék elfogyasztásanak módja; jeles napi családi és gazdasági szokások, ünnepek étrendje, a készletek beosztója, munkamegosztás a sütés-főzésnél; vendéglátás módja, társadalimíi és vallási különbségek a táplálkozásban; jelképes jelentőségű ételek. ÁFOR RÁSOK J ELLEM ZÉSE Feldolgozásunkban elsősorban az emlékezetanyagra támaszkodhattunk, s csak Igen kis [mértékben egyeztethettük levéltári és nyomtatásban megjelent forrásokkal, imivei ezek adatai esetlegesek, témánknak csak egy-egy részletét tartalmazzák. Néhány esetben felhasználhattunk általánosan Somogyról szóló írásokat, 'mint pl. a férfiak segítéséről szólót a főzésnél az 1800-as évek elején, imivei ennek emléke ma h él. Idézünk olyan adatokat, amelyek ima is szokásban levő jelenségekről szólnak, de írott nyomai mára XVIII. század végén is vannak (mint a napszámosok étkeztetése). A nagycsaládi szervezetből következő szokásanyagnál jegyzetünkben hivatkozhattunk más, a századfordulón nem egykéző tájegységeknél a somogyinál elevenebben élő nagycsaládi hagyományra. Az adatok nagyobb tömegét az emlékezésanyag adta. Ennek természetéből következik, hogy Inkább egy ideált, felfogást, elképzelt modellt tár a kutató elé, mint a valóiságot. Ezért gyűjtéseinknél igyekeztünk a különféle rétegekből egy-egy családnak saját emlékeit kikérdezni, főképp konkrét eseményekre vonatkozóan, imint az egyes családi események, ünnepek, gazdasági (munkák étkezési adatai: mit ettek az illető lakodalmán, gyermekének keresztelőjén, komabálon, halálesetkor. Arra is viszonylag pontosak az adatok, hogy egy-egy asszony mit sütött-ífőzött e'Iőször. Olykor a rendestől eltérő eseményeikre az általánosain elterjedtnél (megbízhatóbb az emlékezés: pl. mikor jelentek meg az új ételek, vagy egy-egy erősebb időszakban a sok bal felhasználásáról, világháborúval kapcsolatos változásokról. Mint említettük, sokszor épp a leg általánosabbat, a mindennapit a legnehezebb megállapítani — felejtés, esetleges szégyenlés miatt, esetleg azért, mert adatközlőink már inkább a nagy változások időszaka' ban éltek, s a régebbi adatoíkat ők is csak töredékeikből ismerik (pl. sáfránnyal készített leves). Vagy ők is csak hallották az elmondottakat, vagy tapasztalták a család idősebb tagjaival kapcsolatban, akik egyegy ételfélét, amit szerettek, később is készítettek maguknak. Fennáll az a veszély is, mivel Csököly igen nagy község, hogy azok az adatok, amelyeket kikérdezés útján nyerünk, mindig a községnek csak egy-egy kisebb, egymással kapcsolatot tartó csoportjára, vagy csoportjaira vonatkoznak, hiszen senkinek sem lldhet áttekintése egy Ilyen nagy falu minden családjáról. Pl. arra a kérdésre, hogy milyen ételt adtak a nagygazda családok a napszámosoknak, mindenki csak azt a családot tudja elmondani, akiihez járt. Általában oda, ahol jobban főztek, szívesebben jártak a 'munkások. Nem tudjuk mit és hogyan főztek azok, akiktől elmaradoztak. Veszélyt rejt az is, hogy az adatközlők kevésbé igényesek az étellek ízével kapcsolatban, mint az korszerű lenne. Elég az számukra pl. ĥa hús főtt a levesben, s már jónak tartják. Mindezek előireboosátásával hangsúlyozzuk, hogy a következőkben tárgyalt részben több helyütt a valóságnak kissé idealizált képét tudjuk csak adni, ahol megfelelő írott anyaggal saját megfigyeléssel alátámasztva, az emlékezésanyag ellentmondásainak feltárásával az adatok kellő kritikájával élni nem állt módunkban.
