Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Vásáry István: Julianus magyarjai a mongol kor után

54 VÁSARY ISTVÁN Tyemnyilkovi járás : Mozsarszkaja (2612; 5. f„ 2 n.) Penzai kormányzóság Kerenszki járás: Mo'ztsorowka

37 (720; 123 f., 127 n.) Gorogyiscsei járás: Mozsarovika (Bogorogyiokoje) (199; 297 f., 352 n.) Nyizsnyij-Novgorodi kormányzóság Szergacs'i járás: Mozsarlki Bolsije (a Mozsarika patáiknál) (4404; 370 f., 385 п.), MozsaVki Molü

je (a Mozsarika patáiknál) (4404; 458 f., 408 m.) Szimbirszki kormányzóság Kurmüsi járás: Mozsarovszkij Majdan (1045; 1785 f., 1953 п.), Mazsar-lkaszü (1192; 178 f., 182 n.) Kazanyi kormányzóság Jad'rt'irvi járás : Verhnyije Mocsarü (3734; 187 f., 197 n.) Nyizsnyije Mocsarü (Amat-Mocsar)

38 (3735; 150 f., 166 n.) Cseibokszani járás: Mozsarü (3069; 100 f., 135 n.) Cüvilsziki járás : Mozsarika (Kozmogyemjanszikoje) (2881 ; 730 f., 732 n.) Tyetyusi járás: Novo-Troic'koje (Kargala, Mozsarovo) (1977; 216 f., 209 п.), Bolsaja JerüWa (iMozsarikO

39 (2027; 56 f., 68 n.) Ufai kormányzóság Birsziki járás: Mazsarova (1252; 295 f., 333 n.) (A (kötet indexében Mozsarova-nak írva : p. 182) Menzelinszlki járás: Arnangelszkoje (Mozsarovo (2273; 45 f., 52 п.). Jekatyerinovika (Mozsarává) (2274; 44. f., 46 n.) Vjatkai kormányzóság Malmüsi járás: Madjar (?) Orlavi járás : Madjarovo (?) E 'két helynevet M u n ká esi Bernát (Etn 5 (1894) 175) adja meg, de a СПИСОК населенных мест megfelelő vjafckcni (kötetében nem találtam, ezenkívül Munkácsi Bernát azt sem mondja meg, hogy milyen nyelvű ez a 'két adat (votjá'k?). Mindenesetre fenntartássá

1

! 'kezelendőik, míg nincs egyéb, ezt megerősítő adatunk/

10 Még egy adatot említek, mely esetleg ide tartozik. Vlagyim'irtő'l 31 versztnyire, Szuzdáltól 2 versztnyire van egy szalkadék, melyet Mzsorü-nak hívnalk, ejtésváltozata Amzsarü. Régen egy hasonló nevű folyócska is volt itt. A szuzdálialk körében élt a múlt század (közepén a hagyomány, hogy e körül a szakadék körül volt a „Становище мадъяров", (a magyarok szá'IlásaJ.^'Egy hangsúlytalan о vagy a a mozsár, mázsár a lakkban redukálódott és (könnyen 'kieshetett, s így egy mzsar ala'k létrejötte elképzelhető, meily később egy a előtétet (kapott/

1

'

2 Földrajzilag is Szuzdál könnyékén magyar nyoim elképzelhető, mint a mozsár-adatok fenti tárgyalásánál láthattuk. De vigyáznunk (kell, mert tudunk arról, hogy Jurij Dolgorukij a rosztovszuzdáli területet telepe sekkel népesítette be, me'lyek között magyaroik iis valtaik.

43 Mármost nem világos, hogy milyen magyaroikról van itt szó, lebet hogy a dunai ^magyarokról, s lehet, hogy ezeiknek az emlékezete élit Szuzdál vidékén még sokáig. De a M zsaru földrajzi névnek a magyarolkhoz való kapcsolásán kívül elképzelhető más (magyarázat is, és pedig, hogy a MOX „moha" orosz szó származéka. A MOX szó (kö37. Hohrjakov, V., О сторожевых чертах в Пензенской губернии: Труды Пенз. Уч. Арх. Ком. I, 1903, 31) szerint 1697-lben alapították. 38. E ikét helység mal csuvas neve: Juri Mucsar ill. Anat Mucsar (Чувашская АССР. Административно-территориальное деление на I января 1958г. Чебоксары 1959. 170), lalkói csuVaisolk. Anat Mucsar nevét Asmarin (Thesaurus VIII, 281) Mocsár farimábam közli. Itt jegyzem ímeg, ihogy a maii csuvas helyesírás с-je a zöngétlen media dz-t jelöli. 39. A cüvilsziki heilység csuvas nevét Mészáros Gy., Etn 22 (1911) 283, (vires) mudzarnaik adja .rrtög. A tyetyusi járás Mozarki helységének (ma a jalcslki rajonlban) csuvas neve Mucsar (Чувашская АССР 175), Asmariin (Thesaurus VIII, 269) egy Mucsar alaikváltozatot is iközöi A 'maii kozilovika-i rajonbam levő Mozsary helység csuvas neve Muzsar (muzsair; Чув. АССР 61). Ez az egykori csebökszari Mozsary. 40. Munlkácsii Bernát adatát ismétli Nagy Géza, Sz 30 (1896) 246, n. 1. Ugyancsak Muimkáosi Bernát közölte, hogy Hudjakov votjálk hadifogoly azt állította, hogy származási hejyénelk, a szara puli járás Kijlud ('Kígyómező') családjai között van egy Ma'djar-vi'dzi ('Magyar-nemzetség'). M uníkácsí már 1885-ben ha'llotta a Madjar nevet a votjálk Vuzs Dzsumja faluban: egy dalban a Madjar vöj-Mad'jari olaj szerepel. Ez aMadjar falu onnan nem messze van, ahol jó olajat készítenek a napraforgó magjából. Ez a malmüsi járásban lévő Szölti egyháziközséghez tartozó falu. Munikácsi Bernát meglátogatta Vlagyimir Ka pacsin sziki j pappad, aikíi szerint a faluiban van egy Madjar nevű személy is, s ennek állítólagos őse lett volna a fallu alapítója. — Munkácsi В., Akad Ért. 41. Ty/honravov, K. N., Археологические заметки о городах Суздале и Шуе: Зап. Отд. Русск. и Слав. Арх. Имп. Общ. I. (1851), отд I, 85-86. 42. Mindazonáltal! nem tudóik példát felihozni analóg fejlődésre az óoroszból. 43. Vö. Julianus levelét, melyben a szuzdáli fejedelemség határára menekült magyarokról számod be. 44. Dalj V., Толковый словарь живого великорусского языка. 1955. II, 352.