Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - Bakay Kornél: Az avarkor időrendjéről (újabb avar temetők a Balaton környékéről)
84 BAKAY KORNÉL Garam Éva feldolgozásából ugyan nehéz lenne következtetéseket levonni, mivel a rablásokra vonatkozó — egyébként eléggé szűkszavú — megjegyzéseket egyszerűen le sem közölte, a RRM Adattárában elhelyezett dokumentáció alapján azonban képet kaphatunk az Andocs-Temető utcai avar temetőről. lt0 (37. kép) A sírrablásokról az ásató a következő feljegyzéseket tette: a koponyánál déli irányban egy 145x69 cm-es, 78 cm mélységű gödör teljesen szétdúlva a váz felső részén (3), a síron egy 97x170 cm-es és a 237x85 cm-es árok haladt keresztül (4), a koponyánál egy 155x97 cm-es gödör volt, a csontokat összetörték és egy halomba szórták a fejrésznél (6), a koponyánál 130 cm mélységű gödör nyoma látszott, amelyen keresztül a felsőtest csontjait is kiszedték (9), a sírt két árokkal megbolygatták (11), a medencéig csak a bal alkar volt a helyén (19), a sírt teljesen megbolygatták (24), a rablóakna kevert földjében kis agyagedény (29), a váz csak a medencétől lefelé maradt meg (31 és 34), teljesen feldúlt sír (37), a vázból csak a combcsontok maradtak in situ (42), a felsőtest hiányzik (47, 50), a koponya hiányzik (53), a sírban két koponya volt, a medencét teljesen széttörték (72), csak a bal combcsont és a lábszárcsontok voltak a helyükön (74), a sír földjét teljesen felforgatták, de a csontok többé-kevésbé a helyükön maradtak (I), a mellékletek szanaszét hevertek (75). A többi esetben csak „bolygatott" megjegyzés olvasható az ásatási naplóban. Az andocsi temetőben is voltak olyan „lemezes" mellékletű sírok, amelyek sértetlenek voltak (8, 12, 43, 115, 142) és voltak olyan öntött övdíszű temetkezések, amelyek viszont ki voltak rabolva (19, 91). Nem lehet kétséges, hogy a kirabolt avar temetőket hamarosan újra használják. A bemutatott temetőtérképek alapján arra kell következtetnünk, hogy a nyitott sírgödröket a rejtekükről visszatérő avar lakosság betemette és a szétszórt csontvázrészeket kegyelettel elhelyezte a még vissza nem takart sírgödrökben, vagy eltemették egy másik ép sírban úgy, ahogyan azt még ma is teszik falvainkban. 111 Ez a magyarázata a két vagy három koponya jelenlétének egy-egy sírban. (Pl. Zamárdi 25. sír.) Az avarok - az írott források igen hiányos utalásai szerint - néhány évtized aiatt úrrá lettek a belső zavaros helyzeten annak ellenére, hogy rendkívüli vérveszteségeket szenvedtek. 112 630 körül legyőzték a kuturgur-bolgárokat, akik közül 9000 családot elűztek Pannóniából. A száműzött bolgárok a bajo110. RRM A. 1286. Andocs. 111. Szelle Zsigmond a bölcskei temető feliárásakor a következő megfigyelést tette: „több sírban, mint a 4., 9., 12. és 14. számú üregekben az ép állapotban fekvő csontváz felett (!) különböző magasságban szétszórt embercsontok találtattak." AE 11 (1891) 243. 1973. márciusában Ócsag Ferenc idős anyja Törökkoppányban gondosan elásta a mai temetőben a házuknál talált X. századi csontokat. 112. KOLLAUTZ A., SAUSAV 16 (1968) 147-148. - DEKAN J., SAUSAV 16 (1968) 80. rákhoz menekültek, akik azonban egy éjszaka lemészárolták őket. Egy kis töredékük 665 körül a beneventumi langobard hercegség területén tűnik íe!." 3 Úgy látszik azonban, hogy a II. Justinianus császár által szegényes népnek nevezett bolgárok még mindig komoly erőt képviseltek, mivel 637-ben ismét fellázadtak, 11 ' 1 az avarok azonban újra leverték őket. Az avarok ellen fellázadt népek mögött nyilvánvalóan két hatalom állt: a bizánci császárság és Kuvrát onogur—bolgár birodalma. Kuvrát és Herakieios császár (610-641) 635-ben szövetséget is kötött. A bizánci diplomácia eredményeképpen telepítik le a horvátokat és a szerbeket Dalmáciában, az avar birodalom déli határán, ahol az avar uralom 630-640 között végleg összeomlott. Nincs pontos adatunk arra, hogy az avarok mikor győzték le Samo államát, csak közvetett adatokból gyaníthatjuk, hogy 660 körül már a kaganátus egész területén helyreállt a korábbi rend. 661-ben Perktarit langobard pretendens az avarokhoz menekült és ekkor „hosszú békeidőről" szólnak a források. 663-ban pedig az avar kagán már csapatokat tudott küldeni Grimoald langobard királynak. Lassan rendeződtek a kapcsolatok Bizánccal is, ahol 678-ban ismét megjelentek az avar kagán követei. 115 680 körül nyugat felé már nagyobb támadást intéznek. 1 Nagyon valószínű, hogy a Balaton környékén évtizedekre szünetelt az avar uralom. Erre utalhat a fenékpusztai erőd belső épületeinek gyors újjáépítése a VII. század első felében. Lehetséges, hogy a bizánci támogatást élvező szláv felkelők erősítették meg és építették újjá a fenékpusztai erődítményt. 11 ' Ennek alapján feltételezhetjük, hogy a Balaton vidékén közel két évtizeden át voltak rendezetlenek a politikai és a katonai viszonyok. Tekintettel arra, hogy az ún. kora avar sírok mellett az ún. késő avar temetkezések egy része is ki van rabolva, és — mint láttuk — a rablások egy időben kellett történjenek, nem lehet kitérni annak kijelentése elől, hogy az ún. öntött griffes-indás veretekkel jellemzett népesség nem a VII. század végén érkezett a Kárpát-medencébe, hanem - amint ezt már Alföldi András és Simonyi Dezső"' 4 is leszögezte - a VI. században már itt élt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy akár F e ttich Nándor gepida-elméletét, 119 akár С s a Ilány Dezső stílusváltozásos hipotézisét, 120 vagy Jan Dekán kopt-teóriáját 121 elfogadnánk, sőt nem lehet - adatok híján - tagadni az újabb avar hullámok érkezésének realitását sem. A magunk ré113. DEÉR 1965, 737. 114. HUMAN В., Magyar történet. I. Budapest é. n. 55. 115. BÓNA I., AÉ 97 (1970) 261. 116. KOLLAUTZ А., С 1 (1966) 243. 117. SÁGI K.-BAKAY K„ ÉpTud 2 (197',) 431-432. 118. ALFÖLDI A., ESA 9 (1934) és SIMONYI D., AAH 10 (1959). 119. FETTICH N., Győr története a népvándorláskorban. Győr 1943. 53 skk. 120. CSALLÁNY D., FA 1-2 (1939) 134, 152-153. 121. DEKAN J., SAUSAV 16 (1968).
