Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Évi jelentés - MAGYAR KÁLMÁN: Régészeti kutatások 1972-ben
SOMOGY MEGYEI RÉGÉSZETI KUTATÁSOK 1972-BEN 1. В a bocsa (Barcsi járás) A Várdomb utca 20. sz. ház kertjében fészeralap ásásakor csontok kerültek elő. Feltételezhetően az egyik középkori templom körüli temető maradványait találták meg. 2. Balatonberény (Fonyódi járás) A szobi vasútvonal vágánybővi'tésekor az 1775. sz. (új szelvény) szakasznál, a 92/22. sz. távbeszélő oszloptól pár lépésre 2 m magasságban — rézsűzés során — egy jellegzetes keszthelyi kultúrás sír maradványai kerültek elő. Az É-D-i tájolású csontváz mellett egy kosaras fülbevalót, jellegzetes dísztűt, gyönggyel díszített karperecet talált Szabó József MÁV építésvezető. Az említett lelőhely közelében — a Zala megyei Tanács Gyermeküdülőjével átellenben — levő délkelet-észak-nyugati irányban húzódó földhát 2,2-2,5 m mélységben történő vágánybővítési munkái során; a partfalban 120 cm-es átmérőjű és mélységű őskori szemétgödör profilja került elő. A gödörből bronzkori seprődíszes és jellegzetes későbronzkori cserépanyagot, valamint kismennyiségű állatcsontot, paticsot gyűjtöttünk be. A domb felületén, az ún. Pikler-földön a Mármarosi ház előtti 200 m-es területen — több őskori település szórványos cserépanyaga mellett — Árpád-kori kerámiatöredékek kerültek elő. 3. Balatonlelle (Siófoki járás) Irmapusztán egy elpusztított XI. századi temető leletmentését végezte Bakay Kornél. A feltárás mindössze egy érintetlen sírt eredményezett. A gépek által szétdúlt csontmaradványok között jellegzetes mellékletek is voltak. 4. Siófok —Balatonszabadi (Siófoki járás) A községtől északra, a 7. sz. műúttól kb. 1 km-re délfelé, egy kiemelkedő dombon áll a község középkori temploma: Pusztatoronynak nevezett maradvány közelében a Dunántúli Vízügyi Építésvezetőség — csatornázási munkálatok során — nagyobbszámú keletéit csontvázat bolygatott meg. Az OVIT siófoki állomás területén, a keleti kerítésrész közelében Ny-K-i tájolású csontváz került elő 1 m mélyen. A fej közelében levő kerámiát, illetőleg a kéznél előkerült gyűrűt a találó munkások a földdel együtt eldobták. A mellkasra fektetett alkarokon talált két római bronz karperecet átadták a múzeumnak. 5. Balatonszemes (Siófoki járás) Az általános iskola környékéről (a volt grófi park széléről) nagyobb területről gyűjtött bronzkori és római telepnyomokra utaló cserepeket adott át a múzeum számára Reöthy Ferenc tanár. Az általános iskolától 2 km-re levő ún. Völgyi dűlőben bronzkori telep nyomait figyeltük meg a homokos úton. A Völgyi dűlőtől 2 km-re levő ún. Barát dűlőben (erdészháztól 20 m-re) levő meredek domb derekán nagykiterjedésű rommaradvány falalapjait figyelhettük meg. Az egykori középkori kolostor a lelőhelytől 200 m-re levő téglaboltozásos forrásból nyerhetett vizet. 6 Balatonújlak (Fonyódi járás) Sági József vasutas (Petőfi u. 90.) kertjében 1972. tavaszán nagyméretű és peremes római téglából rakott, 80 cm vastag falú, többosztású római villa maradványát szedte ki az alapig. A szomszédos telkeken, valamint a tsz-földeken húzódó nagykiterjedésű római település téglamaradványait is megtaláltuk. 7. Barcs-Belcsapuszta (Barcsi járás) A Belcsapuszta területén, a puszta melletti folyóvíz hídjától 350—400 m-re levő Vörös Csillag Tsz homokbányájában 11,5 m hosszú, egytölgyfából faragott középkori bödönhajót tárt fel Magyar Kálmán, amelyet az RRM és a KMI restaurátorai konzerváltak, (vö. SMK 1 (1973) 0-0). 8. Fonyód (Fonyódi járás) A 7. sz. főútvonalat keresztező Fonyód—kaposvári vasútvonal part|ától 2 km távolságra levő löszdombból földmunkák sofán egy kb 300x70 m-es, 2—4 m magas meredek falakkal rendelkező — északi oldalon nyitott — téglalap alakú bánya keletkezett. A keleti oldal löszfalában 1,5-2 m mély és 50 cm széles patics, hamu, csont- és kerámia maradványokat tartalmazó szemétgödröt figyeltünk meg. A déli falban megfigyelhető három szemétgödör közül a legjellegzetesebb típust az 1,5-2 m széles, lefelé keskenyedő, a felszíntől 3 m mélyre nyúló forma mutatta. A gödörben égett réteget, paticsot, hamunyomokat és nagyszámú későközépkori kerámiaanyagot találtunk. A szemétgödrök, illetőleg az összefüggő 200-250 m hosszú későközépkori kultúrszinten előkerült állatcsontanyagon kívül az északi rész lösztalajában egy emberi koponyatető darabját is megtaláltuk. 9. I s t v á n d i (Barcsi járás) A református templomtól ÉK-re levő konyhakertben egy ásónyomnyi mélységben valószínűleg két őskori-őrlőkő darabját találta meg Máthé Csaba református lelkész, 10. Kaposvár (Kaposvári járás) Kossuth utca 2. számú ház udvarában gázcső lefektetése során 1 m mélységben, agyagos rétegben ÉNy—DK-i irányítású, melléklet nélküli bolygatott csontváz került elő. Úgy tűnik, hogy egy XVII— XVIII. századi temető egyik kisebb részletét bolygatták meg. A Tóth Lajos utcában (a 13—19 házsz. között) a Kaposvári KÖGÁZ Vállalat — gázcsőfektetés során — átlagosan 1,1 m mélységben agyagrétegben fekvő Ny—K-i irányítású melléklet nélküli, mintegy tíz csontvázat bolygatott meg. A csontvázak egy XVII— XVIII. századi temető területéről jutottak a felszínre.
