Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Irodalom - Magyar, Kálmán: Somogy megye múltjából (Aus der Vergangenheit des Komitast Somogy) 1972

378 RECENZIÓ Iványi Emma az 1696-os ún. „hídvégi tumultus"-t gazdag apparátussal: négy táblázattal, forrásközléssel, tanúkihallgatási jegyzőkönyvvel és jegyzetekkel közli. A tanulmány világosan bemutatja a XVIII. század végi somogyi állapotokat. A hajdúkiváltsággal és katonai szervezettel rendelkező Hidvég mezőváros fegyveresen szembeszállt — a közigazgatási és a megyei bizonytalanság folytán — két megyében telelő német katonaság részére porciózó császári katonasággal. Ladányi Sándor az 1721, évi Somogy vármegyei vallásügyi vizsgálatról írt. A féloldalas jegyzetanyagot tartalmazó tanulmány a protestáns vallás Habsburgok részéről történő elnyomásának, az ellenreformációnak somogyi előzményeit is tárgyalja. A Somogy megyei protestáns egyházak történetének részletes ismertetése mellett a Carolina Resolutio-k korának protestáns egyházairól készített vizsgálati jegyzőkönyv részletes szövegét is közli. Simonffy Emil a Somogy megye északi részén 1728-ban meglevő földművelési rendszerről készítette tanulmányát. Ebben megállapítja, hogy - az adó alá eső — az úrbéres jobbágyság birtokában levő szántóföldeken szinte kizárólagos volt a nyomásos rendszer, s ezen belül is leginkább a kétnyomásos forma dominált, S ezekben az ún. kétnyomású falvakban nagyobb volt a népsűrűség, mint az intenzívebb földművelést folytató, nagyobb szántófölddel rendelkező háromnyomású falvakban. Ugyanakkor bebizonyítja, hogy a XVIII. század harmadik évtizedében Somogy megyében nem a földhiány, hanem inkább az igaerő hiánya szabott határt a paraszti földművelésnek. A tanulmány értékét a 15 táblázat, 1 térkép, 4 oldalnyi melléklet és a gazdag jegyzetanyag emeli. Kelemen Elemér: A népoktatás Somogyban a kiegyezés előtti években с tanulmányában az 1860—61. évi közoktatásügy terén létrejövő sorsdöntő változást tárgyalja. A legszélesebb néprétegekre kiterjedő iskoláztatás helyett az 1845-ös iskolaszervezet; az egyházmegyei felügyelettel rendelkező oktatás jött létre. A liberális politikai program a nemzeti felemelkedés feltételeit viszont éppen a műveltség kiterjesztésében látta. A hat táblázattal és nagy jegyzetanyaggal készült munka nyeresége à kötetnek. Bakács István a somogyvári uradalom XIX. századi gazdálkodásáról közölt forrásismertetés. Széchenyi Dénes 1871—1890 évek közötti pénzügyi gazdálkodásáról készített összeállításokat vizsgálja, mivel ezek a század végi főúri pénzügyletekre is rávilágítanak. (Széchényi Dénes 1889 végén nagy adósságainak fedezése végett eladta 700 ezer forintért a somogyvári birtokot — jogszerínti örökösének — fiának Imrének és menyének, Andrássy Mária grófnőnek. (A hét táblázattal és alapos jegyzetanyaggal készült munka a földesúri, tiszttartói és a különböző gazdasági problémák jó elemzését nyújtja. Tóth Tibor: A szarvasmarha fajtaváltás Somogyban a századfordulón с tanulmányában a 100 holdon felüli gazdaságok vizsgálatára fektette a főhangsúlyt. Megállapította, hogy a 100 holdon aluli birtokok állományának hármas hasznosításával szemben a 100 holdon felülieknél a háromféle hasznosítás elve érvényesül: a tehénállomány megoszlásában relatíve elsősorban a tejelőfajtákat, az igaerőállományban a magyar szürkét (illetőleg változatait) a hizlalásban a piros tarkát, később a hibridek tartását szorgalmazták. A 12 táblázattal, 3 szövegközti képpel és gazdag jegyzetanyaggal készült tanulmány a tenyésztői elvek és célok feltárásakor a kétféle üzemtípus párhuzamos egymás mellett élésének lehetőségeire is rámutatott. Mérey Klára a Somogy megyei gyáripar vizsgálatát kísérelte meg elvégezni a két világháború között. A tanul'mány szerzőjét gátolta a második világháború folyamán bekövetkező nagyarányú iratanyagpusztulás. A grafikonnal, táblázattal, négy térképpel és alapos jegyzetanyaggal készült munka megállapítja, hogy az ország gyáriparához képest a somogyi elég gyenge. A megye ugyanis nélkülözte a „vizi országutat" és a vasúti vámtarifa hihetetlenül megdrágította a termelést. Az 1930as évek második felének és az 1940-es évek viszonylagos fellendülését a fasizálásodás megakasztotta. Kanyar József az újgazdák helyét és az új agrárstruktúrát vizsgálta Somogy megye mezőgazdaságában. 11 statisztikai táblázat segítségével tárja fel az agrárforradalommal végrehajtott földosztás eredményeit. Az új és a régi gazdák szoros összefogásánál jól bemutatja, hogy először az extenzív, majd fokozatosan az intenzív útra tért a somogyi mezőgazdaság. Az állatállomány felfuttatásával, a gazdasági felszerelés pótlásával az alapvető bázis létrehozását végezték el, amellyel a mezőgazdaság üzemi és technikai forradalmának vívmányai felé jutottak el. A tanulmányok ismertetése után befejezésül néhány kisebb észrevételt is kell a kötettel kapcsolatban tennünk. Sajnos, hogy a technikai szerkesztés során üresnek mondható lapok maradtak a kötetben. (12., 46., 90., 136., -262. oldal.) A képek nagyításával a helykihasználás jobban sikerült volna. A kötetben igen gazdag az apparátus, viszont a színező szövegközti kép, csak Tóth Tibor tanulmányában szerepel. Viszont ebben a tanulmányban az I. sz, és II. sz. tábla közé egy nem oda illő kép (a Levéltár feudáliskori terme) került. A Kaposvár 1868-ban с kép sem a XX. század második anyagát feldolgozó tanulmányhoz való. S a kötet változatosabb címlapja is élénkítőbb lehetne. Végsősoron a nagyob somogyi szerzőgárda és az idegennyelvű resumék még jobban emelnék tudományos rangját és értékét. A Somogyi Levéltári Évkönyv 3. száma végeredményben betölti azt a hivatását, amire szánták: a múzeumi évkönyvvel együtt a megyei tudományos élet országos és nemzetközi képviseletét látja el. Magyar Kálmán