Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Kemenczei Tibor: Előzetes jelentés a Nagyberki-Szalacskai halomásatásokról

332 KEMENCZEI TIBOR feltárása középátvágásos módszer szerint történt. É—D-i irányban egy öt méteres szelvénnyel teljes hosz­szában átvágtuk a halmot. A sírt 125—150 cm mélyen találtuk meg a halom középső részén. Ovális alakú, 20-25 cm vastag faszenes, hamus réteg volt ez, amel> hamvakat, edénytöredékeket, bronzpitykéket, vaskari­kákat, bronzfalerát tartalmazott. A sír keleti oldala mellett egy terméskövekből rakott oszlop volt. Mivel ezt a felszíntől tudtuk követni, eredetileg sírjel lehe­tett. A sír feletti talaj laza, homokos volta, a metszetek világosan mutatták, hogy a halmot megbolygatták. A beásást jelezte az is, hogy a felszíntől kezdve jelentős számban találtunk itt hamvakat, edénytöredékeket. A sír felszíne azonban már bolygatatlan volt. A homokos altalajt 225—230 cm mélyen értük el, majd keleti irányban a kövekre, nyugat felé pedig a sírra bontottunk rá egy-egy 4x4 méteres szelvényt. A kövek tovább nem folytatódtak, míg a sír csak 25-30 cm szélességben nyúlt túl a középső szelvény nyugati falán. Más régészeti jelenség, lelet nem mutatkozott. Az ásatás eredményeképpen megállapítható, hogy a természetesen emelkedő domboldalon az egykori humuszrétegre egy 20—35 cm vastag agyagréteget terítettek le, s erre helyezték rá a máglya maradvá­nyait, hamvakat, kerámiatördékeket, néhány kisebb fémtárgyat. A sír keleti oldala mellett terméskövekből oszlopot emeltek. Erre hordták rá a halmot, először barna agyagos, majd lazább, homokos földből. Alul a földfelhordás követte a domb természetes hajlatát. A temetés után rövid idő elteltével a halom középső ré­szébe beástak, de magát a sírt nem bolygatták meg. Lehetséges, hogy ez a beásás utólagos halotti áldo­zattal állhatott összefüggésben. A korábbi szalacskai halomásatásokból származó leletek említésével a régészeti szakirodalomban nem egyszer találkozunk. M. Kabay Éva szerint ezek a leletek a hallstatti kultúra népének hagyatékai, s a korai vaskor Hallstatt С periódusából származnak. 5 Lényegében ugyanezt állapította meg K. V i n s к i— G a s p a r i n i, e O. H. F r e y 7 és M. Pichlerová 8 is. Az 1971, 1973-as kutatások eredményei alapján ar­ra lehet következtetni, hogy az első szalacskai halom­sírokat az i. e. VII. század végén emelték. Ez a kor a Hallstatt С periódus második szakasza. 9 Az előkerült leletek, s a megfigyelt temetkezési szokások arra mu­tatnak, hogy a halmokat építő népcsoport szoros kap­csolatban állt a Dráva—Száva közének és Szlovénia egykori lakosságával. Az említett terület az, ahol a korai vaskor folyamán a halomsírokba szintén viszony­lag kisszámú, gyakran már a temetéskor összetört ke­rámiamellékletet helyeztek, 10 s ott készültek először a szalacskai leletekkel megegyező kétgombos csónak­fibulák," Sv.Lucija típusú fibulák, 12 korai babos kar és nyakperecek, 13 többfejű tűk. 1 ' 1 Onnan juthatott a Dunántúlra a kerámia meandermotívuma is. 15 Mind­ezek az egyezések azt bizonyítják, hogy a korai vas­kor folyamán Szalacskán letelepedett lakosság a ke­letalpi hallstatti kultúrkör déli csoportjába tartozott. 16 Kemenczei Tibor 5. Uo. 58. 6. VINSKI-GASPARINI, K., VAMZ 3 (1961) 64. 7. FREY, О. H., Die Entstehung der Situlenkunst. Berlin 1969, 113. 8. PICHLEROVÁ, M., Nővé Kosariska. Bratislava 1969, 225, 231. 9. FREY, O. H„ D : e Entstehung... 41.; GABROVEC, S., Ger 44 (1966) 34. 10. VINSKI-GASPARINI 1961, 59. 11. FREY, O. H.-GABROVEC, S„ Actes du Ville Congres I. Beograd 1971, 198—199. 12. STARE, F., Vaĉe (Ljubljana 1955) XXV. t. 3.; VINSKI, Z.-VINSKI GASPARINI, K., Arheoloski radovi i rasprave 2 (1962) V. t. 62, 63.; GABROVEC, S., Ger 44 (1966) 12., 6. kép, 8.; 13. FREY, O. H.-GABROVEC, S.; Actes... 198., 8. kép 4. 14. ALEXANDER, J., PPS 30 (1964) 164, 177.; GABROVEC S., Arheoloski vestnik 19 (1968) 178. 15. FREY, O. H., Die Entstehung... 72.; STJERNQUIST, B,, Meddelanden fran Luds Universitets Historiska Mu­seum 1962-63. 143-145. 16. A Nagyberki-Szalacskán mezőgazdasági területen folyó ásatásokat a Kaposvölgye Egyesült TSZ vezetőségének megértő hozzájárulásával végeztük. Munkánk szíves támogatásáért mindenekelőtt Bernáth Ferenc terme­lőszövetkezeti elnöknek és Havasi József üzemegység­vezetőnek mondok e helyütt is köszönetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom