Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Sági Károly: Római téglasír Balatonberényben és ókeresztény kapcsolatai

RÓMAI TÉGLASÍR BALATONBERÉNYBEN 297 séget, érthető, hogy alig három évvel a milanói egyezség után feltűnhet már a balatonberényi sírban! Ezt a nyilván széles körben ismert és kedvelt motívumot építi aztán be három évtized múlva a laterani 17. számú szarkofág mestere Krisztus passiójának jelenetei közé.

92 A ,,crux invicta" motívum cáfolhatatlanul dokumentálja a balatonberényi sír halottjának hitét. A karcolat technológiai sajátosságai alapján korábban már arra az eredményre jutottunk,

93 hogy Krisztus antidémonikus jelének a téglaégetés sikere érdekében is szerepe volt, már a temetkezést megelőzően. Ebből adódik, hogy keresztény volt az a téglavető is, aki a karcolatot kiégette. Balatonberény környékén 316-ban, vagy a közvetlen utána következő években kisebb keresztény csoport meglétére gondolhatunk. A téglakarcolatnak a misszionálás kérdésében is van némi mondanivalója. F. Gerke szerint a ,,crux invicta" képtípus nem ismert a bizánci területeken.

9

'

1 Balatonberény vidékét nem keletről, vagy a Balkánról érte tehát a keresztény térítés. Ha arra gondolunk, hogy pontosan Balatonberénynél érte el a pécsi út a fenékpusztai balatoni átkelő somogyi hídfőjét,

90 a III. EIN ZIEGELGRAB IN BALATONBERÉNY UND In Balatonberény wurde 1962 ein geziegeltes römerzeitliches Grab entdeckt, das - nach der Datierung aufgrund von Münzfunden im Grab - in der Zeit zwischen 316 und 320 errichtet worden war. Im Grab war eine römisierte Eingeborene Pannoniens bestattet. Das Grab zeugte von heidnischen Bestattungssitten. Der Toten wurden ein letzter Mundvorrat (Obstüberreste, ein Messer, ein irdenes Gefäss) und auch Arbeitsgeräte (ein eiserner Spindelschaft, Nadeln und Zwirn) mitgegeben. Die Tote war aber trotzdem eine Christin. Dies wird durch ein Christus-Symbol — ein 92. SÂGI K., AA (1971) 398. 93. SAGI 1971, 398. 94. GERKE F., AÉ 52 (1939) 9. 95. BURGIR 1966, Figg. 1. 96. NAGY 1939, 33. században már élő pécsi, vagy Dráva—Száva-közi egyházközségek

96 térítő tevékenységét gyaníthatjuk a balatonberényi keresztény közösség kialakulásával kapcsolatban. A kutatás általában Róma gyengeségének tulajdonítja, hogy a IV. században tartományunk meggyérült népeinek pótlására beköltöző rétegeket nem gyúrja már át a maga kultúrájának képére.

9/ A magunk részéről tendenciát látunk ebben, hiszen az ősi barbár erkölcs a termelőmunka mellett is alkalmas volt katonai feladatok megoldására.

98 ilyen viszonyok között kétszeres jelentősége van a bennszülött, romanizált elem létének a IV. század kezdetén. Pannónia sajátos viszonyai közt a kereszténység romanizációt jelent a késői világban. Ennek a romanizációnak termelési ki hatásai is vannak, hiszen a miséhez szükséges bort a híveknek maguknak kellett megtermelni. A keresztény térítés ekkor a mezőgazdasági ismeretanyag bővülését is jelenti. Nem tartjuk tehát véletlennek, hogy a Balatonberénnyel szomszédos Balatonszentgyörgyön IX. századi sírokban a mezőgazdaság legmagasabb szintjét reprezentáló szőlő és barack maradványok kerültek elő.

99 Sági Károly EINE ALT-CHRISTLICHEN ZUSAMMENHÄNGE bekränztes Kreuz -, das in die Ziegelsteine eingekratzt war, belegt. Das Zeichen Christi wurde vor dem Brennen in die Ziegelsteine eingekratzt, der Ziegelstreicher bzw. Ziegelbrenner muss also ebenfalls ein Christ gewesen sein. Man kann daher annehmen, dass eine kleinere christliche Gruppe Ende des zweiten Jahrzehnts des 3. Jhs in der Umgebung von Balatonberény gelebt hat. Der Bildtyp „crux invicta" war im Osten unbekannt. Das Christentum musste also von den Kirchengemeinden her, die im 3. Jh. in dieser Provinz entstanden, bis zur Umgegend des Plattensees gelangen. K. Sági 91. PEKÁRY T., AÉ 82 (1955) 19. 98. A Keszthely-dobogói temető új ásatásának eredményei alapján kívánjuk ezt részletezni. 99. SÁGI K.-FÜZES M.

( ASz 9 (1967) 96.