Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Horváth László: Kelta sírok Sávolyon

KELTA SÍROK SÁVOLYON 1953 tavaszán, az M7-es műút építésekor, kelta sírokat bolygattak meg Sávoly községtől északra. Az épülő út Főnyed és Sávoly közötti szakaszán, ahol a Határárok keresztezi az utat, az úttól délre anyagnyerő helyet nyitottak, hogy a Határárkot övező tőzeges-lápos mélyedést az út vonalában feltöltsék. A földmunkák során két csontvázas kelta sír került elő, amelyek közül az elsőt a munkások teljesen megsemmisítették. Az 1. sír leleteinek bejelentése nyomán B. Kutzián Ida szállt ki a helyszínre, aki begyűjtötte a sírból előkerült mellékletek legnagyobb részét.

1 A munkások adatközlése és B. Kutzián Ida jelentése alapján kisebb-nagyobb biztonsággal rekonstruálható a mellékletek síron belüli elhelyezkedése, valamint a sír hozzávetőleges helye.

2 Pár nappal az 1. sír előkerülése után újabb sírról értesítették a keszthelyi Balatoni Múzeumot. E sírt a munkások már érintetlenül hagyták, leletmentését Kovács Béla néprajzos és Csiszár Károly restaurátor végezte el. Vázlatos sírrajzuk és az általuk készített fényképfelvételek hitelesítik a sírt (2. kép).

3 A két csontvázas síron kívül még egy csupor töredéke került elő a 2. sír felett,

4 1958-ban pedig szórványként egy bronzkarperec a Határárok mellől.

3 Az 1—2. sír leletei és a szórványleletek a keszthelyi Balaton Múzeumba kerültek, míg a 2. sír embertani anyaga az Embertani Tárba.

6 A sírok és leletek leírását az alábbiakban közöljük: 1. sír A sír méretei és mélysége nem ismert. Az adatközlések alapján a D—É irányítású csontváz nyújtott helyzetben, hátán feküdt. A mellékletek női temetkezésre utalnak. Mellékletek: 1. Bronzlánc (LXVI. t. 1.) Aprószemű, hosszúsága kiterítve: 159,0 cm.

7 Két nagyobb részre szakadt. A láncszemek átm.: 0,5 és 0,4 cm; az egyes szemeket szalagszerű darabokból hajlították össze, amelynek Sz.: 0,2 cm. A csontváz nyakán helyezkedett el, a közlések szerint többszörösen körültekerve azon. Hosszúságából következtetve legfeljebb háromszor vehette körül a nyakat. 2. övlánc (LXVI. t. 6.). Vas, kétszeresen csavart szemekből áll. Egyik vége nagyobb, másik kettős, kisebb karikában végződik. H.: 62,3 cm. A medence tájékán került elő. 3. Bronzkarperecek (LXVI. t. 7-8.). Eredetileg zártak, bronzlemezből hajlítva. Külső oldaluk gyöngyfűzéridomú, belső oldaluk sima. Belsejüket égett agyaggal töltötték ki. Egyik épebb, másik töredékesebb állapotban maradt fenn. Belső átmérőik a fenti sorrendben: 5,3—6,7 cm; 5,3—6,2 cm. Külső átmérőik: 7,7—8,5 cm; 7,6—8,4 cm. A jelentésben úgy szerepelnek ezek a darabok, mint amelyek a fej, vagy mell mellett levő tálból kerültek elő egy „bimbós karperec töredékei" (LXVI. t. 5.) és két, egymásba fűzött bronzkarika (LXVI. t. 3.) társaságában. Valószínű, hogy a karperecek eredetileg a csuklón helyezkedtek el, innen mozdíthatták ki a munkások. 4. Karperec töredékei (LXVI. t. 5.). Bronz, plasztikusan díszített karperec töredékei (3 db). A töredékek H.: 5,2; 5,0; 2,9 cm, a plasztikus díszítésű hólyagok H.: 3,0 cm. Feltehetőleg az egyik csuklót díszíthették. Az egy hólyagból álló töredék zsaniros záródásra utal. 5. Bronzkarikák. (LXVI. t. 3.). Egymásba fűzött, vékony bronzhuzalból készült karikák. Átmérőik: 1,8; 1,5 cm. Az adatközlés ellenére a nyaklánc tartozékaként kezelhetjük őket. 6. Hólyagos lábperec (LXVI. t. 2.). Bronz, 7 üreges hólyagból áll, 5 -f- 2-es osztással, ez utóbbi a zárótag. A hólyagok közti rész díszítetlen, e részek belső oldalán vas pálcatagokkal is megerősítették a hólyagok csatlakozását (nem körbefutó szalagként). A zárótag hegyesedő tüskében, ill. T-alakú pecekben végződik. A lábperec zárótagjával szomszédos hólyagjain egy-egy hosszúkás rés található. Ezek funkciójára a későbbiekben még visszatérünk. A lábperec 5-hólyagú fele kettétörött. Belső átm.: 6,3— 5,7 cm. Hólyagok H.: 3,7 cm, Sz.: 1,8 cm, a hólyagok közötti rész Sz.: 1,5 cm, A lábperec külső átm.: 9,6 cm. Az adatközlők a boka tájékát jelölték meg előkerülési helyként. 7. Hólyagos lábperec töredéke (LXVI. t. 4.). Bronz, a fentivel teljesen azonos példány. Zárótagja hiányzik, az eredetileg 7 hólyagú lábperec 5 hólyagú része kettétörött. A zárótag felé eső hólyagokon a 6. melléklethez hasonlóan keskeny rést figyelhetünk meg. Belső átm.: 6,0 cm; a hólyagok H.: 3,7 cm, Sz.: 1,8 cm. A boka környékén került elő. 1. MNM A. 71. S. II. — KBM A S. 59.39.4—5. — AÉ 82 (1055) $3. (1955) 93. 2. Vö. KBM A. S.59.39.5. KBM A. S. 59.39.5. 3. Vázlatos sírrajza KBM A. S. 59.39.6. — Fotókra. KBM Fotótára 1401—1405. 4. KBM A. S. 59.39.6. 5. KBM, Futó Mihály ajándéka. 6. Embertani Tár, Itsz. 7526. — NEMESKÉRI I.—DEÁK M., BK 2 (1955) 142—143. — KOCZTUR 1, RF 11—13 (1964) 121. Az embertani anyag a 2. sírhoz tartozott. Kutzián Ida a jelentésében csupán néhány emberi csontmaradványról beszél, míg az embertani vizsgálat céljára teljes csontváz áll rendelkezésre, mégpedig a 2. sír. 7. H = hosszúság, Sz = szélesség, M = magasság, Á = átmérő, Szá = szájátmérő, Tá = talpátmérő.