Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Közlemények - Ecsedy István: A lengyeli-kultúra leletei Somogyvárott
280 ECSEDY ISTVÁN nak tartja. 21 A zsengeáldozat és a véres áldozat egylényegűsége adhatott lehetőséget arra, hogy a mágikus eljárás során a háziállatokat, vagy képmásaikat alkalmazzák. Jól mutatják ezt a Knidoson Démétér szentélyének áldozógödrében talált márvány disznószobrocskák is. (Meg kell említenünk, hogy Egyiptomban a sertés a föld és termékenység isteneinek felajánlott speciális állatádozat volt.) 22 Az elmondottak alapján feltételezhető, hogy a tárgyalt állatáldozatok készítése valószínűleg szorosan kapcsolódik azokhoz az elképzelésekhez, melyek az újkőkor ember alakú istenségeinek, elsősorban a Földanyának tisztelete kapcsán kimutathatók. (Az áldozógödrökkel kapcsolatosan fontos, hogy a gödörbeáldozás Démétér tiszteletében a legrégibb időtől jellemző.) A rituális gyakorlat folyamán 49У ге konkretizálódó istenalaknak állandó kísérője lesz a szertartásban résztvevő állat. Feltételezhető, hogy a sertés a késői neolithikum folyamán lett „Démétér" egyik attribútuma, és ebben az időszakban valószínűleg több más állat kapcsolódik a „Gabonaanya" kultuszához. Erről látszanak tanúskodni azok a feltárások, amelyeknél együtt találták az állatidolt és a női figurát, akiben a termékenység istennőjét sejtjük. 2:í Az emlékekből feltáruló rituális aktusok és kultusztárgyak előfordulása a kultikus életben uralkodó mágikus szemléletre mutatnak. Ezért, bár a tárgyalt korszakban számolnunk kell a legkorábbi, elsősorban a termékenység kultusza körül kijegecesedő istenvilággal, rendkívül fontos A prehistoric waste-pit was discovered in 1961 at the Somogyvár Castle Park site and the finds canabe classified as belonging to the Lengyeli-Culture. (See Table No. I.) In addition to exhibiting these finds, special attention was turned towards the significance of of a fragmental clay statue of a hog and supposition was advanced as to its one-time function and connection. This cultic-type object, together with other similar animal presentments, can probably be connected to the cult of fertility in the developed neolithic age. The search for the origin of the role of such presentments should be directed towards ritual practice where the essence of magical fertility ceremonies was to sac21. MAKKAY J„ AÉ 86 (1959) 136. 22. FOWLER 1912, 280—290. 23. LADENBAUER— OREL H., JLN 36 (1964) 51—57. — PUSZTAI R., 1956, 41, l.t.1, ll.t.18., MAKAREVICS M. L, ZOA 1 (1960) 290—301. éppen ezen legfontosabb istenségek és „kísérőik" közvetlen jelenléte az áldásos hatás biztosítása érdekében. Jól mutatják ezt az egyes házakban talált idolok, és felvethető annak lehetősége is, hogy a háziállatokat formázó házoromdíszek inkább „áldáshozó", mint bajelhárító jellegűek voltak. 2 '' A Karanovo VI. településének házaiban igen sok állatszobrocska került elő. Georgiev G. megjegyzi, hogy ezek épek, a töröttek a hulladékba kerültek. 20 Hasonló lehetett a sorsa a somogyvári szobrocskának is. Ezzel a törött idollal tehát egy feltehetően széles körben elterjedt rituális gyakorlat emlékére bukkantunk, amelyben a tárgyalt szobrocskákat az ábrázolt állatok helyett „feláldozták", vagy a házban helyezték el az intenség képmásával együtt. Mivel feltételezhető, hogy az egész kultikus életben a mágikus szemlélet alapvető, meghatározó jelentőségű, az istenszobrok közvetlen jelenlétük révén sugározhattak mágikus varázserőt és a rítusban résztvevő állatok szobrocskái ugyanilyen jelentőségűek voltak. Jól kapcsolódik az eljárás hátteréhez az említett feltevés, mely szerint az egyes háziállatok ábrázolásával ezek szaporodását, egészséges fejlődését elősegíteni vélték, viszont szerepük ennél általánosabb érvényű lehetett. A házoromdíszek, a házakban álló idolok készítését és újrakészítését a bőség, a termékenység óhaja rituális megfogalmazásának, mágikus jelképezésének kell tekintenünk, melyeket a tárgyalt korszakban már az első emberalakú intenségek kultuszának keretébe illeszthettek. Ecsedy István rifice the depicted animal (cattle, hog sheep). Finds in sacrifical pits seem to confirm this supposition. It is also presumed these idols played a rose in the cult of antropomorphic god-shaped forms which depicted fertility in the developed neolitic age and during the course of the above-mentioned ritual practices these idols could have been an integral part of such ceremonies. The presence of intact idols inside houses and grain pits were attributed with beneficial effects. Broken and damaged idols were probably replaced. It is higly improbable that in addition to the idolcentred religion the presence of animal idols would point to an independent animal cult connected to totemistic procedures. /. Ecsedy 24. CSALOG J., AAH (1959) 99—108, IV. 3., GARASANIN 1968, 253. CHILDE 1929, 79. — TROGMAYER O., AÉ (1966) 240. 25. GEORGIEV 1961, 43—44. FINDS OF LENGYELI-CULTURE IN THE VILLAGE OF SOMOGYVÄR
