Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - Sági K. - Füzes M.: Újabb adatok a Balaton 1863 előtti vízállás tendenciájának kérdéséhez
ÚJABB ADATOK A BALATON ,,A DK-i Balaton-partot kísérő túrzások magassága egybevág a XVII. századi vízállás magasságával, tehát azonos kori eredetű ..." mondja Ben defy László. 35 Az említett régészeti leletek magától értetődően cáfolják Bendefy László teóriáját! Ezek a 107-108 m A. f. magas túrzások nem keletkezhettek a tó vízmaximuma idején. Ezeket a változó Balaton egyik felmagasodó vízállása hozta létre. Születésük után a Balaton vízállása nem emelkedett többé olyan szintre, amely elpusztíthatta volna ezeket a turzásokat. A keletkezési idejük közelebbi meghatározásához adataink nincsenek. Az 0 18-as vizsgálatok szerint a flandriai interglaciális atlantikus fázisa, vagyis a neolitikum i. e. 5300 táján kezdődik. 36 A régészet általában i. e. 5000 körüli időre teszi a hazai neolitikum kezdetét C 14-es vizsgálatok alapján. 37 A módszerek eredményei közti 300 éves különbség esetünkben elhanyagolható. Bendefy László a paleolitikumtól az i. u. V. századig 106-106,5 m A. f. magasságúnak veszi a Balaton vízállását, 38 teljesen figyelmen kívül hagyva a Balaton két mezolitikus tőzegrétegéből adódó jogos következtetést. Elméletét a mezolitikumot követő időkre sem tudja konkrét adatokkal alátámasztani. Sági Károly egyébként Bendefy Lászlónál korábban régészeti adatok alapján határozta meg a neolitikus és rézkori Balaton vízállását, melynek tendenciája nem haladhatta meg a felsorolt adatok szerint a tó mai középvízállásának értékét. 39 Sági Károly megállapítását támasztja alg a pbllinológiai és 0 18 módszerek egyeztetésébői kialakított vélemény is. Soó Rezső szerint a klíma meleg marad a neolitikumban. 40 J. Komlódi Magda újabb összegezése szerint a neolitikum elején fokozatos a felmelegedés, csupán a korszak közepén van kisebb, lényegtelen visszaesés. Ezt követően éri el a klíma az optimumot. Ez meleg, csapadékos időjárást jelent, amikor a mai átlagos júliusi középhőmérséklet 21,9 °C értékénél 2—3 °C értékkel magasabbat számolhatunk. Ugyanekkor a januári átlagos hőmérséklet 4—5 °C körül volt. 41 A régészeti korbeosztás szerint a neolitikum i. e. 2500 táján zárul. Ugyanekkor az atlantikus fázis vége i. e. 3000 körüli időre tehető, amit a szubboreális fázis követ. I. e. 3000-től 600-ig terjedő időszak ez. 42 A szubboreális fázis első része az ún. ,,At35. BENDEFY 1969, 114. 36. J. KOMLÓDI 1966, 198. — J. KOMLÓDI 1969, 51. — J. KOMLÓDI 1971, 139. 37. AMMERMANN, A. J.—CAVALLI-SFORZA, L. L, Measuring the Rate of Sread of Early Farming in Europa. Man, 1971. 38. BENDEFY 1969, 11., 52—55., 201. 39. SÁGI 1968, 442—443. 40. SOÓ 1964, 88—94. 41. J. KOMLÓDI 1966, 198. — J. KOMLÓDI 1969, 51— 53. — J. KOMLÓDI 1971, 138—140. 42. J. KOMLÓDI 1971, 139. 863 ELŐTTI VÍZÁLLÁSÁHOZ 249 lantikus-szubboreális átmenet" idején fokozatos lehűlés észlelhető, a klíma is nedvesedett. A lehűlés i. e. 2600 táján kulminált. 43 Az említett lehűlés maximuma 100 éves eltolódással vág egybe a régészeti kor szerinti neolitikum záródásával. Az i. e. 2600 táján kulmináló klímaromlás gyanítható a rézkort előidéző népmozgalmak hátterében. Régészeti korbeosztás szerint a rézkor i. e. 2500—1900 közti időszak. A rézkorban a megélhetés alapja a korábbi földművelésről az állattenyésztés felé fordul. 4 ' 4 A régészeti beosztásnak megfelelő rézkor záródása 100 éves eltolódással vág egybe az „atlantikus szubboreális átmenet" végével, amelyet i. e. 2000-re tesznek. A neolitikumhoz viszonyítva észlelhető lehűlés és csapadékszegény időjárás 40 kereshető az állattartás hátterében, de magyarázza a Balaton viszonylag alacsony szintjét is. Sági Károly szerint — mint már említettük — a rézkori Balaton vízállása nem haladja meg a mai értéket. Ezzel kapcsolatban megemlítjük Sági Károly korábbi megállapítását. A tárgyalt régészeti módszer alkalmat ad egy olyan érték meghatározásához, amelynél az adott időben a víz magasabb nem lehetett. A tényleges vízállás értékéhez ez a módszer megközelítő lehetőséget ad, de a valóságos értékét nem adja. 46 A bronzkor (i. e. 1900-1200) idejétől a római uralomig (i. e. 12) nem volt eddig adatunk a balatoni vízállások összegezésének kérdéséhez. Bendefy László Csalog József cikkében említett 47 Kisbalaton-térségi ásatások alapján a következőket mondja: 48 ,,Csalog József kétségtelennek tartja, hogy ezek a zalavárihoz hasonlóan a mocsárrengetegből alig kimagasló, homokos szigetek az ős- és az újabb kőkorban, valamint a bronzkorban is lakottak voltak ... Ez azért fontos számunkra, mivel ezeknek a kis szigeteknek magassága meghatározásom szerint 107,4 és 108,0 m A. f. Az őskőkortól a rómaiak korának végéig, tehát az V. századig a Balaton vízszintje a 106,0-106,5 m magasságot - ezek szerint - csak átmenetileg haladhatta meg." Az említett kisbalatoni szigetekről őskőkori leletet nem ismerünk, pedig az őskőkori ritka leletanyagot darabonkint tartja számon a szakirodalom. 49 Bendefy László őskőkorral kapcsolatos következtetései tehát alaptalanok és ellentétben állnak az előzőkben már részletezett adatokkal is. Az említett szigetek valóban lakottak az újabb kőkortól kezdve. Csalog József ásatási naplóját és kiásott le43. J. KOMLÓDI 1966, 198—199. — J. KOMLÓDI 1971, 138—140. 44. FÜZES M.—KALICZ N.—PETÁNOVITS K,—SÁGI K., Vezető a keszthelyi Balatoni Múzeum állandó kiállításához. Keszthely, 1969, 36. (Továbbiakban: Vezető.) — KALICZ N., Agyag istenek. Bp. 1970. 51. 45. J. KOMLÓDI 1966, 198—199. — J. KOMLÓDI 1971, 139—140. 46. SÁGI 1968, 442. 47. CSALOG J., GME (1960) 137—149. 48. BENDEFY 1969, 22. 49. Vö.: VÉRTES 1965.
