Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - Sági K. - Füzes M.: Újabb adatok a Balaton 1863 előtti vízállás tendenciájának kérdéséhez
ÚJABB ADATOK A BALATON 1863 ELŐTTI VÍZÁLLÁS TENDENCIÁINAK KÉRDÉSÉHEZ Bella Lajos emlékének Bella Lajos vette észre a Fertő-tó állítólagos cölöpépítményeivel 1 kapcsolatban, hogy a Fertő vízállása jelentősen változott a történeti idők során és a vízállás változása néha települési és temetkezési lehetőségeket biztosított a mai tómeder területén is. A mai víztükör alatt található régészeti anyag alapján nem kell tehát feltétlenül cölöpépítményes telepre gondolnunk. 2 A múlt század végének több, jelentős kutatója — Bella Lajoshoz hasonlóan — ösztönösen felismerte már a tudományos vizsgálat integráltságának szükségességét. A Lóczy Lajos által életrehívott Balaton Bizottság a tó természeti jelenségeinek vizsgálata mellett gondot fordított a Balaton társadalmi kérdéseinek kutatására is, amelynek több, ma is hasznos munka lett az eredménye. 3 Lóczy Lajos, de Cholnoky Jenő is több esetben vontak le régészeti emlékek alapján következtetéseket a Balaton természeti változásaival kapcsolatban/' A rendelkezésünkre álló gyér adatok alapján azonban átfogóbb képet még nem összegezhettek. Bella Lajos, Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő munkássága és úttörő kezdeményezése alapján új kutatási ág indulhatott meg nálunk is. Ennek felismerésével a Balaton egykori vízállásváltozásait tóparti, vagy egykori szigeteken települt régészeti lelőhelyek Adria feletti szintmagasságának figyelembevételével többen kezdték már vizsgálni. 5 A Balaton vízállás- és területváltozásainak vizsgálata két szempontból is hasznos. E változásoknak részben településföldrajzi jelentőségük van, amelyet már megkíséreltünk összegezni. 6 Cholnoky Jenő 1. SZÉCHENYI В., Kőkori leletek a Fertő tava medrében. Bp. 1876, 38. 2. BELLA L, AÉ 13 (1893) 97—104. 3. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei с sorozatban: RHÉ GY. Ös- és ókori nyomok Veszprém körül. Bp. 1906. — KUZSINSZKY В., A Balaton környékének archeológiája. Bp. 1920. — BÉKEFI R., A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp. 1907. (Továbbiakban: BÉKEFI 1907.) — MAKAY В., A Balaton a történeti korban. Bp. 1913. — JANKÓ J., A Balaton-melléki lakosság néprajza. Bp. 1902. 4. LÓCZY L., A Balaton környékének geológiai képzőményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. Bp. 1913, 462, 521—522. — CHOLNOKY J., A Balaton hidrografiája. Bp. 1918, 1-20, 214. (Továbbiakban: CHOLNOKY 1918.) már kimutatta, hogy 1863, vagyis a Sió-zsilíp megnyitása előtti balatoni vízállások a mindenkori klíma függvényei, 7 tehát az egykori Balaton vízállásának változásai klíma rekonstrukciót tesznek lehetővé. Ezt azért vagyunk kénytelenek nyomatékosan hangsúlyozni, mert az 1863 előtti vízállás változásokat csak klímaváltozással magyarázhatjuk, ellentétben Bendefy László feltételezésével, aki az őskortól kezdve tudatos emberi beavatkozást tételez fel a tó vízállásának változásaival kapcsolatban. 8 Az 1863 óta folyó rendszeres balatoni vízállásmérések azt bizonyítják, hogy éves viszonylatban is jelentős vízállás ingadozással kell számolnunk. 9 A Balaton peremén és egykori szigetein települt régészeti rétegek viszont csak nagyobb időegységre határozzák meg azt a maximális vízállást, ami az adott korban uralkodott, ezért beszélünk mi az egykori Balatonnal kapcsolatban vízállás-tendenciákról. 10 A fentiek előrebocsájtása után térhetünk rá a Balaton egykori vízállás-tendenciájának összegezésére. VÍZÁLLÁS TENDENCIÁK A TÖRTÉNETI KOROKBAN A későpaleolit (Würm vagy Weichsel glaciális) és mezolit (holocén vagy Flandria interglaciális preboreális- és boreális fázisa, vagy mogyorókor) időszakokra vonatkozóan nincs még olyan régészeti lelőhelyünk, amelyből az akkori vízállásra következtethetnénk. Bendefy László állításával szemben 11 hangsúlyozni szeretnénk, hogy a Balaton köz5. SÁGI K., VMMK 7 (1968) 441—468. (Továbbiakban: SÁGI 1968.) — BENDEFY L— V. NAGY I., A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Bp. 1969. (Továbbiakban: BENDEFY 1969.) 6. SÁGI K., Adatok a Keszthely-környéki balatoni öblök pusztulásának időrendjéhez. Hévíz-fürdő természeti viszonyai és gyógyászatának néhány részlete. Bp. 1961, 21—28. — SÁGI K., AT 15 — (1968) 15—46. (Továbbiakban: SÁGI 1968a) 7. CHOLNOKY 1918; 203—206. 8. BENDEFY 1969; 201. 9. BULLA В., Magyarország természeti földrajza. Bp. 1962, 264. 10. SÁGI 1968; 441. 11. BENDEFY 1969; 11.
