Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - L. Imre Mária: Adatok Szenna népi építkezéséhez
ADATOK SZENNA NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉHEZ 243 mely a XV. századtól virágzott Magyarországon. Készítői az első időszakban céhes testület tagjai, később festő-asztalosok. Ök már minden bizonnyal mintakönyv nélkül, fantáziájukra támaszkodva festették a táblákat. Változatosságukat mi sem illusztrálja jobban, mint az a tény, hogy diszítőelemeik egyénítettek, formában és színben gazdagon variáltak. 16 A templom 1785-ben épült és asztalosa 1787-ben fejezte be munkáját. Északi karzata a bejárat felett az eredeti táblákat őrzi. Malonyay Dezső gyűjtőútja alkalmával az 1900-as évek elején a templomot még teljes épségben találta, sőt karzata alatt a bejárat felőli menynyezeten a Somogy megyei kadarkúti templom festett tábláihoz hasonló barokkos motívumokat fedezett fel. E tábláknak azóta nyoma veszett. 17 A motívumok alapszíne fehér, a virág és levél vagy madárdíszek tompavörös, sötétzöld, középkék, sárga, lila színeket variálnak. Az ormánsági kórósi templom, mely szintén ezidőtájt épült — sokkal élénkebb színvilágot őrzött meg, mint a szennai. Az L-alakú karzat eredeti mellvédjén 16 motívum variációt találjuk 22 táblán. Az északi karzat alatti pad 4, illetve 3 táblás mellvédjének mintája eredeti, szimmetrikusan festett tulipános csokrok díszítik. A karzaton orsós korlát fut végig, alatta szimmetrikus ornamentikájú táblákkal. A növényi stilizálás mellett kitűnik a kettős madárábrázolás. Közrefognak egy gazdagon díszített tulipánágat, Tomb о r Ilona jellemzése találóan bizonyítja, hogy „ . . . készítője tanult ember... de nem érezhető alkotásán semmiféle történeti stílus — ... ez a tábla a tiszta népművészet a maga feloldott vonaljátékos rajzával." 18 A karzat alsó részét hullámos vonalú virágokkal és levelekkel díszített deszkaszegély zárja le. Ugyancsak eredeti a papi szék 3 + 2 festett táblával. A szószék festett kosara újabb keletű, csak az 1949-es helyreállítás után került a templomba. A szószék korona is még első formáját őrzi. A nyolcszögű alsó keretet gazdag ívelésű, festett deszkatagozatok koronázzák. Itt elmaradt a pelikán madaras oromzat (szép példái a szigetvidéki nemeskei ref. templomban még nemrég látható volt, a kadarkút! templomban pedig már elpusztult. A templom déli részében az 1949-es restauráláskor összeállítottak egy hosszú hadsort. Mellvédje tizenkét régi és egy új táblából áll (Id. LXIII. t.) Itt két „figurális, illetve naturalisztikus ábrázolást" találtunk, az egyik egy félig női, félig haltestű sellő fején virágkoronával, kezében egy görbe és egy egyenes karddal. Ez a motívum szinte ugyanilyen megformálásban látható a drávaiványi templomban. Értelmének megfejtésére több változatot ismerünk. 'Malonyay Dezső állítása a legvalószínűbb: ;a csábító gonoszság és a bűn jelképe. A másik figurális tábla két szimmetrikus kacskaringós levélmotíuum közt egy sisakos tornyot ábrázol két haranggal. Az orgonakarzat és a mennyezet 16 motívum variánsa, Sós István festő készítette a helyreállításkor. Az utóbbi festett tábla utánzatai vakolt felületre készültek, ezzel is tudatosan jelezve, hogy későbbi kiegészítésről van szó. Szennának két temetője van. Az ótemető, a Si-pos hegyen és az új temető a század első évtizedétől a Mihály hegyen. A református szokásnak megfelelően mindkettő fejfás. A régi temetőben ma már teljesen elburjánzott a növényzet, de még itt-ott fellelhető néhány öreg gazdagon díszített fejfa. Rovátkolt díszítésük a talpas házak fa szerkezeteinek rusztikus faragását idézi. A geometrikus díszek nem véletlenek, ennek megfelelőit a szö/crényeíc mértani jellegű motívumain is fellelhetjük. A református liturgikus jelkép az úrvacsora kehely, vonalas rajzos megörökítése is feltűnik itt-ott a fejfákon. Bárjnenynyire messze jár a gazdagon faragott székely kopjafáktól ez a temetkezés is példázza ősi hagyományait. Szenna Kaposvár közvetlen közelében fekvő település, mégis zárt etnikumként őrizte hagyományait. Artisztikus építészetének fenti bemutatása nem a teljesség igényével készült. Munkánk célja az volt, hogy a gyűjésünk idején még viszonylag nagy számban meglevő építészeti emlékeket végső pusztulásuk előtt dokumentáljuk. Ezen túlmenően rá akartunk mutatni, a paraszti kultúrában oly jelentős tényezőre, a funkció és esztétikum szerves együttélésére. L Imre Mária 16. TOMBOR I., Magyarországi festett famennyezetek és 17. TOMBOR 1968, 33. rokonemlékek a XV—XIX. században. Bp. 1968, 32. 18. TOMBOR 1968, 4. (A továbbiakban: TOMBOR 1968).
