Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - K.Knézy Judit: A favázas lakóházépítkezés emlékei a Belső-somogyi Csököly, Gige, Rinyakovácsi és Kisbajom községekben

A FAVÁZAS LAKÓHÁZÉPÍTKEZÉS EMLÉKEI SOMOGYBAN 221 ,,még a jobbágyidőkben készült", s szerintünk 1840 előtt, a falurendezés előtti időben. Ez is sátortetős,

50 (47. kép 1-4) és bár szalufás tetőszerkezetű, szokatlanul magas a teteje. Talpas, karóval rögzített, ,,föcskerakásos" falú. A falmagasság 208 cm, vastagság 15 cm. Pitarja csak a konyha előtt van, ide nyílik minden helyiség ajtaja. Ajtói eredetiek, a konyháé kettős. A szoba két zsalugáteros ablaka átalakított, a kamrán, amely most lakott mindkét ablak csak 60x70 cm-es. A mennyezet keményfából hasított pallókból áll, a padló földes. A konyhában kerek sárkemence és tűzhelypadka maradványa, a kemence helyén katlanszerű kanyarék. A konyha kettős ajtaja felett füstfogó, s a padlásfeljáró a konyha előtti pitarrészen van. A szoba udvari frontján kerek nyílás látható, a föld felett, a macska ki- és bejáró helye. A szoba mérete ennél is viszonylag nagy: 5,18x4,50 m, a konyha hossza is 4,60 m. Az eredeti tulajdonos Nagy Mihály és Sámuel közösen gazdálkodott, tehát a ház nagycsaládi munkaszervezetben élőknek készült. Féltelkes jobbágyoknál ez gyakori volt. Valamivel későbbi szintet képviselnek Csökölyben és Kisbajomban a falurendezések kezdetén (1840 körül), de a tagosítások előtt épített házak. Csökölyben több ezidőtájt épített ház viselte mestergerendáján az 1842, 1843-as évszámot és rendszerint az építtető nevét is. A Kossuth (Rózsa) utca végén négy éve Tóth József lebontott zsuppos házának gerendáján azt állt, hogy Márkus Ferenc építette 1842ben.

57 A Dózsa (Lőrinc) utca 12-ben ugyanaz az évskám szerepel a kamrában ,,Szélesi Mihál" nevével. Ugyancsak ebben az utcában található a Vörös Korc-féle (özv. Zsobrák Lajosné közvetlen leszármazott tulajdona) épület. Ennek szobájában ,,1843-ik május 10-dik" felirat van. A ház Korc György féltelkes jobbágynak

58 és családjának készült, s a falurendezés okozta házszépítési törekvések eredménye, valóságos ács-mesterremek. Közvetlenül az utcaszintbe épült, szalufás tetőszerkezetű, elől csonkakontyolt, hátul farazatos. Frontja díszesen deszkázott. (LVII. t. II.) Elől és oldalt is, azaz körűpitaros, remekbeszabott gyönyörű díszes pitaroszlopokkal és pitarajtóval. (LVIII. t. I-M.) A konyha füstöskonyha volt, de kemencéje már hiányzik, ajtaja nehéz, egybe tölgyfaajtó fafordítóval, felette füstlík. Mind az ablak, mind az ajtók eredetiek. A hevenyészett lóca a sarokban arról az időről tanúskodik, mikor még aludtak a füstöskonyhában. Szemeskályha is hiányzik már. Az épület egyes helyiségeinek méretei az eddigieknél is nagyobbak. A szélesség 4,90 m, a szoba hoisza 5,60, a konyha 6,40, a kamra csak 3,60. (Rinyakovácsiból is említettek olyan épületet, amelynek konyhája kétszer akkora volt, mint a ház, azaz a szoba.

59 (48, kép 1-4.) Ez a ház is nagylétszámú, nagycsaládi munkaszervezetű népességnek készült. A család szétköltözése 1860 körül történt, mikor az egyik testvérnek szemben a másik soron építettek házat. A nagyméretű konyha sarka községeinkben az állatoknak előre bekészített krumpli és marharépa tárolóhelye. Mikor a sparhetok és melegkonyhák megjelentek, pl. a kívülálló kamra egyik részében, vagy a nagyméretű füstöskonyhákból leválasztottak egy füstölő részt. A fentebb ismertetett házon kívül ilyet láttunk a már lebontott Kossuth (Rózsa) u. 12. sz. és a jelenleg is álló Damjanich u. 16. sz.

60 házakban, vagy a Gige, Petőfi u. 8. sz.-ban (szt már lebontották). A füstölők leválasztása azonban csak 1940-45 körül történt. A Vörös Korc-féle házzal körülbelül azonos időben készült a nemrégen lebontott Petőfi (Nagy u.) 35. sz. ház. Sem évszám a mestergerendán, sem a házra vonatkozó irat nem volt a tulajdonos, Kovács Józsefné Papp Erzsébetnél. Elmondása szerint mindig is a néhány holdas Pap-család birtokolta.

61 A ház egykor gyakori típust őrzött meg. Sátortetős, szalufás tetőszerkezetű, favázas, karóval rögzített föcskerakásos falú ház, pitarja az utcai és az udvarfelőli szinten is volt, szépen faragott oszlopokkal. (LIX. t. I.) A nyílászárók eredetiek: két ablak volt, egy az utcai, egy az udvari fronton, felül kiugró párkánnyal, egyetlen főtáblával. Konyhaajtaja keményfából készült fordétóval

62 zárult, faszegek díszítették, de nem volt kétrészes. A konyha közepére téglából raktak szögletes kemencét, előtte tűzhelypadka és a kamrafelőli sarkán katlan; a szobafal mellett ugyancsak sárpadka (35 cm magas) és e felett kályhalyuk. A szobában azonban csak rakott sparheíet lehetett látni. A falmagasság elől 205, hátul 202 cm-es volt. Mint a többi régi ház, ez is földes volt minden helyiségében. Az osztatok méretei: a szoba 4,95 m hosszú, 3,95 m széles, a konyha 4,20x3,95 m, a kamra 5,10 m széles, 2,64 m hoszszú. A lakóházat egybeépítették az istállóval, pajtával, az utóbbiakat előbb lebontották, a lakóházat 1972-ben. A ház nem közvetlenül az utcaszintbe épült, de sosem volt előtte kiskert. Vitatható lenne, hogy 1840 utáni építés-e, vagy esetleg előbbi, mert éppen a régi falurész szélén volt.

63 A tagosítási utáni állapotokat, mind külső, mind belső kiképzésében őrző épület a Rinyakovácsi, Petőfi út 2. sz. Mestergerendáján látható 186l-es év56. Sok volt a sátortetős ház még a XX. század elején is. Az EA Fotótára 69 426. sz. felvételén négy egymás mellett álló sátortetős ház látható. 57. Kispál József 77 éves gazda közlése. Saját gyűjtés 1972. 58. Korcz György nevű jobbágy 4/8-ad telekkel szerepel 1843-ban. KÁL Urbarialia 1843-52. 59. Mátés Márton (Martin) volt szegényparaszt közlése RRM A 1910. 60. RRM F 9719, 9724. 61. Saját gyűjtés. 1971 RRM A 2052. 62. RRM F 7168. 53. MORVAY J., EA 9219.