Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - K.Knézy Judit: A favázas lakóházépítkezés emlékei a Belső-somogyi Csököly, Gige, Rinyakovácsi és Kisbajom községekben

A FAVÁZAS LAKÓHÁZÉPÍTKEZÉS EMLÉKEI SOMOGYBAN 219 het szolgáltatta a meleget. A rakott sparhetok a konyhai kemence mellé is odakerültek, de a szobában, vagy kamrában is előfordulnak a szemeskályhák utódjaként. (LIX. t. III.) A ma is használatos kémények térhódítása viszont azzal járt a házikenyérrel élő falusiak körében, hogy a kemencét vagy az udvarba kellett telepíteniük,

48 vagy a lakóház végébe féltető, fészer alá, esetleg önálló füstölő helyiségbe. A régi házak gyakran javításra szorultak. Ha rossz volt a talp, kidöntötték a falat, csigával húzták ki a régit és újat tettek bele. Ha keményfába akartak ékelni, ameddig a repedést kívánták, ott szorosan gúzzsal megkötötték, s addig repedt csak az ütéstől. A ház falának, padlójának, padlásának sorozását kisebb-nagyobb időközönként újra el kellett végezni. Különösen a földes ház padlóját, pitarjót kellett újra kennie az asszonyoknak, nagyobb ünnepek előtt, de olykor gyakrabban is. A parasztasszonyok a falat és a ház földjét is csigavonalasan, karikásán mintázták, a cselédasszonyok virágos, labdarózsás, szíves díszítéssel/'

9 A ház zsuppfedésének terminológiájáról, s részben munkafolyamatáról már írtunk. A munkát zsuppoláshoz értő parasztemberek végezték, általában két segítőtárssal. A munkafolyamat első részét a kaszálást, marokszedést, kévébekötést, keresztberakást, hazaszállítást, cséplést a család végezte, és továbbra is segítettek a zsuppoló embernek a kévék feladogatásában.

50 Egy-egy családnak csak annyi rozsszalmája termett évente, amennyi egy épület zsuppolására kellett. A MAI MŰEMLÉK JELLEGŰ LAKÓÉPÜLETEK VIZSGÁLATI KÉRDÉSEI

51 Számításaink szerint a legrégibb épületek egyike a Kisbajom, Kossuth (Templom) utcai 144. sz. Csitár-féle ház. Ez az épület szembetűnően magas, sátortetejű, tetőszerkezete ollóágasos, pitarrésze szép faragott oszlopokkal csak a konyha és kamra előtt van. Ablakai, ajtói átalakítottak. A ház a régi falurészben látható. Évszám nem jelzi építési korát.

52 A benne lakó család az építés koráról, körülményeiről mit sem tud. Falurendezés előtti jellegére mutat a ház sátortetője, ma már ritka (ollóágasos) tetőszerkezete. 48. Kisbajom, Rákóczi u. (Új-sor) 83. RRM F 6903—4. 49. Saját gyűjtések RRM A 1910, 1821, 1826. 50. A munkafolyamat leírására egy más cikkben vállalkozunk, mivel túl sok illusztrációt kíván a téma. 51. A tárgyalandó és említendő épületeknek csak egy része műemlék jellegű, a többi azonban szintén jelentős vizsgálataink szempontjából, mert kiegészíti ezek adatait. A helyiségek méretei átlagosak, a későközépkori házakéval mutatnak rokonságot.

53 A szoba hossza: 4,30 m; szélessége: 4,90; a konyha viszonylag nagy, 4,80 m hosszú, 3,80 széles, a kamra 4,60x3,80 m. (47. kép 1-4.) Az épület rangosabb családé lehetett, erről a telekkönyvi adatok bizonyára majd részletesebb felvilágosítást adnak. Kisbajomban egy a régi falurészben levő és lebontás előtt álló lakóépület hordoz igen fontos vonásokat. Tamás Józsefné, Kossuth u. 157. sz. jelenleg tyúkólnak használt lakóháza egy családon belül szállt nemzedékről-nemzedékre. Az emlékezet csak a dédszülőkig megy vissza,

54 akik nyolcan voltak testvérek. Mikor osztozkodtak, a lakóházat is felébe vágták. Az elejét elvitték, a vége maradt és ma is áll. Ehhez utóbb szobát építettek. Szembeállítható ezen épületen belül az 1860 előtti és utáni építkezési mód: a régebbi, ugyancsak talpas, karóval rögzített és „föcskerakásos" falu. A padláspallók 3-4 ujjnyi vastag, ácsmunkával készült keményfából vannak. A hátsó szoba (kamra) ablaka eredeti méretű (60x60 cm-es), a pitarrész mennyezetpallói is keményfából hasítottak. A padlásán a tetőszerkezet ollóágasos-szelemenes. A konyha füstös volt, majd mászókéményes, végül teljesen átalakított. Az új rész: az első szoba. Tetőszerkezete szalufás, bár hasonló magas, mint hátul, deszkázott homlokzata csúcsfalasan zárul. Tetőgerendái és pallói fűrészelt és festett fenyőgerendák. Az ablakok 80x100 cm-esek, modernizáltak, ugyanúgy az ajtók is. A szemeskályhát 1920 körül bontották le. A pitar végighúzódik mindhárom helyiség előtt, s az utca felé a Kisbajomban oly szokásos pitarfal zárja le. A helyiségek méretei azonban már elgondolkoztatóak. A szélesség végig 4,85 m, a kamra 4,90 hosszú, a konyha, amely az eredetinek csak a fele lehet 3,10 m (duplája 6 m körül lehetett). A később hozzátoldott szoba mérete szokványos (4,10). A viszonylag nagyméretű kamra és feltételezhetően nagy konyha további analógiáink alapján arra engednek következtetni, hogy nagycsaládi szervezetben élőknek bizonyára tágasabb lakrészt építettek, mint kiscsaládoknak, zselléreknek. Csökölyben a régi falurészben álló Kossuth (Rózsa) u. 20. sz. lakóház özv. Bankos Ferencné tulajdona. Legrégibb lakói Nagy nevűek, „Mihál" és „Sámuel" félhelyes jobbágyok, akikről a földkönyv is megemlékezik.

55 A ház több adatközlő szerint 52. Mindezeknek a házaknak faanyagát, ezek korát erdészeknek kellene megvizsgálnia. 53. MÉRI I., AÉ 81 (1954) 142. 54. Az 55 éves Tamás József elmondása szerint történt így, tehát az osztozkodás kb. 20—25 évet számítva nemzedékenként 1857—60 körül történhetett. 55. Nagy Mihály nevű jobbágy az 1843—52-ben mint 4/8-ad telkes szerepel. KÁL Úrbéri tabella 18431852.