Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - K.Knézy Judit: A favázas lakóházépítkezés emlékei a Belső-somogyi Csököly, Gige, Rinyakovácsi és Kisbajom községekben
212 KNÉZY JUDIT a füstöskonyha ajtaja előtt van a padlásfeljárat, s itt hatol fel a füst is a padlásra. 21 Ritkábban a konyha egyik faragott tetőpallóját emelik ki, hogy a füst könnyebben távozzon. Volt olyan füstöskonyha, melynek két ajtaja volt, egy kú'söü és egy beső^ a/tóu, a belsőnek a felső része lécezett, hogy a füst kiszállhasson, és lássanak is benn. Olyan füstöskonyha is akad, melynek csak egy tömör ajtaja van, és csak kinyitásával mehet ki a füst. 22 A XIX. század második felének jellegzetesebb típusa már a pendely-kéményes forma, ameiynél a konyhai füstelvezetés megoldódik. Ennél is kemencéből, tűzhelyből és katlanból áll a kémény mellett a tüzelőberendezés, de a kemence mellé rakott sporhet is kerül. A konyha két részre tagolódik, hátul a kémény és a tüzelőberendezés többi része, elől edényes polcok, vizespad, ülő és evő bútorok, kecskelábú asztal. Később a rakott sparhet önállóan él tovább sütő, főző és részben fűtő eszközként. (L.IX. t. III.) A szobabeli tüzelő- és fűtőeszköz a szömöskálha. A meglevő darabok mind mázasok. A XIX. század végétől néhány módosabb parasztnál oszlopkálhát készíttettek már domború mintás csempékből. Emberemlékezet óta a hedrehelyi mesterek rakták a kályhát. A konyhafelé nyíló szájában a kálhalik-bar\ főztek is, vagy az előtte levő tűzhelyre kihúzták a parazsat. A kályha felső részébe egyes családok utóbb rent tettek. A kályha részei : a lába rendszerint sárból tapasztott, 23 de olykor préselt domborműves kályhacsempével kirakott. 24 A dereka hasáb alakú, első sora alul préselt táblákkal, másik két sora korongolt, szögletes szélű fiókokkal van kirakva, vállán állt a pipics. Felül rendszerint hengeres rész következik 2, vagy 3 sorban kirakva szemekkel, felül peremdísz, címör díszíti. Mázatlan szemeskályhának csak egy-egy fiókját lehet látni csibeitatóként, vagy egészben pincei kályhaként Somogyban. 25 Mázas szemeskályha kettő is van Csökölyben, egy pedig Rinyakovácsiban. MáNER S„ NÉ 23 (1931) 89—91. „Hasított, szaggatott" — kifejezések XVIII. századi somogyi nemesi inventáriumokban szerepelnek. (KNÉZY J., Etn 83 (1972) 519, 8. jegyzet.) keményfa mennyezetpallókkal kapcsolatban. 21. Pl. Csököly, Kossuth (Rózsa) u. 20. sz. 22. Csököly, Dózsa (Lőrinc) u. 64. RRM F 7161. s a lebontott Petőfi (Nagy) u. 35. RRM F 7168. 23. Csököly, Damjanich (Gát) u. 16. RRM F 9725. 24. Rinyakovácsi, Petőfi u. 2. RRM F 5286 és Csököly, Rákóczi u. 91. sz. ház szobájában. 25. Bize, Szőlőhegy, Radies Józsefek pinceszobájában. 26. KNÉZY J„ A hedrehelyi gölöncsérek. SMF 7 (1966) 47—9. 27. Lásd 25. jegyzet. Szennában ugyancsak hedrehelyi mester által készített nagyobb méretű kályha (talpazata is domborműves csempékből áll és felső, hengeres része nem 2, hanem 3 soros). 10 db peremdíszből, 57 db korongolt négyszögletes tálból, 35 db négyzetalakú csillagdíszű csempéből, 8 db téglalapalakú csillagdíszes és 9 db sima csempéből, 5 db hengertalpból, 10 db vállarészből, tehát összesen 124 mázas darabból áll. zatlan kályha kockájának darabja 6, a mázasé 10 krajcár volt, a kisebb kályhákhoz 76, nagyobbakhoz 112 darab kellett a gölöncsérek elmondása szerint. 26 A csökölyi kályhák a kisebbek kategóriájába tartoznak. Valójában alig van két kályha, amelyekben azonos számú alkatrész van, legfeljebb azonos mester munkáinál, Csököly, Gát u. 16.-ban özv. Török Jánosné kályhája 12 peremdíszből, 47 szemből, 21 domborműves csempéből és 6 vállrészből áll. 27 A kályha mellett a legtöbb házban kis szögletes bemélyedés: vaklik volt. Ebbe nem tettek kászlit, szekrénykét, mint Külső-Somogyban és a Balaton mellékén szokás. 28 Csak apróságok: pipics, üveg, aludni való tej, pohár, zsúfolódtak benne. Az ács és a paraszti fafaragó munka eredetileg az ajtók és ablakok főrészeinek elkészítésére is kiterjedt. Olyan szobaablakra már nem emlékeznek, amelyen üveg ne lett volna, egyszerűbb ablakfélék inkább csak istállókon, pincén, esetleg kamraépületeken fordultak elő az elmúlt 70-80 évben. Valamikor az ablaktokot is keményfából faragták. Kívülre egy vagy két 29 fatáblát tettek sötétítési célzattal. Általános jelenség volt a XIX. század végétől kezdődően, hogy a ház javításánál, modernizálásánál az utcai ablakokat is kicserélték nagyobbra. A lakószoba üveg ablaka már a XVIII. század végén korszerű követelmény volt, 30 de ez az üveges ablak tenyérnyi is lehetett, nem beszélve a szegényebbek papírossal tömött, vagy sövényfonásos, főtáblával elrekesztett ablakairól. 31 A ma meglevő és legrégibbnek tekinthető házak szobai ablaka általában 60x60as, vagy pl. 68x56-os. 32 Az átalakítottak már többnyire sa/us-ak 33 és méretük 80x100 cm között mozog. (LVII. t. I.) Az ablaktáblák és -tokok többsége már puhafából van a régi épületeken is. Kisebb méretű ablakoknál gyakori a vasrács a külső és belső ablaktáblák között. Díszes kiképzésű ablaktokok egész sorát lehetett még találni Csökölyben az 193028. JANKÓ J., A balatonmelléki lakosság néprajza. Budapest 1902, 210. Saját gyűjtések 1970. Gamás, Bonynya, Somogydöröcske, Szorosad községekben RRM A 1840, 1843, 1844, 1845. 29. MALONYAY D., Magyar Népművészet. Bakonytól a Tolna megyei Sárközig. Budapest é. n. XXXIV. táblán levő színes rajzon a lakóházon egyetlen ablak van két főtáblával. Továbbá RRM F 7225, 7232, 7235 sz. felvételek. 30. KÁL Instantiák XVIII. sz. A beszállásolandó katonáknak a korpádiaktól két kályhás szobát követeltek üveg ablakokkal. Idézi T. MÉREY K., A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Budapest 1965, 14. 31. TAKÁTS S., Rajzok a török világjpól, Budapest 1917, 183—212. KÁL Inventáriumok 1783. Cselédházban jegyeztek fel fatáblás ablakot. 32. özv. Zsobrák Imréné házán Csököly, Rákóczi (Posta) u. 93. 33. Csitár Ferencné házán, Kisbajom, Kossuth (Templom) u. 144. RRM F 6899—6900,
