Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - K.Knézy Judit: A favázas lakóházépítkezés emlékei a Belső-somogyi Csököly, Gige, Rinyakovácsi és Kisbajom községekben
A FAVÁZAS LAKÓHÁZÉPÍTKEZÉS EMLÉKEI SOMOGYBAN 211 ban erdő tekintetében. Épületfát (tölgy) a belegi körösztúti erdőből, fenyőfát a nagykorpádi erdőből hozták. Leginkább a tölgyfa felelt meg ehhez az építkezéshez, de mindenképpen keményfa (bükk, kőris). 5 A koszorúfákat keresztben fekvő tet^ők, átkötőű vagy figerendák fogják össze. A mestergerenda a koszorúfákkal egy szintben az épület közepén húzódik végig, ezen feküdtek a figerendák, vagy átkötőgerendák, és ezek tartották a deszkapadlást, amelyet felülről lesároztak. A XX. század elejétől már csak néhány primitívebb gazdasági épületen és pásztorputriknál fordult elő ágasfás szelemenyes tető. Gyakoribb volt még ekkor az ollóágasos tetőszék. Jelenleg Kisbajom két régi lakóházában van még ilyen. Ezeknél a figerendába csapolva felül V-alakban egymásba kapcsolódó gömbölyű ráklábak vannak, amelyek felül a szelement tartják, s a tető oldalát pedig a szelemenre kampós végükkel rögzített ragfák. 7 (47. kép 2.) Szalufás tetőszerkezetnél kakasléc, kokaskötő vagy átkötőgerenda fogja össze felül a szalufa párokat, (48. kép 2.) téglaházak esetében leginkább szék. A tetőt zsuppa, ritkábban s^éndő^ve fedték be. A zsuppot a ragfákat, illetve szalufákat összekötő lécekhez rögzítették. A tető aljára a két marokból álló lenyírt szélű kancazsupp van lábával, füé-vel lefelé, kalászával felfelé kötözve. A tető oldalán a bagzsupp, félakkora mint a kancazsupp, (egy marokból áll) kévéi kalászukkal lefelé feküsznek. A szeges is bagzsuppból készült. A sátortetős ház sarkára hármas zsupp került, jó erős szalmakötéllel megkötve. Kisbajomban a tetőzsupp neve barádzsupp, ez nagyobb marokkal készült és tövét egyenesre kellett vágni, mert a szeges felfelé állt tövével. 8 A ház csúcsára különösen sátortetős faros, csapott végű épületeknél cimör kell. Ez babaszerű formájú, vizeskötéllel van becsavarva. De c/mör a vértelek neve is, amely a fennmaradt házaknál mind bedeszkázott, 10 fonottra nemigen emlékeznek. Rinyakovácsiban a tetősarokdíszt Marinkának hívták, bi5. MORVAY J., Csököly műemléki felmérése EA 9213. Saját gyűjtések 1967—1972 között Czebei Ferenc (t). özv. Zsobrék Lajosné, id. Szántó Imre, csökölyí, Göntz Sándor, Mátés Márton rinyakovácsi, Postás Sándor gigei, Papp János, Varga Mihály (t), Tamás József kisbajomi lakósoktól. 6. NAGY 1910, 22. 7. Saját gyűjtés. Kisbajom 1970, RRM A 1822. 8. Régebben a csökölyi épületeket is így szegték. RRM F 7270. kb. 1940-ből való felvétel. 9. ,,Ügy mondták, hogy lefarozták" — mondja Garzó József. Adatközlők rajta kívül főként Lantos Pál kisbajomi, Göntz Sándor és Mátés Márton rinyakovácsi lakosok. 10. A Zselicben és a Dráva mentén gyakoribb volt a deszkázott vértelek helyett a fonott. 11. Északnyugat-Somogyban maradt fenn ez a szokás: Balatonberényben: tárgy It. sz. 72.29.1. 1—13. Tapsonyban (saját gyűjtés 1971-ben Együd Árpáddal) Táskán: BALOGH J., A táskái bábos betlehem. Somogyi Honismereti Híradó 3 (1970) 42—46; Lengyeltótiban: T. i. ( Etn. 37 (1926) 40-44. Vörsön: PETANOzonyára az egykori vásári bábtáncoltatás vagy népi formája a bábtáncoltató betlehem egyik figurájának hatására. 11 Ha elől a tető nem csapott végű, teljes tető, akkor a ház frontja csúcsfalas, ha csak félig kontyolt, akkor fé faros, fé csapott. 12 A tető széle az üstök, \/agy isztorhëéj, vagy a csöpögés, a tetőből nyílik a hëélik, itt dugják ki az ászlót. A padlás elnevezése hiu, vagy héj. Az épület belsejébe beépített elemek közül legfontosabbak a tüzelőberendezés részei. A konyha közepén, vagy a szobafalhoz közel kemence helyezkedik el, szája előtt a kerek, sárból tapasztott kemence tsévő van és kis lépcsőszerű sárpadka a tüszel vagy tüzhel, de így nevezik a kemence körül a fal mellett körbefutó kb. 50—60 cm magas sárpadkát. A kemence mögötti rendszerint meleg sarok — gyerekek, öregek melegedőhelye — a /cuszícóu, a szoba felőli falon van a kálhalik, a tüzhel— sárpadka felett. 14 A tetőpallóba, vagy gerendába vert facövekre kötött, vagy a mestergerendára hurkolt láncra akasztva lógott a szélesfenekű bogrács: rézvasfazéfc a kuszkó vagy tűzhely felett. Gönye y Sándor 1924-ben 9—10 családot is említ, ahol láncon lógó üstöt talált a konyhában. 10 Az üst alá először kis sárból rakott, félkör alakú karéj: kanyarék került, majd katlanná alakult. (LIX. t. II.) A katlan a kemence mellett volt, vagy a fal melletti tűzhelypadka végén. 17 (49. kép). Úgy a láncon lógó bogrács, mint a katlan esetében fő rendeltetésként a vízmelegítést és a krumplifőzést emlegetik már csak. Ahol már egyébkor nem használták, disznóöléskor vették csak elő a bográcsot. A füstöskonyhák füstjének kezdetleges elvezetési módjait régi házakon ma is láthatni: kettős, asóu és feső'^ részből álló ajtó, 18 az ajtó felett vágott füstfogó nyílás, 19 melynek két oldalán a falsíkra merőlegesen két faragott röpögetett hasított 2 '' széles palló tereli a füstöt a pitar széléig. Egyes házakban VITS K., VMMK 4 (1966—67) 303—325., de szórványosan másutt is pl. Nagyberkiben: SZACSVAY É., Etn 83 (1972) 297—304. 12. Általános kifejezések a megyében a csúcsfalas, csapott, fél csapott, farazatos stb. 13. NAGY 1910, 22. 14. RRM F 9719. 15. EA 5374. 16. Gige, Rákóczi u. 8, 17. Rinyakovácsi, Petőfi u. 2. RRM F 8620—23. 18. Gige, Rákóczi u. 12. sz. Kisbajom, Kossuth u. 163. sz. ház. 19. Csököly, Dózsa u. 64. RRM F 9715, Gát (Damjanich) u. 12. RRM F 9724, Rinyakovácsi, Petőfi u. 2. Kisbajom, Kossuth u. 163. RRM F 8372—73, 8377. 20. „Faragott" gerenda vagy palló — nem fűrészelt, hanem ácstechnikával bárddal, toporral készült értelemben használatos az egész megyében. „Röpögetett" — ékekkel, baltával, tehát ugyancsak ácstechnikával kettéválasztott vagy kiképzett értelemben fagerendákkal és pallókkal kapcsolatban ismeretes kifejezés a Zselicben és környékén általános volt (ÉB-
