Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - K.Knézy Judit: A favázas lakóházépítkezés emlékei a Belső-somogyi Csököly, Gige, Rinyakovácsi és Kisbajom községekben

A FAVÁZAS LAKÓHÁZÉPÍTKEZÉS EMLÉKEI A BELSŐ-SOMOGYI CSöKöLY, CIGE, RINYAKOVÁCSI ÉS KISBAJOM KÖZSÉGEKBEN Népi műemléki felderítéseink során örömmel tapasztaltuk, hogy Csököly, Gige, Rínyakovácsi és Kisbajom községekben szép számmal maradtak fenn a régi népi építkezés becses emlékei, főként favázas, ún. talpas lakóházak csaknem teljesen eredeti vagy félig átalakított formában. A szomszédos Jákó építkezése már teljesen jellegtelenné vált, Kiskorpád régi épületei a háború alatt égtek le. így a négy község anyaga adott egy kényszerű kisebb egységet, és mind tárgyi, mind az emlékezésanyag nagyszerűen egészítette ki egymást. Csökölyben pl. nem volt már eredeti megépített állapotában egy kúpos kemence sem, csak Gigében, teljesen eredeti bútoraival Rinyakovácsiban maradt fenn tüzelőberendezésével együtt egy épület. Ollóágasos tetőszerkezetű lakóház csak Kisbajomban található. A gazdasági épületek és egyéb építmények tekintetében kedvezőtlenebb a helyzet, sokkal kevesebb és jellegtelenebb maradt meg. Inkább esetleges a fennmaradásuk, általánosságok, törvényszerűségek levonására kevésbé alkalmasak. Csak nagyobb táji kitekintés és településkutatás hozhat velük kapcsolatban komoly eredményt. Az egykor egységes somogyi favázas építkezés késői maradványait ezért megpróbáljuk elhelyezni a somogyi fejlődés egészébe, és rámutatni, hogy e néhány objektum mit őrzött meg belőle. Ahol lehet, igyekszünk rámutatni a helyi jellegzetességekre, valamint a változás mikéntjére. Témaválasztásunkat indokolta a szakirodalom klasszikusainak, elsősorban Jankó Jánosnak értékelése

1 Csököly népi építkezéséről, aki kiemelkedő jelentőségűnek tartotta a többi hagyományos építkezését őrző községek között is. A LAKÓHÁZ ÉS RÉSZEI Sok évszázados múlttal rendelkező elnevezéseket őrzött meg az épületekkel és építkezéssel kapcsolatban a belső-somogyi nép emlékezete. A csökölyi ember ,,szobát épít magának, melyben házak vannak" írja 1910-ben Nagy József.

2 De használták egyszerűbb lakóépületekre a céla kifejezést is.

3 A ház hosszanti oldala meletti oszlopos nyitott rész a pitar. Ha az utcafelőli keskenyebb részen is oszlopos a ház: pitar vagy gang a neve, ha az oszlopok köze be van deszkázva folosó (LVII. t. II.; LVIII. t. III.), ajtaja a pitarajtaó, vagy gangajtoó. (LIX. t. I.) A két oldalán oszlopsoros ház körüpitaros. A kisbajomi házak többnyire csak hosszanti oldalukon pítarosak, elől nem ajtó, hanem pitarfal zárja a tornácot, és ezzel megnagyobbítja az utcai homlokzatot. A házak falának alapját a tapak képezik, ezek metszéspontjára a sarkokra a szög- vagy szeglábak kerülnek, a szeglábakat a talpakhoz félköríves támasztófák kilincsek vagy kölincsek kötik, melyeket faszegekkel rögzítenek. A talpba karókat vernek és tipratott sárra rakják be az oldalát. Ez a föcskerakásos fal. Sövényfalú lakóház a századfordulón már nem volt, csak gazdasági épület. A szeglábak felső végén körbe koszorúfák helyezkednek el. Ha több gerenda emeli a tetőt, az alsó a sárgerenda, a felső a koszorúfa. Mivel mindhárom községnek inkább csak nyírfása vagy csalitosa volt, az épületfát általában a környező erdőkből szerezték be. Csökölynek nem volt ehhez való községi erdeje, csak nyírfása a XVIII. század elején sem.

4 Ezért a püspöki uradalom Ragyogó erdejéből, vagy mint a gigiek és a rinyakovácsiak Mike, Denna, Ropoly, Vidorág, Hárságy erdeiből hozták a fát. Kisbajom sem állt job1. JANKÓ J., Az ezredéves kiállítás néprajzi faluja, Budapest 1897, 15. BAKSAY S., Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben IV. Budapest é. n. 304. és VIKAR В., Etn 2 (1893) 122. megjegyzései nyomán Jankó János Magyar- és Német-Szomajon, Kiskorpád, Csököly, Lábod, Hosszúfalu, istvándi, Kis- és Nagydobsza, Szigetvár, Basal, Viszló, Kis- és Nagyhárságy útvonalat járta be és megállapította, „hogy az idézett leírásokban ismertetett ősi magyar ház Kis-Korpádon lépett fel először, s Nagy-Dobszán találkoztunk vele utoljára: ... a somogyi magyar ház az említett útvonalon legtisztábban a régi jellemek legnagyobb mérvű megőrzésével Csökölyön maradt meg..." 2. NAGY J., Csököly nyelvjárása, Budapest 1910, 22. 3. özv. Bankos Ferencné mondta, mikor házát fényképeztem: „Hát ilyen öreg célát nem sok helön láthat..." v. ö. továbbá GÖNYEY S., Vegyes néprajzi gyűjtések. EA 5354. 4. OL U et С Fase. 38. Nr. 20-25. 1701, Fase. 29/34 45. 1703.