Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - V. Rózsai Ágnes: A Magyar Nemzeti Hadsereg megszervezése a kaposvári katonai körletben 1919-1921.

154 RÓZSAI ÁGNES legitimisták és szabad királyválasztók küzdelme, az arisztokrácia és a nemzetgyűlési választások során megerősödő polgári-kispolgári erők között feszülő politikai ellentét nem e dolgozat tárgya. Csak jelezni szeretném az ellenforradalom első hónapjaiban folyó hatalmi harcot, amelyben az alakuló hadsereg nem csekély szerepet játszott.) Mindamellett gyakori volt a súrlódás a közigazgatási hatóságok és a karhatalmi erők között, ezért szükségessé vált a polgári és katonai hatóságok hatáskörének szabályozása. A fővezérség szeptember 14-én 1334. VI./ 1919. szám alatt kiadott rendelete előírta, hogy a kerületi katonai parancsnokságok valamennyi karhatalmi erő felett rendelkeznek, az álló csendőrőrsök és a városi rendőrség viszont ezentúl közvetlenül a közigazgatási hatóságokhoz tartoznak. A csendőrkerületi parancsnokságok feletti kizárólagos feljebbvalóság is megszűnt: a csendőrőrsök alkalmazás tekintetében ezentúl a polgári hatóságokhoz tartoznak. A közigazgatási hatóságok csak a polgári egyének ügyeinek intézésére jogosultak, s a katonai és polgári hatóságoknak megvan a lehetősége bizonyos esetekben az együttműködésre. A katonai parancsnokságnak alkalma nyílik ilyenkor ,, . . . a polgári hatóságok figyelmét oly ügyekre terelni, ahol erélyesebb fellépés szükséges . . . katonai karhatalommal egyes egyének megfigyelése, ... letartóztatása, . . . területek átkutatása, házkutatás . . . stb." A fővezérségi rendelet a karhatalom alkalmazása tekintetében kimondotta, hogy ,,A katonai karhatalom mikénti működésébe a polgári hatóságoknak többé beleszólásuk nincs." Kimondotta továbbá, hogy amennyiben köztörvényes, vagy politikai bűncselekménnyel gyanúsított szökést kísérel meg, a helyszínen agyonlövendő. A rendelet utolsó bekezdését az antant missziónak szánták, mintegy megnyugtatásképpen: a karhatalmi túlkapások ellen a fővezérség ezentúl szigorúan fellép, a tisztet ilyen esetben elbocsátják a hadseregből, sőt ,,A legközelebbi időben a magyar nemzeti hadsereg tagjaira nézve rablás, gyilkolás, . . . fosztogatás bűntetteire statáriumot. . . fogok kihirdetni."

40 Ez a rendelet - amennyiben a csendőrőrsöket alárendeltség tekintetében bizonyos fokig a polgári közigazgatási hatóságokhoz köti — már az ellenforradalmi rendszer konszolidálódásának a jele. Másfelől azonban e rendeletben a fővezérség elismerte, hogy a különítményesek rabolnak, gyilkolnak, fosztogatnak, s a statárium lehetősége csak az antant miszszió felé volt egy megnyugtató gesztus. A különítményesek tetteire természetesen sohasem hirdettek statáriumot, bíróság elé is csak akkor kerültek, ha — mint Léderer Gusztáv — az ellenforradalmi rendszer konszolidálódása után köztörvényes bűncselekményt követtek el. 46. HL Szombathelyi gyalogdandár parancsnokság iratai, 1919—1922, A fővezérség 1334. VI. sz. 1919. IX. 14-én kelt utasítása. A karhatalmi erők megszervezése során szólnunk kell még egy kevésbé jelentős fegyveres testületről, a polgárőrségről. Ezt a szervezetet közigazgatási tisztviselőkből, tartalékos tisztekből, és altisztekből szervezték, s szeptember elején számuk a kaposvári körletben már elég tekintélyes volt: Tolna megyében 18 községben volt polgárőrség 1618 fővel, Somogy— Baranyában 3561 polgárőr volt, ebből azonban csak 535-nek volt fegyvere/' A polgárőrségek későbbi lefegyverzésével — őrségenként csak 30 fegyver volt meghagyható — számuk megfogyatkozott, s szerepük még jelentéktelenebbé vált. Feladatuk a különféle közintézmények (megyeháza, városháza, posta, MÁV stb.) őrzése volt,

48 és amennyiben a románok újabb területeket szálltak volna meg ott, a hadsereg kivonása után, a csendőrséggel a rendet tartották volna fenn.

49 A KAPOSVÁRI KATONAI KÖRLET PÉCSI ÁTTELEPÍTÉSE 1. A tervezet (1919 október-november) 1919. október közepén a Szövetségközi Ellenőrző Bizottság megkeresést intézett a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, hogy csapataik vonuljanak ki a demarkációs vonaltól délebbre fekvő ideiglenes határvonalra, Kiskőszeg-Bolmány-Dráva vonalára. Ezzel egyidejűleg a bizottság óhajára a magyar kormány veszi át a felszabadult területek (SomogyBaranya-Tolna és a mai Bács-Kiskun megye déli területeinek) közigazgatását és a nemzeti hadsereg vonul be ide. A siófoki fővezérség utasítására a kérdéses terület megszállását a következő csapatok hajtják végre: a sásádi csendőrtartalék zászlóalj 500 fővel, a kaposvári csendőrtartalék zászlóalj szintén 500 fővel, mintegy 100 csendőr a kaposvári körletből, a székesfehérvári katonai körletből kb. 300 csendőr, továbbá a kaposvári gyalogezred II. zászlóalja.

50 A kiürítés, illetve a megszállás természetesen csak a határok végleges rendezése, tehát végsősoron a békeszerződés megkötése után történhetett meg. A megszállás pontos tervének elkészítését és annak kivitelezését a kaposvári katonai körletparancsnokság kapta feladatául. A terv szerint a felszabadult területek megszállása szakaszosan megy végbe és egy bizonyos terület elfoglalása után az első feladat a helyi karhatalom megszervezése és a határon szolgálatot teljesítő csendőrség kiegészítése lesz. A sásdi járásból elvont csendőrtartalék karhatalmi zászlóalj egy, a későbbiekben Baranyában felállítandó II. 47. HL KKI 1919. 901/2. hdm. 48. HL KKI 1919. 828/8. hdm. 49. HL KKI 1919. 826/9. hdm. 50. HL KKI 1919—1920. 1030/2. hdm.