Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - V. Rózsai Ágnes: A Magyar Nemzeti Hadsereg megszervezése a kaposvári katonai körletben 1919-1921.

A MAGYAR NEMZETI HADSEREG MEGSZERVEZÉSE 1919—1921 151 Horthy a hadsereg meglevő kereteinek feltöltését eredetileg Dunántúlon is sorozással akarta elérni. Amikor csapatai átkeltek a Dunán, Dunántúl népé­hez! с kiáltványában fordult Somogy—Baranya la­kosaihoz. Miután ,,A hadsereg toborzás útján való megszervezése nem hozta meg a kellő eredményt," 12 ezért a továbbiakban a feltöltést védkötelezettség alapján végezték el. A Budapesten székelő minisztertanács közvetlenül a fővezérség felállítása után elrendelte a 25-35 év közötti kiképzett és harctéri szolgálatot teljesített fér­fiak sorozását és azonnali bevonulását, azzal a ki­tétellel, hogy az időpontot később jelölik meg. 13 A fővezérség pontosan megszabta a sorozás elvi alap­ját, menetét, lefolyását. A katonailag kiképzett 25— 35 év közötti férfiakat három szempontból vizsgálták meg a sorozás folyamán: testi alkalmasság, erköl­csi és politikai megbízhatóság, valamint nélkülözhe­tőség szempontjából. A megbízhatóság ez esetben azt jelentette, hogy a zsidóságot és a szervezett munkásságot eleve kizárák a sorozásból, s az ura­dalmi cselédek és zsellérek behívásától is eltekin­tettek. A katonai parancsnokságok minden gyalog­ezred felállításához kiegészítési területet jelöltek ki. (A kaposvári IV. katonai kerületi parancsnokság ki­egészítési területe Somogy és Tolna megye, vala­mint Baranya meg nem szállt része, a sásdi járás.) A sorozóbizottságokat járási székhelyenként állítot­ták fel, ahol a sorozás után rögtön az eskütétel következett, s onnan a katonák már egyenesen az ezred felállításának helyére vonultak. A bevonulás egyelőre 6 havi tényleges katonai szolgálatot je­lentett. A fővezérség azt is megszabta, melyek a leg­sürgősebben felállítandó alakulatok: egy lovasezred a szerb demarkációs vonal mentén, a kaposvári gya­loghadosztály (két zászlóalj, árkász- és lovasszázad, (?) Simonyi lovasszázad és az Eckensberger őrnagy parancsnoksága alatt álló tüzérkeret feltöltése, az 1., 2. és 3. tiszti század, mint az ugyanolyan számo­zású ezredek kereteinek feltöltése), továbbá báró Lehár ezredes gyalogdandárja a szombathelyi ka­tonai körletben. A sorozási utasítás végezetül az egész hadsereg felépítésének elvi alapját is meg­szabta, nevezetesen azt, hogy a hármas tagozódás — amely már a közös hadsereg alapját is képezte — megmarad. 14 Az első sorozást a kaposvári katonai körletben 1919. szeptember 6—22. között tartották. A sorozás lebonyolítása korántsem volt zavartalan annál is kevésbé, miután a sorozás megkezdése a Dunántú­lon egybeesett a Tanácsköztársaság utóvédharcai­12. KÁLLAY l„ HK 4 (1957) 6. 13. HL Magyar királyi IV. katonai kerületi parancsnokság (továbbiakban: HL KKI) iratai, 1919 824/4. hdm. 14. HL KKI 1919. 824/4. hdm. 15. HL KKI 1919. 907/3. hdm. 16. HL KKI 1919. 907/2. hdm. 17. HL KKI 1919. 907/1. hdm. 18. HL KKI 1919. 908/1. hdm. val. Igalon a lakosság ellenszegülése miatt egy szá­zadot kellett kirendelni, 15 a bonyhádi járásban a so­rozandók nem jelentek meg 16 és a lakosság hangu­lata miatt a sorozást ideiglenesen fel is függesztet­ték, 17 Monyokon a bányász-sztrájk tette lehetetlenné a sorozást, 18 Püspöknádasdon az eskü letételét ta­gadták meg, 19 Tolnán és Szágy községben a behí­vottak meg sem jelentek. 20 A fent említett helysé­gekben — és mindenütt, ahol a sorozás nem volt zavartalan —, katonai karhatalmat vettek igénybe annak lebonyolításához. Csaknem minden sorozó­bizottságnál előfordultak atrocitások; s ezek jelzik azt az ellenszenvet, amely a tömegek részéről az alakuló ellenforradalmi rendszer ellen megnyilvá­nult. Ezért a fővezérség két ízben is elrendelte, hogy a sorozottak egyelőre szabadságolandók, de oly­formán, hogy 24 óra alatt behívhatok legyenek. 21 Erre szeptember 13-án került sor és a behívást az eredeti hat helyett két hónapra mérsékelték. 22 Vég­eredményben a sorozás 16 napja alatt elővezettek 24 512 főt, s ebből a különféle csapatokhoz behívást kapott 11 383 fő, vagyis a sorozott korosztály 53,6%-a alkalmatlan volt — fizikailag, vagy politikailag — a katonai szolgálatra. 23 A szeptemberi sorozáson a megszállt járások ma­gyar kézen levő községei a legközelebbi járáshoz csatolva soroztattak. 1919. november 2-án a kapos­vári kerületi parancsnokság a sorozást kiterjesztette a Somogy és Baranya megszállt részeire olymódon, hogy amint a szerb csapatok távoznak, a sorozást azonnal lebonyolíthassák. A kiadott utasítás csak néhány speciális részletben tér el a fővezérség ko­rábbi rendeletétől. A politikai megbízhatóságot há­rom kategóriába osztották: kifogástalan, kétes és politikailag megbízhatatlan; elrendelték a vasuta­sok, postások állomáshelyükön tartását, a felszaba­duló baranyai szénbányákban a termelés folytonos­ságának biztosítása végett a bányászok felmenté­sét. 24 Erre a sorozásra azonban csak 1921 őszén ke­rült sor. A sorozással egyidőben a fővezérség rendeletet adott ki „ . . . a lakosságnál és főleg a munkás­ságnál még meglévő fegyver, ruházat és felszere­lési cikkek, kincstári lovak és járművek . . ." 25 felku­tatására és begyűjtésére. A gyűjtőakció lebonyolítá­sát a vármegyei katonai parancsnokságok végez­ték. 26 A gyűjtés nem járt eredménnyel, ezért kény­telenek voltak a polgárőrség lefegyverzésével bizto­sítani a szükséges fegyvermennyiséget. Ilymódon So­mogy megyében a szükséges fegyver és lőszeranyag 19. HL KKI 1919. 924/4. hdm. 20. KÁLLAY I., HK 4 (1957) 7. 21. HL KKI 1919. 906/6. hdm. 22. HL KKI 1919. 912/8. hdm. 23. HL KKI 1919. 824/12. hdm. 24. HL KKI 1919—1920. 1030/2—1. hdm. 25. HL KKI 1919. 825/10. hdm. 26. HL KKI 1919. 912/5. hdm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom