Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - Magyar Kálmán: A Báthoriak sárkányölő hagyománya
A BÁTHORIAK SÁRKÁNYÖLŐ HAGYOMÁNYA 129 Ecseddel kapcsolatos sárkányölő mondájának történeti kialakulását - a már tárgyaltak alapján - a XIV. századtól kell számítanunk. A Báthori család a sárkányölés legendájának helyét: Ecsedet és közvetlen környékét az ott főbirtokos Mykolai családdal folytatott hosszú birtokharc után szerzi meg véglegesen. 119 Ellenfelüknek, a Mykolai család tagjainak sorában — az 1326-ban megalakult - Szent György társaság egyik befolyásos lovagja is szerepel. 120 A Báthori családnak ekkor lehetett szüksége birtokszerző joguk igazolásául az ősi Bátor Opossal kapcsolatos XI. századinak tartott sárkányölő monda kialakítására és felhasználására. Ezt a hagyományukat - mint már láttuk - az Árpád-kori Szent György-kultuszhoz fűződő kapcsolatuk révén hozták létre, olyanképpen, hogy a XIV. század elején — a Szent György és a Szent László kultusz újjáteremtése idején — a nemzetség és a Báthori család régi keletű kultuszélete is nagymértékben átformálódik. Hiszen ebben az időszakban válik az Anjou-politika támogatójává Károly Róbert trónharcaiban közvetlenül résztvevő II. János, I. Miklós és Lőkös, valamint a lovagszentek kultuszának egyházi ápolásában jelentős szerepet betöltő váradi püspök: Báthori András. ш A Báthoriak hagyományával megegyező lovagi felfogást tükrözi az 1326-ban megalakuló Szent György társaság. Az újjászervezett kultuszra az is jellemző, hogy a már jellegzetesen magyar Szent György és főképpen Szent László tisztelete terjed el. 122 A magyar Anjouk Árpád-házi származását pedig a régi magyar hagyományok, valamint ,,a szent és a lovag ideális összeolvadása" révén létrejövő Szent Lásrló kultusz lesz hivatott ideológiailag támogatni. 123 A Bátor Opos és Báthori András vonatkozásában említett és az Anjou udvar lovagi életére jellemző tornaviadalok kialakulása 1318-tól számítható, 12 ' 1 Ekkor jöttek létre — a lovagi életformák ideológiája mellett — a lovagi külsőségek: sisakdísz, 125 különböző fegyverzet stb. S ettől az időtől kezdve szükségszerűen — a nagyúri nemzetségek családokra történő bomlási folyamatában — a jellemző heraldikai szimbólum is 126 megjelenik. A kialakuló lovagi ideológia terjesztését és tanítását az Anjouk díszes Legendáriuma is szolgálja. A Legendáriumot Nápolyba vivő I. Károlyt az ország 119. KARÁCSONYI 1901, 27—28. 120. SZIRMAY 1810, 209. 121. DERCSÉNYI 26, 66, 86, 87, 123. 122. LEVÁRDY 1964, 174. 123. DERCSÉNYI 54. SZÉKELY 1970, 202—203. A XIV. század elejére jellemző, hogy a magyar királlyá koronázott ifjú Vencel a László nevet vette fel , .. az ellenlábasává lett polgárság vezetője is, Werner fia László nevet viselt. Budán 1333-ban Szent László oltár volt, míg a pécsi egyetemen tartott Szent László ünnepi prédikáció is fennmaradt. A bécsi egyetem magyar akadémiájának védőszentje ugyancsak László király volt. I. Lajos király udvara a László-kultusz centruma volt. 124. VAJAY SZ., LK 40 (1969) 282. zászlós uraival együtt Báthori András váradi püspök is elkíséri. 12 ' Az Anjouk udvarának hatására láthatólag fellendülő lovagkultuszok (Szent György stb.) hoznak több sárkányölő hagyományt a felszínre. A XIV. század elejéről származik a Hontpázmány nemzetséghez tartozó Lampert országbíró pecsétje is, ahol a madáralakú, kétlábú sárkányt látjuk, amint fejét egy félhold üresedésébe felnyújtja. 128 Erre az időre — a Gutkeledeknél tapasztalható Szent György kultusszal szemben — Magyarországon egyre jelentősebbé válik Szent László tisztelete. Különösen Nagy Lajos 13^2. évi koronázása után, mivel a király első útjaként a lovagszent sírjához megy Nagyváradra. Ez az út a király számára a már jellegzetesen magyar „politikai és a lovagideál" választását is jelenti. Várad Szent László sírjával, Erdély és Magyarország fontos összekötő útvonala miatt is az Anjou-kori kultúra egyik legfontosabb állomásává válik. A váradi püspökség élén 1345-ig a székesegyház egyik újjáépítője: Báthori András áll. 129 A XIV. század második felétől a művészeti alkotásokon nagyszámú ábrázolással jelentkező sárkányölő motívum a kályhacsempéken is feltűnik. Ezek a formák lesznek előkészítői a XV. században kialakuló, s főleg a Zsigmond-kori Sárkányos-társaság szellemében fogant kályhacsempe-körnek is. 130 A társaság 1408-ban alakult meg az őssárkány követői: a pogány hadak és szakadárok ellen. A rend tagjai jelképül a körré görbült sárkány jelét viselték. 131 S a társaság megalakítása a XV. századi Szent György kultusz újjáteremtését is jelenti. Báthori István, mint országbíró a Sárkányrend előkelő tagjai (22 fő) között szerepelt. 1444-ben mint a Szent György zászló őrzője esik el a „török sárkánnyal" vívott várnai ütközetben. Fia, II. István országbíró 1479. október 13-án Szent György lovag módjára győz a „török sárkány" felett, Kenyérmezőnél. S mint a győztes I. István, Csanád, I. László, vagy II. Henrik 132 a győzelem emlékére építi a Szent György és a Szűz Mária tiszteletére a nyírbátori ref. templomot. A régi nemzetségi központok patrociniumai : a guti Szent György és az adonyi Szűz Mária — az ősi nemzetségi hagyomány nyomán — újra felelevenednek. Felszínre jutásukat a nyírbátori obszer125. Uo. 279. CSOMA 1904, 81. szerint a Gutkeled nemzetség legrégebbi sisakdísze Báthori István pecsétjénél szerepel 1437-ből. A sisakokon és a lovagkor fegyverein — a különböző szörnyalakok ábrázolása mellett — fontos szerepet kap a sárkányküzdelem ábrázolása. SÄLZLE 1965, 404—426. 126. VAJAY 1969, 282. 127. LEVÁRDY 1964, 161—213. — Uo. 177. 128. Lampert országbíró 1313. szept. 29-én kiadott okleveléről füaa. 129. DERCSÉNYI 54', 66. 130. HOLL I., BpR 18 (1958) 234, 244, 245, 246. 131. BARANYAI В., Sz 60 (1926) 561—592, 681—720. 132. MAGYAR 1971, 20—25.
