Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - Magyar Kálmán: A Báthoriak sárkányölő hagyománya
A BÁTHORIAK SÁRKÁNYÖLŐ HAGYOMÁNYA 123 A források szerint 49 a nemzetség első fészke gyanánt a Székesfehérvártól északnyugatra eső kis Gut falut tekinthetjük. Ugyanakkor a nyíri részen szereplő Gut szintén a Gutkeledek ősi birtoka volt. 50 így nem lehetetlen az sem, hogy a XI. században a királyt támogató nemzetségtagok a királyi, illetőleg a királytól kapott földeken: székesfehérvári Gut környékén és távolabb, míg Géza herceghez, illetőleg a hercegekhez tartozó dukátusi területen az őket támogató Gutkeledek éltek, főként a nyírségi Gut központ és környékén. Ennek alapján, csak fenntartással kezelhető Balogh István következtetése, aki a Székesfehérvár melletti Gut nevű birtokot tartja a nemzetség ősi központjának, ahonnan a nemzetség ága - még valószínűleg a tatárjárás előtt — áttelepült a Nyírségbe. 51 A Képes Krónikából ismert Vid 52 - Salamon király álnok tanácsadója — a dunántúli, illetőleg a királyi földön élő nemzetséghez tartozott. (Bácsi ispán volt, akárcsak az 1111-ben szereplő Keled. 53 ) Ez a Vid — a király és a hercegek harcában — mint királyi ispán vehetett részt néhány nemzetséggel. S az is nyilvánvalónak látszik, hogy a nemzetség felemelkedése Péter támogatása idejében kezdődhetett. S érthető módon a hercegek győzelmével a dukátusi leszármazottak: a nyíradonyi kegyúri monostorral és a Gut melletti nemzetség központtal rendelkező nemzetségtagok kezdik meg a felemelkedésüket. A nyírségi nemzetségi központ korai jelentősége abból is látható, hogy a Székesfehérvár környéki Gut település jóval a tatárjárás előtt idegen kézbe kerül. 54 A trónküzdelmek során Vid szerepeltetése mellett feltűnő a nemzetség mondai ősének: Bátor Oposnak gyakori, kedvező megjelenítése is. A nemzetség felemelkedésére döntő hatású lehetett a mogyoródi csata. Itt a hercegek oldalán a zempléni, nyíri, borsovai és bihari Gutkeledek is résztvehettek. Az említett döntő ütközet előtt László herceg — mint azt a csata helyén épült Szent György apátság is tanúsítja - a sárkányölő lovagszent segítségét kérte maga és serege számára. 50 S ennél a sorsdöntő ütközetnél is — mint Koppány és István 49. HO. VII. 39. reg. 43—45. KARÁCSONYI 1901, 20. — ERDÉLYI L., A magyar lovagkor nemzetségei 1200— 1408, Budapest, 1932, 28. (Továbbiakban: ERDÉLYI 1932.) — GYÖRFFY 1958, 582. 50. KARÁCSONYI 1901, 21., valamint a királyi földön valószínűleg a sárvári monostor környékén. Maksai Ferenc szerint a Gutkeled nemzetség a XI. században jelent meg a Nyírség belsejében. MAKSAI F., A középkori Szatmár megye. Budapest 1940, 35—36. (Továbbiakban: MAKSAI 1940). Nem fogadható el szerintünk az, hogy a Nyírségben csak a tatárjárás előtt kaptak birtokokat. (SzSzmTO 1 (1970) 27—28.) 51. BALOGH 1956, 7. 52. Képes Krónika. Budapest 1964, 16—17, 57—58, 61, 91, 125—130, 132—135 (Továbbiakban: KK 1964) ERDÉSZ 1965, 4, 14. — NAGY 1857, 217. 53. KARÁCSONYI 1901, 20, 21. (Vencelin), Ajtony és István (Csanád) esetében — a kereszténységnek győzelmet adó szent: Szent György segítette a hercegeket (a Jót és a Világossáaot) dioc' álra. 56 A hercegek győzelme, majd László hatalomra jutása után kialakul László, a nemzeti hős legendája, amelyben a pogány kunok feletti győzelmei révén Szent Györgyhöz hasonlóan a keresztény lovagság oszlopa lesz. 07 Ugyanakkor Szent György legendája közvetlenül is hat Szent László kultuszára. Ez megfigyelhető abban is, hogy a bizánci birodalom határait védő megalomartir szerepében a Szent László legenda falfestményei is a „gyepüvédő, országvédő szentet ünneplik" elsősorban. 58 Géza fogadalomtétele alapján épüiő váci Szűz Mária egyház kultikus mondája 59 is kapcsolódik a Szent György és Szent László legenda szimbolikájához. Ezek után a csatában résztvevő Gutkeledek hagyományában az 1074-es győzelem is Szent György és Szent László személyéhez, kultuszához fűződhetett elsősorban. Az említett küzdelem, majd László halála után megerősödő lovagkultuszok hatásai elsődlegesen az egyházi névadás terén figyelhetők meg. S mivel a középkorban ezeknek a kultuszoknak a hordozói a különböző névadások 60 , így a Gutkeledeknél a XI— XIII. században esetleg meglevő Szent György, Szűz Mária és Szent László névadások, patrociniumok nagyobb számú szerepeltetése bizonyíthatja a XI— XII. századtól kiemelkedő jelentőséget kapott nemzetségi kultusz meglétét is. A hercegeket támogató Gutkeledeknél — a „triumphalis hagyomány" fenntartása révén — a középkor első felében amúgy is főszerepet játszó győzedelmes ideológia ábrázolásai, elsősorban Szent György, de Szent László, sőt Szent Mihály kell, hogy döntők legyenek. 61 (42. kép) A titulusok kutatása során a bihari és nyírségi dukátusi területen kell megvizsgálnunk a Gutkeledek két nemzetségi központjának: Gutnak és Adonymonostorának a korai patrociniumát. 62 Vizsgálatunk során azt találjuk, hogy a Nyíradonyban álló közös nemzetségi monostort (commune in generations) 54. Uo. 20, 66. 55. CSÓKA 1967, 538 — MAGYAR 1971, 21, 38. MESTERHÁZY K., DMÉ 50 (1968) 164, 167. felsorolás. 56. MAGYAR 1971, 20—21. 57. HORVÁTH 1928, 11. KK. 191. LÁSZLÓ GY., AGy 7 (1965) 157—207. — Vö„ AAH 20 (1968) 313—342. — Uő., Hunor és Magyar nyomában. Budapest 1967, 134—140. (Továbbiakban: László 1967) — LÁSZLÓ 1970, 107—118. MAGYAR 1971, 23—25. 58. SÁNTHA GY., A harcos szentek bizánci legendái. Budapest 1943. 44. (Továbbiakban: SÁNTHA 1943) M ESTERHÁZY 1968, 169. LÁSZLÓ 1970, 108. 59. CSÓKA 1967, 557—558. 60. MIKESY S., MNY 65 (1969) 445. — SZÉKELY GY., NyÉ 70 (1970) 201. — MAGYAR 1971, 3—40. 61. BÁLINT 1943, 57. 62. NÉMETH P., MFMÉ 2 (1966—67) 129, 132.
