H. Bognár Zsuzsa: „Kaposvár Anno…” (Somogyi Múzeum 20., 1993)

RÉGÉSZETI ELŐZMÉNYEK (VIII—XVI. század) Kaposvár az Árpád-korban nem létezett. Azt viszont tudjuk, hogy a területen élő falvak története Árpád-korig visszavezethető. A várostörténeti kiállítás régészeti részének az volt a szándéka, hogy a rendelkezésünkre álló kis területen jelzésszerűen bemutassuk, milyen népességet találtak itt a honfoglaló magyarok, hogyan éltek-haltak, összehasonlítva az avar és a honfoglaló temetőket. A város középkori előtörténetében nagy szerepe volt a kaposszentjakabi apátságnak, ezt azonban nem tudtuk jelentőségének megfelelően bemutatni, leletek hiányában Az egyházi központ mellett a világi központ - a márki, vagy ropolyi uradalom - bírt meghatározó szereppel a várossá alakulás történetében. Mindkét központ története birtok-perek története. A középkor élet megjelenítésére jobban szolgál az okleveles adatok mellett egy, a Kaposvár határában feltárt középkori templom és templom körüli temető. Anyagát felhasználva próbáljuk felidézni, milyen lehetett a város területén és környékén élő középkori falvak élete, temetkezési szokásaik. A kaposvári vár területéről származó leletekkel, (kerámiák, fémek, börmaradványok) valamint korabeli metszetekkel, fegyverekkel jelenítjük meg a XV-XVII. századot. Zárókép: a vár visszafoglalása a töröktől. Innentől az újkortörténészeké a szó. Tehát közel ezer évet kéne bemutatni a rendelkezésünkre álló nyolc vitrinben, nyilvánvalóan lehetetlen. Célunk csak az volt, hogy a tényleges várossá alakulás előtti évszázadokat, a középkori életet felvillantsuk. Ezért is a kiállítás címe „Kaposvár Anno..." Ezüst lószerszámdísz (VIII. sz.) (Kaposvár, 40-es őrház) 7